Pápai Hírlap – XXXIX. évfolyam – 1942.

1942-05-09 / 19. szám

TVRef. Tekü il HIIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Levente-utca22.szám Előfizetés V4 évre 2 P. Egyes szám ára 16. Akiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Főszerkesztő : SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyom a Nyilt politika. Abból a nagyszabású beszédből, amelyet Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszteri választóin át az egész ország népéhez intézett, a beszéd gazdasági vonatkozásai mellett is kitűnik, hogy a Kállay-kormány mennyire nyilt politikát folytat. Ezúttal is nyiltan, kendőzés nélkül mutatott rá a pénzügyminiszter a legidőszerűbb gazdasági problémáinkra anélkül, hogy titkolnivalókat takargatna. A Kállay-kormány eddig is tapasztalt nyíltsága, nagy erőfeszítésekre, felelősségteljes munkára kötelezi a nemzetet. Háborút csak a kötelességeink mintaszerű, lelkiismeretes teljesítésével lehet folytatni és megnyerni. Mindenkinek ki kell tehát vennie részét a nagy nemzeti munkából, azon a helyen, ahová a sorrsa rendelte. A nemzet szempontjából nincs különbség a munkában. A nemzet minden tagjának époly híven és példásan kell végeznie a reászabott munkát, mint amilyen becsületesen és a legnagyobb áldozatot hozva 'katonáink teljesítik kötelességeiket a távoli harctereken. A kötelességteljesítésről beszélve, rámutatott a pénzügyminiszter, mennyire fontos kelléke a háborúnak a többtermelés mind

1 mezőgazdasági, mind pedig ipari vonatkozásban. Többet kell dolgoznunk, többet kell termelnünk, hogy a pengő értéke annál szilárdabb legyen. A termelt árú színvonalát pedig nemcsak a kereskedőknek, hanem a fogyasztóknak is kötelességük tartani. A kormány tervszerű munkával — mezőgazdasági termékek árának fokozatos emelkedésével — kiegyenlítette a mezőgazdasági és ipari cikkek árszínvonalát és megteremtette az összhangot az árak és a munkabérek, fizetések között, annyira, hogy ezentúl már csak itt-ott mutatkozik ezen a téren csekély ingadozás. A többtermelés mellett az árszínvonal tartása is egyik alapfeltétele a pénzügyi egyensúlynak. Ebből a munkából is kell vennie a részét mindenkinek. Minden fogyasztónak kötelessége vigyázni az árszínvonalra és támogatnia kell a kormányt a helyenként felbúrjánzó tisztességtelen kereskedelem, a zugforgalom letörése érdekében, mert a magasabb áron eszközölt vásárlás gyengíti és aláássa a nemzet erejét. I Ha ezeket a kötelességeket mindig szem előtt tartjuk, és híven teljesítjük, szervesen bekapcsolódunk a nemzetnek a háború megnyerése érdekében vívott harcába. Háborút ugyanis nem lehet megnyerni rendezett gazdasági élet nélkül, s csak a kiegyensúlyozott gazdasági viszonyok teszik lehetővé a háború utáni békegazdálkodásra a zökkenőmentes áttérést. A kormány nyilt politikájának köszönhető, hogy kialakult már az új magyar gazdasági szellem, csak arra kell vigyáznunk, hogy a konkolyhintők, zavartkeltők ne tudjanak érvényesülni közöttünk. Az új szellem diadalát jelenti az a megjavult adómorál is, amire örömmel mutatott rá a pénzügyminiszter. Ez az új magyar gazdasági szellem erőt ad a KálLay-kormánynak, hogy az eddigi lendülettel vezesse a nemzetet a belső fronton is a biztos győzelem felé. — A Magyar Élet Pártja hírei. A központi vármegyei titkár ez úton is felhívja a vármegye MÉP párttagjainak a figyelmét arra a körülményre, hogy minden pénteken Veszprémben, a vármegyei irodában, 1 és 2 óra között, a hozzáfordulók részére felvilágosításokat ad. Néhány gondolat a leventék edzéséről. 1. Leventeintézményünkre kezdettől fogva nagyon büszkék vagyunk, hogy milyen nagyszerű ifjúsági mozgalom az. Azonban, akik igazán szívükön viselték az ifjúság korszerű fejlődésének szent ügyét, azok már évekkel ezelőtt tudták, hogy a levente-intézmény, a maga eredeti formájában, ahogy az az 1921/ LIII. törvénycikkben kodifikálva van, csak néhány évig maradhat fenn. Azon változtatni kell, különben nem tölti be hivatását, rendeltetését. Az erre vonatkozó 1941. törvénycikk, nemkülönben vitéz Béldy Alajos altábornagy és Kudriczy ezredes személye elég garancia arra, hogy levente-intézményünk a kor követelményeinek megfelelően fog haladni és átalakulni. Talán éppen ezért szerénytelenségnek tűnik, hogy a leventekiképzés mikéntjéhez hozzászólok, de azért nincs kizárva, hogy valamivel esetleg én is hozzájárulhatok ahhoz, hogy a leventék kiképzése, illetve foglalkoztatása tökéletesebb legyen az eddiginél. A leventék foglalkoztatásában nagy súlyt kellene helyezni az ifjak edzésére. Ugyanis, ha ifjaink megfelelően edzettek, akkor a rájuk váró, sokszor súlyos feladatoknak sokkal inkább meg tudnak felelni, mintha a megfelelő edzésük hiányzik. Az edzés, illetve annak hiánya a sportolás minden neménél kiviláglik, de szinte döntjő fontossággal bír hadászati szempontból. Nehogy fél eredménnyel kelljen leventéinket a katonai szolgálat kötelékébe bocsátani, amelynek hátrányos voltát úgy hiszem felesleges indokolnom, mert az valamennyiünk előtt ismeretes. Minden egyes leventének van törzslapja. Ha az lelkiismeretesen van vezetve, mind a leventefőoktató, mind az arra illetékes orvos által, akkor bármelyik idősebb ikorosztályú levente törzslapjáról világosan láthatjuk, hogy milyen fokú a testi és szellemi fejlettsége. Ha pedig így van, akkor nem ütközik nehézsé* gekbe, sok munka sem kell hozzá, hogy a leventeparancsnok leventéit testi fejlettségük szerint, három egészségügyi osztályba sorozza. Első osztályba tartoznának azok az ifjak, akik erős fizikummal rendelkeznek. Akiknek izomzata, csontrendszere és általában az egész szervezete egészségesen, jól fejlett. A második csoportba tartoznának azok, akik ugyan relatíve egészségesek, de szervezetük gyengébb az előbb említetteknél. Izomés csontrendszerük fejlődése nem tud lépést tartani a test növekedésével. Ezért hajlamosabbak a különböző betegségekre. A harmadik osztályba sorozandók azok a leventék, akiknek az egészségi állapota nem kielégítő. Izomzatuk, csontrendszerük fejletlen, hajlamosak a különböző megbetegedér sekre, a nélkülözést, erősebb fizikai munkát nem bírják. Idetartoznak elsősorban a gyenge tüdejüek, a tüdővészesek és szívgyengeségben szenvedők. Az én elgondolásom szerint a különböző kategóriába tartozó ifjak különböző kikép^zésben részesülnének, fizikai adottságuk szerint. Az első csoportba tartozók kapnák természetesen a legintenzívebb testi kiképzést és edzést. Ez utóbbira, sajnos, eddig nálunk, Magyarországon jóformán semmi gondot nem fordítottak, sem a különböző iskolatípusokban, sem a cserkészetnél, sőt eddig a leventeoktatás keretein belül is csak alig. Nagyon kívánatos és időszerű volna az ifjúság edzésével fokozottabb mértékben foglalkozni, mert csak így számíthatunk idővel keménykötésű,jól Ára lö fillér. fejlett egészséges katonákra, akik, ha a szükség úgy kívánja, képesek a legnagyobb nélkülözésekre. A nagy hideget és nagy meleget egyformán kibírják, minden baj és betegség nélkül, játszi kedvvel viselik a legnagyobb megpróbáltatásokat. Ahogy teszik napjainkban a német, japán és finn katonák. Mivel serdülő ifjakról van szó, akiknek a szervezete még fejlődésben van, azok ellenálló képessége jóval kisebb, mint a felnőtteké. Ezt szem előtt tartva, az edzést is fokozatosan, lépésről-lépésre haladva kell foganatosítanunk. Ellenkező esetben a fiatal, gyenge szervezetet tönkretehetjük vele. Kellő óvatosság nélkül több kárt tehetünk, mint hasznot. (Vége köv.) Csengeri Háczky Egon. PESTI ELET. Születtem volna bárminek, Csak embernek ne! Ne hordanám magamon az Istennek képét, Az emberek talán szeretnének, Talán becsülnének. De mert ember vagyok az alsó rétegből, A szolgaseregből: Rúgnak rajtam, ha kérek valamit És kizárnak, ha zörgetek, Pedig Krisztus azt mondta: Megnyittatik. Születtem volna kutyának, Pesti utcán vezetnének gyermek helyett És testemet selyempokrócba burkolnák! Húst ehetnék hústalan napokon, És esténként kávét vacsoráznék, Bársonyos kis kacsók megsimogatnának, Este, lefekvéskor még csókot is kapnék. Születtem volna macskának, A tanyán egerésznék gondtalan És tejecskét ihatnék. Budapesten pedig fényes szobácskában, A kisasszony cicája, kedvence lehetnék. De mert ember vagyok, állati a sorsom, Helyettem az állaté emberi. Örök Igazság ez! De mert gyermekem van, így nem lehet nyiltan zengeni. Budapest, 1942. Györííy Sándor. Leventéink fogadalomtétele. Városunk leventéi május 3-án, vasárnap d. e. 10 órakor tartották fogadalomtételüket a Ligeti Sporttelepen. A rossz idő ellenére is sok néző gyűlt egybe, hogy szemtanuja lehessen ennek a szép levente megmozdulásnak. A csapatok nóta- és kürtszóval vonultak fel a pályára. Pontosan 10 órakor hangzott el a »Vigyázz! Imához!« vezényszó és a Himnusz ünnepélyes hangjaira lassan, méltóságteljesen kúszott fel a magyar lobogó a zászlóárboc tetejére. Ekkor vitéz Fekete Lajos őrnagy, a pápai járás levente parancsnoka lépett a mikrofon elé. »Kettős ünnepe van ma a magyar ifjúságnak — mondotta. Fogadalomtétele és Anyák napja. Azoknak az édesanyáknak napja, akiknek mi életünket köszönhetjük, ; akiktől az első bölcsődalt hallottuk, az első imát tanultuk. Szeretnénk most nekik fogadalmunkkal örömet szerezni. Ha fogadalmatokat betartjátok, akkor olyan emberek lesztek, amilyenért édesanyátok imádkozott és amilyent a magyar haza kíván. A fogadalom megtartásához azonban akarat is kell. Kérem a jó Istent, áldja meg a ti akarástokat, áldja meg édesanyátokat és testvéreiteket, akik messze keleten a mi boldogságunkért, szebb jövőnkért harcolnak.