Pápai Hírlap – XXXIX. évfolyam – 1942.

1942-05-09 / 19. szám

TV­Ref. Tek­ü il HIIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Levente-utca22.szám Előfizetés V4 évre 2 P. Egyes szám ára 16. Akiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Főszerkesztő : SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyom a Nyilt politika. Abból a nagyszabású beszédből, amelyet Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszteri választóin át az egész ország népéhez inté­zett, a beszéd gazdasági vonatkozásai mellett is kitűnik, hogy a Kállay-kormány mennyire nyilt politikát folytat. Ezúttal is nyiltan, ken­dőzés nélkül mutatott rá a pénzügyminisz­ter a legidőszerűbb gazdasági problémáinkra anélkül, hogy titkolnivalókat takargatna. A Kállay-kormány eddig is tapasztalt nyíltsága, nagy erőfeszítésekre, felelősségtel­jes munkára kötelezi a nemzetet. Háborút csak a kötelességeink mintaszerű, lelkiismeretes tel­jesítésével lehet folytatni és megnyerni. Min­denkinek ki kell tehát vennie részét a nagy nemzeti munkából, azon a helyen, ahová a sorrsa rendelte. A nemzet szempontjából nincs különbség a munkában. A nemzet minden tag­jának époly híven és példásan kell végeznie a reászabott munkát, mint amilyen becsülete­sen és a legnagyobb áldozatot hozva 'katonáink teljesítik kötelességeiket a távoli harctereken. A kötelességteljesítésről beszélve, rámu­tatott a pénzügyminiszter, mennyire fontos kelléke a háborúnak a többtermelés mind 1 mezőgazdasági, mind pedig ipari vonatkozás­ban. Többet kell dolgoznunk, többet kell ter­melnünk, hogy a pengő értéke annál szilár­dabb legyen. A termelt árú színvonalát pedig nemcsak a kereskedőknek, hanem a fogyasz­tóknak is kötelességük tartani. A kormány tervszerű munkával — mezőgazdasági termé­kek árának fokozatos emelkedésével — ki­egyenlítette a mezőgazdasági és ipari cikkek árszínvonalát és megteremtette az összhan­got az árak és a munkabérek, fizetések között, annyira, hogy ezentúl már csak itt-ott mu­tatkozik ezen a téren csekély ingadozás. A többtermelés mellett az árszínvonal tartása is egyik alapfeltétele a pénzügyi egyensúlynak. Ebből a munkából is kell vennie a részét mindenkinek. Minden fogyasztónak köteles­sége vigyázni az árszínvonalra és támogatnia kell a kormányt a helyenként felbúrjánzó tisz­tességtelen kereskedelem, a zugforgalom le­törése érdekében, mert a magasabb áron esz­közölt vásárlás gyengíti és aláássa a nemzet erejét. I Ha ezeket a kötelességeket mindig szem előtt tartjuk, és híven teljesítjük, szervesen bekapcsolódunk a nemzetnek a háború meg­nyerése érdekében vívott harcába. Háborút ugyanis nem lehet megnyerni rendezett gaz­dasági élet nélkül, s csak a kiegyensúlyozott gazdasági viszonyok teszik lehetővé a háború utáni békegazdálkodásra a zökkenőmentes át­térést. A kormány nyilt politikájának köszönhető, hogy kialakult már az új magyar gazdasági szellem, csak arra kell vigyáznunk, hogy a konkolyhintők, zavartkeltők ne tudjanak ér­vényesülni közöttünk. Az új szellem diadalát jelenti az a megjavult adómorál is, amire örömmel mutatott rá a pénzügyminiszter. Ez az új magyar gazdasági szellem erőt ad a KálLay-kormánynak, hogy az eddigi lendü­lettel vezesse a nemzetet a belső fronton is a biztos győzelem felé. — A Magyar Élet Pártja hírei. A köz­ponti vármegyei titkár ez úton is felhívja a vármegye MÉP párttagjainak a figyelmét arra a körülményre, hogy minden pénteken Vesz­prémben, a vármegyei irodában, 1 és 2 óra között, a hozzáfordulók részére felvilágosítá­sokat ad. Néhány gondolat a leventék edzéséről. 1. Leventeintézményünkre kezdettől fogva nagyon büszkék vagyunk, hogy milyen nagy­szerű ifjúsági mozgalom az. Azonban, akik igazán szívükön viselték az ifjúság korszerű fejlődésének szent ügyét, azok már évekkel ezelőtt tudták, hogy a levente-intézmény, a maga eredeti formájában, ahogy az az 1921/ LIII. törvénycikkben kodifikálva van, csak né­hány évig maradhat fenn. Azon változtatni kell, különben nem tölti be hivatását, rendel­tetését. Az erre vonatkozó 1941. törvénycikk, nem­különben vitéz Béldy Alajos altábornagy és Kudriczy ezredes személye elég garancia arra, hogy levente-intézményünk a kor követelmé­nyeinek megfelelően fog haladni és átalakulni. Talán éppen ezért szerénytelenségnek tű­nik, hogy a leventekiképzés mikéntjéhez hoz­zászólok, de azért nincs kizárva, hogy vala­mivel esetleg én is hozzájárulhatok ahhoz, hogy a leventék kiképzése, illetve foglalkozta­tása tökéletesebb legyen az eddiginél. A leventék foglalkoztatásában nagy súlyt kellene helyezni az ifjak edzésére. Ugyanis, ha ifjaink megfelelően edzettek, akkor a rájuk váró, sokszor súlyos feladatoknak sokkal in­kább meg tudnak felelni, mintha a megfelelő edzésük hiányzik. Az edzés, illetve annak hiánya a sportolás minden neménél kiviláglik, de szinte döntjő fontossággal bír hadászati szempontból. Nehogy fél eredménnyel kell­jen leventéinket a katonai szolgálat kötelékébe bocsátani, amelynek hátrányos voltát úgy hi­szem felesleges indokolnom, mert az vala­mennyiünk előtt ismeretes. Minden egyes leventének van törzslapja. Ha az lelkiismeretesen van vezetve, mind a leventefőoktató, mind az arra illetékes orvos által, akkor bármelyik idősebb ikorosztályú levente törzslapjáról világosan láthatjuk, hogy milyen fokú a testi és szellemi fejlettsége. Ha pedig így van, akkor nem ütközik nehézsé* gekbe, sok munka sem kell hozzá, hogy a le­venteparancsnok leventéit testi fejlettségük szerint, három egészségügyi osztályba sorozza. Első osztályba tartoznának azok az ifjak, akik erős fizikummal rendelkeznek. Akiknek izomzata, csontrendszere és általában az egész szervezete egészségesen, jól fejlett. A második csoportba tartoznának azok, akik ugyan relatíve egészségesek, de szerve­zetük gyengébb az előbb említetteknél. Izom­és csontrendszerük fejlődése nem tud lépést tartani a test növekedésével. Ezért hajlamo­sabbak a különböző betegségekre. A harmadik osztályba sorozandók azok a leventék, akiknek az egészségi állapota nem kielégítő. Izomzatuk, csontrendszerük fejlet­len, hajlamosak a különböző megbetegedér sekre, a nélkülözést, erősebb fizikai munkát nem bírják. Idetartoznak elsősorban a gyenge tüdejüek, a tüdővészesek és szívgyengeség­ben szenvedők. Az én elgondolásom szerint a különböző kategóriába tartozó ifjak különböző kikép^­zésben részesülnének, fizikai adottságuk sze­rint. Az első csoportba tartozók kapnák termé­szetesen a legintenzívebb testi kiképzést és edzést. Ez utóbbira, sajnos, eddig nálunk, Magyarországon jóformán semmi gondot nem fordítottak, sem a különböző iskolatípusokban, sem a cserkészetnél, sőt eddig a leventeokta­tás keretein belül is csak alig. Nagyon kívá­natos és időszerű volna az ifjúság edzésével fokozottabb mértékben foglalkozni, mert csak így számíthatunk idővel keménykötésű,jól Ára lö fillér. fejlett egészséges katonákra, akik, ha a szük­ség úgy kívánja, képesek a legnagyobb nél­külözésekre. A nagy hideget és nagy meleget egyformán kibírják, minden baj és betegség nélkül, játszi kedvvel viselik a legnagyobb megpróbáltatásokat. Ahogy teszik napjaink­ban a német, japán és finn katonák. Mivel serdülő ifjakról van szó, akiknek a szervezete még fejlődésben van, azok ellen­álló képessége jóval kisebb, mint a felnőtteké. Ezt szem előtt tartva, az edzést is fokozato­san, lépésről-lépésre haladva kell foganatosí­tanunk. Ellenkező esetben a fiatal, gyenge szervezetet tönkretehetjük vele. Kellő óvatos­ság nélkül több kárt tehetünk, mint hasznot. (Vége köv.) Csengeri Háczky Egon. PESTI ELET. Születtem volna bárminek, Csak embernek ne! Ne hordanám magamon az Istennek képét, Az emberek talán szeretnének, Talán becsülnének. De mert ember vagyok az alsó rétegből, A szolgaseregből: Rúgnak rajtam, ha kérek valamit És kizárnak, ha zörgetek, Pedig Krisztus azt mondta: Megnyittatik. Születtem volna kutyának, Pesti utcán vezetnének gyermek helyett És testemet selyempokrócba burkolnák! Húst ehetnék hústalan napokon, És esténként kávét vacsoráznék, Bársonyos kis kacsók megsimogatnának, Este, lefekvéskor még csókot is kapnék. Születtem volna macskának, A tanyán egerésznék gondtalan És tejecskét ihatnék. Budapesten pedig fényes szobácskában, A kisasszony cicája, kedvence lehetnék. De mert ember vagyok, állati a sorsom, Helyettem az állaté emberi. Örök Igazság ez! De mert gyermekem van, így nem lehet nyiltan zengeni. Budapest, 1942. Györííy Sándor. Leventéink fogadalomtétele. Városunk leventéi május 3-án, vasárnap d. e. 10 órakor tartották fogadalomtételüket a Ligeti Sporttelepen. A rossz idő ellenére is sok néző gyűlt egybe, hogy szemtanuja lehessen ennek a szép levente megmozdu­lásnak. A csapatok nóta- és kürtszóval vonul­tak fel a pályára. Pontosan 10 órakor hang­zott el a »Vigyázz! Imához!« vezényszó és a Himnusz ünnepélyes hangjaira lassan, méltó­ságteljesen kúszott fel a magyar lobogó a zászlóárboc tetejére. Ekkor vitéz Fekete Lajos őrnagy, a pápai járás levente parancsnoka lépett a mikrofon elé. »Kettős ünnepe van ma a magyar ifjú­ságnak — mondotta. Fogadalomtétele és Anyák napja. Azoknak az édesanyáknak napja, akiknek mi életünket köszönhetjük, ; akiktől az első bölcsődalt hallottuk, az első imát ta­nultuk. Szeretnénk most nekik fogadalmunkkal örömet szerezni. Ha fogadalmatokat betart­játok, akkor olyan emberek lesztek, amilye­nért édesanyátok imádkozott és amilyent a magyar haza kíván. A fogadalom megtartá­sához azonban akarat is kell. Kérem a jó Is­tent, áldja meg a ti akarástokat, áldja meg édesanyátokat és testvéreiteket, akik messze keleten a mi boldogságunkért, szebb jövőn­kért harcolnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom