Pápai Hírlap – XXXIX. évfolyam – 1942.

1942-04-04 / 14. szám

2 •mamBB Minőségben és ízlésben Kopstein-butor vezet. Kedvező fizetési feltételek 1 Fő-tér 14. * Mindenki söpörjön a maga háza előtt Vagy pedig, hogy söpörjön mindenki a maga háza előtt, ez egyre megy. A fő, hogy söpörjön — seperjen, de csakis a maga háza előtt. Ez a lényeg és ma — időszerű. Nem pedig a szomszédban, jobbról és balról, »vizavé« meg hátul. Nem. íCsak a maga háza előtt. És talán benn a lakásban. A konyha és szobában. Van ott is mit,... hiszen mindenütt akad egy kis szenny, por, miegymás. — Talán értjük egymást? Szóval törődjünk egy kissé többet önmagunkkal. Nem mondom, — ha valakin jóindulatúlag segítünk, ha tudunk lemondani egy és más apróságokról valakiért, ha készek vagyunk áldozatot is hozni jó szívvel, ez — ma a kötelességünk — szép és dicséretre méltó. Azonban mily közönséges és lealacsonyító, mily lelki szegénységet tanúsít az, amikor mások kis hibáit, apró, — észrevétlen botlásait teregetjük. Amikor valakinek a magánéletében vájkálunk kéjes élvezettel és azon csemegézünk. Amikor a félfüllel hallott dolgokat »jóakaratulag« továbbadjuk, — fantáziánk torz színezésével aláfestve. Amikor nem ftudjuk a balga fecsegőt rendre utasítani, vagy egyszerűen odavágni: Nem érdekel! Egy asszony kosarában ruhát vitt a folyóra. Útközben találkozik a Rozi nénivel. — Hová, szomszéd asszony? A folyóra. — Mosni? — Mosni. Elváltak. Rozi néni találkozik Örzse nénivel. — Hová mégy Rozi? — A városba. — Kaszásnét nem láttad? — Kiment a folyóra. — A folvóra? — Oda." — Egyedül? — Úgy. • _ — Minek? — riad meg Örzse néne és már fut is a botoshoz. A fűszeresnek elbeszéli, hogy mit hallott az imént, hogy hát a Kaszíásné a folyónak ment. Ügy mondja, hogy mások is hallják. Felkapja a hírt a pletyka szele és hordja szerte széjjel: — »Kaszásné neki ment a folyónak«. — »Hallotta? Kaszásné megölte magát.« — »Hallod-e, Kaszásné öngyilkos lett.« »Kicsoda?« —• »A csonka Pál felesége.« »Jesszusom! A folyóba ölte magát?« — »Persze az ura...« — »Szegény asszony.« — »Kaszásnét kihúzták <a vizbű.« — »Millen szép így hótan is.« — »Kaszásnét temetik?« — Kavarog a' szél, a hír megy tovább. Kaszásné meg nagy nyugodtan mossa a ruháját. Nem is sejti mi történt, hogy így kikezdték. Amint mossa kacatját belehajolva a vízbe, ahogy a partra nyul a szappanért, — látja, vagy húszan is rohannak feléje. — Megvesztek ezek? — gondolja. — Azok meg, lahogy oda érnek, megtorpannak. Lihegve, — ijedt csodálkozással bámulják az asszonyt, amint ott áll előttük nekigyürkőzve, egészségesen. Egyik kezében gyerekruha, a másikban a szappan. Nem értik a dolgot. Ügy lesnek

1 * Szives készséggel helyt adunk e' sok igazságot tartalmazó, élénken és színesen megírt novellisztikus cikknek annyival is inkább, mert társadalmi erkölcsöket javítani kész mondanivalói nagyon is közérdekűek. Szerk. egymásra, mint örült a bolondra. Kaszásné sem tud eligazodni rajtuk. Úgy nézik, mintha cirkuszban volnának. Fáradt közönnyel ejti a gyepre a szappant, visszahajlik a vízre. Azok meg egy kis haraggal a szemükben, — tán azért, hogy a szörnyű érdekességtől így elestek — rosszul rejtett szégyenkezéssel elsomforognak. Hát így volt. — Nem történt semmi és mégis... A tanulság ebből?: Nem kell mindjárt rosszra gondolni. Nem kell mindenből hű-hót csinálni. — Nem bizony. Azért, mert a Márika a Jóskával együtt isétál, még nem lesz abból esküvő. Azért, hogy nem lehet T>előle házasság, még nem romlott az a lány. A naccsága, hogy az este jól beevett, egész éjjel fájt a gyomra, reggel meg a kórházba kerül, még nem lett öngyilkos. — Sajnos? Pista meg, hogy jól felöntött a garatra, oszt azt kajabálja, hogy »Hej dje elíaúzatom halkan, csendben, hogy ebbe a...«, hát azért ő nem lett életunt és akár tetszik, akár bánják, nem lőtte főbe magát, legfeljebb ráborult a járda-kőre és ezért hord gézturbánt. A Kati, hogy az ablak »puccolás« közben lelbámul és félrelép a párkányon, lezuhan a »placra« és kitöri a lábát,... nem kell mindjárt szerelmi bánatra gondolni. — Nem bizony. Egyáltalán nem szükséges ily értelemben semmire sem gondolni, azt mindjárt szétkürtölni, össze-vissza beszélni. Nem, nem, nem! Törődjünk inkább a magunk bajával. A közvetlen környezetünk — a családunk sorsával és $e avatkozzunk be hívatlanul a mások dolgába. — »Söpörjön mindenki a maga háza előtt.« Lassányi. Betegek gyakran székrekedésben is szoktak szenvedni. Ilyenkor gondoskodni keU Oarmoi hashajtóval á Jó emésztisról. Betegségben szükséges a A közönség köréből. (E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a szerk.) Nyilatkozat, >yPápa és Vidéke« márc. 29. számának címoldalán »Példátlanul álló durva támadás egy Perutz-gyári munkásjátékos részérők címmel cikk jelent meg. E cikkben annak írója egyesületünk múltját úgy állítja be, mintha az káros szellemével mételyezte volna a nemzetvédelmet. Jelenlegi vezetőségéről pedig feltételezi, hogy a Váci Reménység vallásos és hazafias szelleme annak nem tetszene, |továbbá, hogy vallásellenes elvekre oktatja egy játékosát. Egyesületünk évek óta változatlan vezetősége fáradságot és áldozatot nem kímélve, a lehető legnagyobb ügybuzgalommal mindig lázon van, hogy a nemzetnevelés szempontjából nagyfontosságú feladatának, legjobb tudása szerint eleget tegyen, amit az elért eredmények igazolnak. Egyesületünk minden tagja ugyanolyan polgára városunknak, miijt a város többi lakója. Ennek ellenére állandóan gáncsolják működésünket és elismerés helyett minden alkalmat felhasználva különbséget keresnek és igyekeznek kimutatni köztünk és mások között. Hivatkozunk kultuszminiszterünk Balatonkenesén elhangzott szavaira: »Aki magyar és magyar között ellentétet támaszt, a nemzet testét bomlaszt ja«. Ebben a szellemben sikerült a város másik egyesületével — az általunk régen óhajtott — teljes összhangot megvalósítani. Ezt a megértést egyesületünk legnagyobb odaadással ápolja. A fent jelzett cikk szerint egyik játékosunk megsértette a Váci Reménység elnökét. Hogy ez megtörtént-e, azt a független magyar bíróság fogja eldönteni. Csupán arra akarunk rámutatni, hogy egyesületünk több vezetőségi tagja a szóbanforgó mérkőzés befejezéséig azon jelen volt, a Reménység vezetőségétől a legudvariasabban elbúcsúzott, mégis csak az újságból szerzett tudomást a dologról. Arnenynyiben a Váci Reménység elnökségét sérelem érte volna, úgy a búcsúzáskor már kötelességből is jelentette volna Vezetőségünknek. A mérkőzés játékvezetője semmit sem hallott az állítólag elhangzott sértésékből, mert különben élt volna a szabályokban megállapított megtorló intézkedések jogával. Ettől eltekintve, amennyiben a cikkíró egyesületünk vezetőségével — mint azt cikkében "hangoztatja — az együttműködést ápolná, föltétlenül módot talált volna az ügy elintézésére. Tekintettel arra, hogy egyesületünket ért gáncsok nemcsak annak tagjaira, hanem városunk és az egész nemzet ügyére vannak káros hatással, kérünk mindenkit, segítsen ne'künk a szebb jövő érdekében kiküszöbölni az ellentéteket és elérni azt, hogy munkásjátékös, Perutzgyári játékos, stb.-ek helyett egyforma mértékkel mért, egyformán kezelt Perutz SC stb. játékosról — magyarságunkhoz méltó' kifejezésekkel — beszéljünk és az ellentétszítás minden szikráját kioltsuk. Perutz Sport Club vezetősége. CSALÁDI PERPATVAR előidézője a gyakori harisnyaszámla. Flortalpu selyemharisnyáink igen soká tartanak. Velük sokat megtakarít. HŐFLE KESZTYŰS ÚJDONSÁGOK. — Ügyeletes gyógyszertári szolgálat. A héten az Irgalmasrend gyógyszertár tart ügyeletes szolgálatot április 6—12-ig. • — T. előfizetőinknek, hirdetőinknek és lapunk minden olvasójának boldog húsvéti ünnepeket kívánunk. — Húsvéti istentiszteletek. A r. kath. templomban ünnep első napján a szentmisét és a szentbeszédet Németh József apátplébános mondja; ünnep másnapján ugyancsak ő miséz, a szentbeszédet pedig Ther József káplán tartja. — A ref. templomban a húsvéti istentiszteleten a szent szolgálatot Ólé Sándor lelkész-, a másnapi istentiszteleten dr. Tóth Endre theol. tanár végzi. — Az evang. templomban ünnep első napján Bárány László hitoktató-lelkész, másnapján Németh Zoltán s.-lelkész prédikál. — Antal István az Erdélyi Párt gyűlésein. Az Erdélyi Párt mult.vasárnap, március hó 29-én Szatmárnémetiben és Kolozsváron igen látogatott választmányi ülést tartott. Mindkét gyűlésen Antal államtitkár tartott előadást az Erdélyi Párt felkérésére. Előadásában vázolta a MÉP kialakulásának, küzdelmeinek, munkásságának fontosabb részleteit s különösen élesen domborította ki a MÉP életének azt a második korszakát, amelynek elindítása és egész tartalmi iránya Gömbös Gyula nevéhez fűződik. Foglalkozott előadásában az összes időszerű politikai kérdésekkel, s rámutatott a magyar népi politika gyakorlati megvalósításának szükségességére. Nagyon megkapó volt előadásának az a része, amelyben az erdélyi géniuszról szólott. Képviselőnknek mindkét gyűlésen osztatlan elismerésben volt része. — Címadományozás. A Magy. Kir. Államvasutak Igazgatóságának elnöke Ecser József ny. máv. főintézőnek a felügyelői címet adományozta. Hosszú és érdemes vasúti szolgálata mellett külön kiemeli az elnöki okmány Ecsernek a vasúti távírda szolgálatában eredeti találmánya folytán szerzett érdemeit. Ecser József felügyelő, aki Vaszar állomás főnöke volt igen hosszú ideig s két évi pápai szolgálat után ment nyugdíjba és városunkban telepedett le, mint ifjúsági regényíró is ismertté tette nevét és lélektani írásaival is méltó feltűnést keltett. . '' _ . , i