Pápai Hírlap – XXXIX. évfolyam – 1942.

1942-01-10 / 2. szám

1 /1 Tp. i ek. Főiskolai Könyvtár Rgí. Főiskola. Szerkesztősé g: Levente-utca22. szám. Előfizetés lU évre 2 P. Egyes szám ára 16 Akiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Helyben. K MINDEN SZOMBATON. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda. Mérleg. Az esztendő fordulója jó alkalom arra, hogy ne csak politikai, de gazdasági szempontból is mérleget készítsünk. Az elmúlt év komoly próbára tette közgazdasági életünket, és bizvást mondhatjuk, hogy a magyar közgazdaság megállta a helyét. A háború hatása és feszültsége minket sem került el, az irányított gazdálkodás kereteket szabott a termelésnek s ha mégis fejlődött 194l-ben az ipar és kereskedelem, az életerőnek olyan bizonyítéka, amelyre joggal lehetünk büszkék. Az eredmények (elsősorban annak köszönhetők, hogy az államhatalom és a közgazdaság teljes harmóniában működött együtt. A kormányzat biztosította a termelés tervszerűségének folytatólagos kiépítését anélkül, hogy szorosan vett tervgazdálkodást léptetett volna életbe. A közgazdasági élet megértő készséggel sietett a kormányzat segítségére és hatalmas ápparátusát az új idők új feladataihoz igazította. Az ipar és kereskedelem átállítása veszedelmesebb zökkenő nélkül történt meg, mert e tekintetben is érvényesült az a meggyőződés, hogy itt magyar földön csak a mi életformáink fenntartásával teljesíthetjük európai hivatásunkat. Nem zárkóztunk el a korszellem tanításai elől, de ebben is a sajátosan magyar megoldást választottuk. iparvállalataink foglalkoztatottsága általában kedvező. Gyáraink, üzemeink teljes kapacitással dolgoznak. A hitelpolitika elősegítette a termelés fokozását, a bankbetétek növekedtek s a munkanélküliség teljesen megszűnt. Kár lenne azonban figyelmen kívül hagyni, hogy az anyaggazdálkodás kényszerű kötöttségei, a háborús megszorítások olykor érzékenven érintik a közgazdasági életet, ám a szakértelem és a jóakarat sok nehézségen átsegít. A bér- és fizetésemelések súlyos terhet jelentenek, de az árrögzítés itt is erősen kiegyenlítő hatású. Közgazdasági szakkörök mindenesetre megnyugvással fogadják azt az illetékes helyről elhangzott megállapítást, bogy a mezőgazdasági és ipari árak, valamint a fizetések és munkabérek arányosítása elejét veszi annak, hogy az áruoldalról állhasson be az infláció veszélye. Mindenképen nagy dolog az, amelyet 1941-ben a magyar közgazdaság produkált. A helyzetre és a dolgok megítélésére igen jellemző, hogy miként méltányolják illetékesek közgazdaságunk erőfeszítését. — »Nagy tartalékunk van, az egyik a hadsereg, ia másik a gazdasági élet.« A nemzet szemefényét, honvédségünket állítja a gazdasági élet mellé ez a magas helyről kelt vélemény s ennél szebb elismerést, értékelést valóban nem is kívánhat a gazdasági élet. Ezt a dicséretet, iezt a rangsorolást ilyen határozott formában 1941 megfeszített munkája hozta meg. Világégésben értünk el kqmoly eredményieket. Biztosítottuk a magyar élet normális rendjét és nyugodtan hirdethetjük, hogy ma kevés ország dicsekedhetik a miénkhez hasonló kiegyensúlyozott mindennapokkal. Hogy mai életünket élhetjük, azt elsősorban a nemzeti társadalom fegyelmezettségének köszönhetjük, de köszönhetjük a magyar közgazdáiság rugalmas erejének is, amely olyan tartalék

1, hogy arra mindig, 1942-ben is, számíthat a nemzet! (—bé) Szoba-, konyha-, irodabútort, ^épületmunkát, üzletberendezést, portált JHolnár Lajos asztalosiizeméből Pápa, Csatorna-utca 1. Enyvezett lemez, furnérkereskedés. Á takácsi-úti házhelyek. E cím alatt lapunk mult számában megjelent közleményre vonatkozólag az alábbi levelet kaptuk, amelyet a helyzet tisztázása céljából egész terjedelmében közlünk a következőkben : Tekintetes Szerkesztőség! Nagybecsű lapjuk ismételten foglalkozott már annak a területnek kérdésével, melyet a takácsi országút mellett az Esterházy hitbizomány mult tavasszal parcellázott, de amelyet a vevők dr. Pátkai Béla és Pátkai Lajos ügyfeleim haszonbérleti szerződése miatt mindeddig tényleges birtokba nem vehettek. Mivel ügyfeleimnek nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy ennek a kérdésnek sajtó útján való .tárgyalássánál a közönség a tényeket helyes megvilágításban ismerje meg, szíveskedjenek nekem megengedni, hogy ügyfeleim megbízásából a megjelent cikkekhez néhány kiegészítő megjegyzést fűzzek és szíveskedjenek ezt a levelemet teljes egészében legközelebbi számukban közzétenni. A kérdéses területnek a hitbizományi kötelék alól való feloldását a hatóság nem elrendelte, hanem a hitbizományi gondnok és hitbizományi birtokos urak kérelmére megengedte. A feloldás gondolata ugyanis a gondnok és birtokos uraktól indult !ki, ők ilyen k é r el e mme Pj árulták a hatóság elé, mely kérelmüket teljesítette és a területet a hitbizományi kötöttség alól feloldva, annak eladását engedélyezte. A kettő közötti különbség a jogban nem járatos közönség előtt is első pillanatra nyilvánvaló. A felszabadító rendelkezés azonban egyetlen szót sem tartalmaz a haszonbérlet meg'szüntetéséne nézve, az előzetes tárgyalásra a bérlőkét a hitbizományi birtokos úr kérelmére nem hívták meg, őket az eladási szándékról a hitbizomány vezetősége előzetesen nem értesítette s ők csak abból értesültek az egész dologról, hogy valaki ráhajtotta mult év májusában a teheneit legeltetni arra a területre, melyet ők bérelnek. Ez ellen természetesen nyomban tiltakoztak, de ennek ellenére szabályszerűen máig sem mondta fel bérletüket senki. Semmiféle szempont viszont nem kötelezi a bérlőket arra, hogy előzetes felmondás nélkül ilyen nem egészen a bevett formáknak megfelelő tényekből vegyék tudomásul, hogy bérletükbe más költözött és ők onnan kivonulhatnak. Ezért, egészen természetes, a jogos magánérdek és a termelés folytonosságához ma kétszeresen fűződő közérdek által igazolt lépésük volt, hogy éltek a birtokvédelem törvényes eszközével, a háborítás megszüntetésére irányuló perrel és ebben a perben az első bíróság a háborítás tényét megállapítva, meg is tiltotta iannak a vevőnek a további önkényes birtokbavételt, aki ezt szabályszerű felmondás nélkül megkísérelte. A Pátkai testvérek más esetekben már ismételten tanújelét adták megértésüknek s mind a repülőtér építésénél, mind 1939-ben 200 kataszteri holdnak kisbérletbe adásánál szívesen hozzájárultak a kérdéses területeknek bérleti j oguk alól való kiengedéséhez. A helyes megoldást most is bizonyára meg lehetett volna találni és az egyedüli hiba ott történt, hogy azok, akiknek ezt a megoldást keresniök kellett volna, ezt meg sem kísérelték. Fogadja a mélyen tisztelt Szerkesztőség soraim közléséért köszönetemet. Pápa, 1942 január 7. Kiváló tisztelettel Sulyok Dezső iiti\íd. BOLYGÓK VAGYUNK A FÖLDTEKÉN . . Bolygók vagyunk a földtekén ... Hideg, bús bolygó csillagok, Mindegyikünk külön világ, Amelyben nem nyílik virág, Amit ma másnak adhatok. Bolygók vagyunk a földtekén, Hideg, szép, fénylő csillagok. Egymásra nézünk, de csak azért, Mert tükrözi a másik csillag A fényt, mely reáragyogott. Bolygók vagyunk a földtekén, Hidegen izzó csillagok. Ilyenkor úgy karácsony tájon Valami száll halvány sugáron, S a csillagszív is feldobog. Bolygók vagyunk a földtekén, Búsan keringő csillagok. Szeretet ég mindünk szívében, Ha meglátjuk ott fönn az égen A betlehemi csillagot. Bolygók vagyunk a földtekén, Meleg testvéri csillagok. Ilyenkor, úgy karácsony tájon Összefüggünk csillagsugáron És úgy köszöntjük a napot: A betlehemi csillagot. Bozóky Éva. A kocsifuvarok legmagasabb díjai. Dr. Berky Miklós alispán az állati erővel történő teherfuvarozás legmagasabb díjait Veszprém vármegye területén az alábbiakban szabályozta. Kétlovas fogatnál Veszprém és Pápa megyei városokra az egész-napi fuvardíj 22 P, a félnapi fuvar díja 14 P. A vármegye egyéb területén az egésznapi fuvardíj 18 P, a félnapi fuvar díja 14 P. Egylovas fogatnál Veszprém és Pápa megyei városokra az egésznapi fuvar díja 15 P, a félnapi fuvar díja 9 P. A vármegye egyéb területén az egésznapi fuvar díja 12 P, a félnapi fuvar díja 7 P. A napifuvarban vállalt fuvarozás esetében a fuvaronkénti terhelés kétlovas kocsinál minimálisan 25 q, egylovas kocsinál 15 q. A fuvarozásnak napidíj ellenében történő elvállalása esetén, egésznapi fuvardíjért teljesítendő fuvarozási idő 10 óra, félnapi fuvardíjért 5 óra. Az ezen időn túl való foglalkoztatás esetén óránkint 2 P pótdíjat kell fizetni. Bármilyen kereskedelmi árucikknek a vasútállomásról (teherpályaudvar) való fuvarozás esetén: Veszprém és Pápa megyei városokra egész waggon árunál (100 q) q-ként 26 f, legalább 50 q fuvarozásánál 30 f, 50 q-n aluli mennyiségnél 35 f, darabárú fuvarozásánál q-ként 50 fillér. A vármegye egyéb területére egész waggon árunál (100 q) q-ként 22 f, legalább 50 q fuvarozásánál 26 f, 50 q-án aluli mennyiségnél 30 f, darabáru fuvarozásánál q-ként 40 fillér. Költözködési fuvarok Veszprém és Pápa megyei városokra egyszoba-konyhás lakás földszintre fuvarozása 14 P, emeletenként 2 P pótdíj számítható fel. Több szobából álló lakásnál a földszintre szállításnál szobánként 10 pengő. Itt a konyha is egy szobának számít. Emeletre szállításnál emeletenként és szobánként 2 pengő pótdíj jár. Zongora-szállításért költözködéssel kapcsolatban 6 pengő pótdíj számitható fel. Egyedüli zongora szállítása esetén a zongoraszállítás földszintre 12 P, amihez emeletenként 2 P pótdíj jár. A költözködésre megállapított fuvardíjak ellenében a fuvarozó csak az állatokat hajtó kocsist és egy rakodóembert tartozik adni. A megállapított fuvardíjakat csak a fuvarozásra iparengedéllyel bíró fuvarozók számítÁra 1© fillér.