Pápai Hírlap – XXXIX. évfolyam – 1942.

1942-12-19 / 51. szám

Szerkesztőség: Levente-utca22.szám Előfizetés V4 évre 2 P. Egyes szám ára 16. Akiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Főszerkesztő : SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda a. dunántúli református egyházkerületben. Medgyasszay Vince püspök lemondásá

tval új vezért választottak a dunántúli ref. egyházkerület gyülekezetei. A választás eredménye folyó hó 11-én, pénteken nyert meg'állapítást Budapesten, ahol a szavazatokat dr. Balogh Jenő titkos tanácsos, egyházkerületi főgondnok elnöklete alatt bontotta fel a kiküldött bizottság. A beadott érvényes szavaza-' tokát csekély kivétellel Győry Elemér győri református lelkipásztor, egyházkerületi főjegyző nyerte el, s így ő lett a dunántúli ref. egyházkerület új püspöke. Amikor az újonnan választott püspök személyében, egyéniségében gazdag ígéretet láttak és látnak az egyházkerület gyülekezetei, —- ugyanakkor az egyházkerület hálás tekintete pihen meg a visszavonuló főpásztori elődön, akinek bölcsessége, csendes munkája híven megőrizte a magyar mult százados küzdelmein átvergődött szent örökséget. Ugy érezzük, hogy nem volna méltó köszöntésünk! az új lelki vezérhez, ha lelkünk nem tudna odatapadni a régihez. Ugy érezzük, hogy súlyos erkölcsi mulasztással kellene számolnunk', lia a hála és köszönet hangja nem csendülne meg a régi felé. A visszavonuló főpásztor: Medgyasszay Vince egyéniségében olyan értékes tulajdon* ságok élnek, amelyek az osztatlan tisztelet és megbecsülés ajándékát szerezték meg számára. Egyéniségéből gazdagon sugárzott a meleg közvetlenség, jóság és szeretet. Ezeknek a nagyszerű benső értékeknek első gyökérszálait szülőföldjéről hozta és azokból a falusi gyülekezetekből, amelyekben elsősorban lelkipásztori munkát végzett. Ezeken a helyeken forrt össze a népi réteggel úgy, hogy szinte olthatatlan lánggal ég benne a magyar föld, magyar nép iránt érzett szeretet és osztozik azok minden örömében, bánatában, keserves küzködéseiben. A magyar sorsközösség pa-i rancsait mindenek előtt magára nézve ismerte el kötelezőnek. E sorsközösség tudata és érzése táplálta benne a meleg közvetlenséget, jóságot és szeretetet magyar testvérei iránt, de lebből a légkörből fakadt nyilt őszintesége, puritán életfelfogása, egyszerűsége. A főpásztori méltóságot minden hivalkodás nélkül viselte, mert azt nem puszta külső dísznek tar-i totta, hanem hatalmas eszköznek súlyos kötelezettségek betöltésére. A magas egyházi tisztség nem szédítette bele a külső csillogásba, amely elkápráztatja az embereket, s akadályozza a tiszta látást, — hanem életsíkja min-> táíg a régi meghitt és egyszerű keretek között mozgott, ahonnan üde levegő és szelid fény áradt. És még egy különösen jellegzetes vonására utalunk. Mindig magában hordozta a magyar faj nyugodt gondolkodását, életből-* cseségét. A nehéz kérdések megoldása körül támadt, sokszor ijesztő hangzavarban meg/ őrizte higgadtságát. Nyugodt megfontolás és bölcs előrelátás vezették és ezért volt képes a dolgok helyes megítélésére és arra, hogy aZ igazságot megkeresse és megtalálja a bonyolult szálak útvesztőjében. Amikor utóda veszi kezébe a zászlót, nemcsak szeretettel köszöntjük az új főpásztort, de teljes bizalommal és élő reménységgel is. Nagy várakozással tekintünk Győry Elemér működése elé, s ezen várakozásunkat ígéretes jelenségek támasztják alá. Ezek az ígéretes jelenségek az új főpásztor multjá-í ból integetnek felénk. Győry Elemér a látdr. sok embere. Ezért érzi Istentől nyert külde-i tését, s tudja, hogy eszköz egy felsőbb ha-t talom kezében arrá, hogy bizonyságot tegyen igazságról és szeretetről, s építse Isten országát itt a földön. Ezért ihletik a láthatatlan lelki világ győzelmes erői: a hit és remény, amelyek felemelik a fénylő, tiszta magasságba és felvértezik hősi küzdelemre. A magyar élet harcosa. Magyarsága a szülői hajlékból fakadt, a pápai kollégiumban fejlődött, s elszakított magyar földön izmosodott keményen ellenálló erővé. A munka embere. Munkai készsége és munkabírása záloga annak a nagyszabású építő munkának, amelyet nemcsak egyháza, de nemzete javára is ki fog fejteni. Bár erősen vajúdó időkben állította élre a gyülekezet bizalma, bár a nehézségek talán nem fognak kedvezni termékeny elgondolásainak, s kemény elhatározásainak, mégis áldott biztosíték a ködös jövendőben munkás egyénisége. A jelenben új eszmék forrnak, új cé

Lf lok, új törekvések harcolnak, vér, könny és verejték von barázdákat e világ arcára és az új főpásztor prófétai ihletére és apostoli elszántságára van szükség, hogy útat mutasson és vezessen. Az új püspök fontosabb életrajzi adatai: A közeli Takácsi községben született 1891-ben. Tanulmányait Pápán és a ge^ifi egyetemen végezte. 1920-tól négy és fél éven át Komárom megye Hetény községében volt rendes lelkipásztor, de a cseh-szlovák kormány erőszakkal eltávolította. 1926-tól a pápai ref. theol. akadémián a gyakorlati theologia tanára. 1928-tól a győri református egyház lelkipásztora. 1935-től egyházkerületi főjegyző, zsinati és konventi jegyző. Számottevő irodalmi munkásságot fejtett ki. 1922-ben nősült meg és házasságát két gyermekkel áldotta meg Isten. 1928-ban hosszabb külföldi tanulmányúton volt Franciaországban és Svájcban. Szűcs Dezső. FERI BAJTÁRS. Kelemen (Klement) Ferenc és Nagy Ferenc barátaim emlékére. — Valahol egy orosz temetőben Két hős honvéd sírja domborul; Most van a nap épen lemenőben S bágyadt fénye búsan bíborul. Két magyar hős megpihent a békét S.nyugtot adó orosz ég alatt, Körülöttük falvak üszke ég még S hajrázik a hős magyar csapat. ök nyugosznak már a sírba zárva. Idegen föld, idegen halom. Kis városuk: dunántúli Pápa, Ráteríti kékjét a Bakony. Feri bajtárs, síri álmotokból Visszajár-e bolygó lelketek, Oda, hol a hűs Tapolca mormol Malmok alatt méla éneket? Gyermekkorunk édes-bús emléke, Hársfa- és a nyárfasor regél; Ránk derül az Alma Máter képe, Első csók, csalódás és remény. Feri bajtárs, bakonyalji tájra Visszajár-e bolygó lelketek? Itt: a nótatermő lantod árva, Ott: az özvegy és a gyermeked. Elmerengve kérdem, s nem feleltek! Száll szívemből fájó gondolat. S hó borít be halmot, síri kertet Már a messze orosz ég alatt... GYŐR, 1942 november 18-án. Pápai Tóth Géza, Fiókpostát kérünk! A pápai postahivatal gondos, pontos és előrelátó főnöke pár hónapi itt tartózkodása alatt sok üdvös és szemmellátható jelét adta' annak, hogy úgy a hivatal, mint a közönség! érdekeit mindig szem előtt tartja. Az épü-í leten és épületben átalakításokat végeztetett, a személyzetet szaporította, a csomagfelvé:-' telnél a régi elavult mérleg helyett új mérle„ get állíttatott be, — legutóbb pedig a csórna* gok felvételére, raktározására és kiadására egy új helyet bérelt a Kossuth Lajos utcán, az Elité-kávéház udvarán. Ez a tény valóban dicséretreméltó, mert a régi csomagfeladónál oly lehetetlen állapotok voltak már, hogy azon okvetlen segíteni kellett- A munkatorlódás megszűnt, az alkalmazottak nyugodtan dolgozhatnak s a csomagfeladó felek sem öldöklik egymást az elsőbbségért. Itt tehát már meg volna oldva a kér-í dés — átmenetileg. Átmenetileg, mondom^ mert viszont az új hely a maga környezeté^ vei, hevenyészett formájával nem felel megi a modern. kor igényeinek. És ezzel itt is volnánk a legaktuálisabb kérdésnél, amiért ez a kis cikk megíródott. A posta ügyforgalma ma már úgy megnőve-! kedett, különösen mióta nagyobb számú katonaság van városunkban, hogy azt simán lebonyolítani szinte lehetetlen. Különösen a hónap első felében, amikor a pénzfeladásnál is órákat 'kell eltölteni, ami különösen aj távol lakóknak fájdalmas és veszteséggel járó. Ezért már régóta megszületett az a terv és gondolat (egyelőre csak kívánság alakjában) d lelkünkben, hogy Pápán egy fiókpostát kel^ lene nyitni! Úgy a lakosok száma, mint a vá.4 rosnak különös fekvése megkívánná ezt. Mert az Erzsébetvárosból, a gyárak területéről, vagy a Tókertekből és a Veszprémi útról bejárni a postára s ott esetleg órákat eltölteni — nem nemzetgazdasági érdek s nem is kénye* lem. Ezért nagyon üdvös volna, ha illetékes! tényezők mérlegelvén a mérlegelendőket, szerény tanácsunkat megszívlelnék, magukévá tenu nék és rajta volnának, hogy nevezett helyek! Valamelyikén egy kis postafiók nyílnék egy, vagy két kezelő személlyel ellátva. Az ügy megérné, a közönség megérdemelné. Hisszük és bízunk benne, hogy a posta-; hivatal agilis főnöke fog ezen gondolkodni és bölcs belátása alapján meg fogja találni itt is a megoldásnak helyes és célravezető útját. Áz ügyet — érlelésre és kivitelezésre szíves figyelmébe ajánljuk. (Palisander.) A leventebolt karácsonyi vására. ízléses kis boltban mutatják be és kínálják eladásra a szorgalmas leventelányok és leventefiúk játékaikat, amiket az apró ma-i gyár gyerekek örömére készítettek a képzett és fáradságot nem ismerő vezetőik irányítása mellett. Lovacskák, kacsák, libák, elefántok, csacsik, hintalovak és miniatűr szobaberendezések oly kedves világot teremtenek

1 az apróságoknak, amit csak a mesében találnak. — Nézd, anyuta tis tatas! Tuturituu! — Anyuta, netem ez a nagy tanya tel! — És sietnek levelet írni Jézuskának, hogy a nagy tanya a kis kakassal ott legyen a karácsonyfa alatt. Vegyünk játékot a leventeboltban, hogy fokozzuk a leventék munkakedvét, jó és olcsó játékhoz jutunk és segítjük a hadbavonultak (akik az örök magyar karácsonyért küzdenek) aggódó itthonmaradottait. Leventebolt Főutca, a Csermák-üzlet mellett. Istenes A.