Pápai Hírlap – XXXIX. évfolyam – 1942.

1942-11-14 / 46. szám

Minőségben és ízlésben Kopstein-butor vezeti Kedvező fizetési feltótelek ! Fő-tér 14. Szíves tudomásul, A főiskolai nyomda vezetésétől 43 évi szolgálat után november hó 9-én megváltam. Ebből az alkalomból hálás köszö­netemet fejezem ki mindazoknak, akik évek hosszú során át működésemben támogatni szívesek voltak. Egyben tudatom, hogy nyugalomba vonulásom a Pápai Hírlapnál betöltött kiadöhivatali vezetői állásomat egyálta­lán nem érinti, sőt ezentúl még inten­zivebben foglalkozhatom a Hirlap ügyei­vel. Hirdetések a lap számára .továbbra is leadhatók a főiskolai nyomdában és lakásomon: Anna-tér 2. szám alatt. . Pápa, 1942 november 12. Nánik Pál. Gyűjtsük a papirost! M. Kir. Iparügyi miniszter. Nagyságos Hamuth János polgármester úrnak Pápa. A háboru-okozta nyersanyaghiány leküz­dése nagy gondot okoz. A mindenkitől hazafias magatartást követelő nehéz időkben felkérek minden magyar háziasszonyt, hogy a lakásban és a lakáshoz tartozó egyéb helyiségekben cél­talanul heverő régi újságokat, folyóiratokat füzeteket, könyveket, papirosokat, leveleket stb. bocsássa a hulladékpapirosgyüjtő szerve­zetek útján rendelkezésemre, hogy ezt az otthon csaknem értéktelen hulladékanyagot új papiros gyártása céljából a magyar papiros­gyártó iparnak juttathassuk. Amennyiben felhívásom megértésre talál, kérem, hogy az összeszedett papirosanyagot adja át az érte jelentkező igazolt gyűjtőnek, aki azért kívánatra megtéríti a hatóságilag megállapított ellenértéket. A gyűjtő közegek rr rr NOI- fe GYERMEK­FÉRFI-ZOKNIK NAGY VÁLASZTÉKBAN SZONYEGHYnél ellenőrzése céljából kérem, hogy az általuk át­adott gyüjtőivet szíveskedjék sajátkezüleg kitöl­teni és benne azt is feltüntetni, ha nem lenne átadható hulladékpapiroskészlete. Bizom abban, hogy a mai nehéz időkben felhívásomat minden magyar úriasszony öröm­mel fogadja és támogatni fog az ország papi­ros szükségletének ellátását célzó munkámban. Budapest, 1942 október 1. Varga József s. k. miniszter. Gumiharisnyák Gumiflizök Kossuíh Lajos uíca 1. szám. ÚJDONSÁGOK. — Hivatalos látogatás. Madocsai Pál tanügyi tanácsos, a székesfehérvári tankerü­let főigazgatójának állandó helyettese, folyó hó 9—14. napjain a ref. gimnáziumban hiva­talos látogatást végzett. Szanyi István dombóvári áll. girnn. igaz­gató, mint szakfelügyelő, f. hó 12-én, csü­törtökön a ref. gimnáziumbatn a történelem és földrajz tanításának megvizsgálására hivatalos látogatást végzett. — Ünnepi előadás a „Darányi Kálmán­Diákház javára. A Református Főiskola f. hó 8-án délelőtt 11 órakor ünnepi előadást ren­dezett a Jókai Színházban annak a Budapesten építendő nagyarányú diákháznak a javára, amely a fővárosban tanuló vidéki egyetemi-} és főiskolai hallgatók százainak fog a Soli Deo Glória Szövetség gondozásában keresz­tyén és magyar szellemű otthont nyújtani. Ólé Sándor főiskolai gondnok megindító erejű bevezető szavai után Tornyos György dr. or­szággyűlési képviselő ismertette azt a szere­pet, amely erre az intézményre vár éppen Da-i rányi Kálmánnak, az ifjúság nagy barátjának lelki égisze alatt. Különös hangsúllyal emelte ki az új idők szellemének megfelelő nemzet­nevelés szükségességét. Antal István dr. nem-' zetvédelmi és propagandaminiszter program­szerinti felszólalása elmaradt ugyan, áz egy­idejű budapesti minisztertanács miatt, azonban dr. Pongrácz József főiskolai igazgató beje­lentette, hogy a miniszter szavait tettre vál­totta és 1000 P-t adományozott a rilaga ré­széről példamutatásul a nemes célra. A záró­szavakat Soós Géza dr. törvényszéki bíró mon­dotta, lelkes hangon buzdítván a hallgatósá­got a legnemesebb áldozathozatalra. A mű­sort értékes zenei számok tették mélyebb ha­tásúvá. Szathmáry Lajosné úrhölgy Beethoven, Bartók és Liszt-interpretációiban zongorán, míg Szabó Sándor hegedűművész Mozart, Liszt és Schubert-művekkel gyönyörködtette a teltház közönségét. Szabó Sándornak csodálatosan fi­nom és hangulatkeltő vonóvezetése, Szathmá­rynénak kifejező lágysága, sőt ahol kellett (Rákóczi induló) nőies ereje és mind a kettő-i nek bámulatos technikája ragadta zúgó tap­sokra a matiné megértő közönségét. Az ösz­szes szereplők áldozatos működését bizonyára áldozatos megajánlások is fog/iák követni a szent célra. * . — Leventebizottság Pápán. Hamuth János polgármester elnöklésével megtartott ülé­sen megalakult a városi leventebizottság mult pénten este a Levente-otthonban. Nagy érdek­lődés mellett kezdte meg a bizottság munkáját, mely hivatva van a leveventeegyesületet irányí­tani, ellenőrizni és felette felügyeletet gyako­rolni. A bizottság a polgármesterből, tisztiorvos­ból, az egyházak vezetőiből, iskolák igazgatói­ból, valamint a leventeegyesület elnökéből, tit­kárából, a főispán által választott három tag­ból és a közgyűlés által kiküldött három tag­ból áll. A bizottság előadója dr. Takács Lajos leventefőoktató. A polgármester a bizottsági vá­lasztáson kijelentette, hogy tervbevette a Levente­otthon kibővítését, melyet gyakorlatban rövide­sen meg akar valósítani. — Emlékmű-koszorúzás. A nyilaske­resztes párt helyi csoportja vasárnap délben 12 órakor a kassai bevonulás második évfordulója alkalmából koszorút helyezett el a hősi emlékmű talapzatára. KÉPKÜLÖNLEGESSÉGEK! 00 1 Gyermekfényképezést háznál vállal, vidékre is megy a KARCZAGMTEREM LU Z N CO KOSSUTH LAJOS UTCA 32. TELEFONHÍVÁS 17-10. — Újabb sebesültek érkeztek Pápára. Hét­főn délután sebesült katonák újabb csoportja érkezett Pápára. A pályaudvaron ünnepélyesen fogadták őket a város katonai és polgári hatón ságainak képviselői; ott voltak a Magyar Vö­röskereszt Egyesület tagjai nagyszámbaij; meg­jelentek a fogadáson Csépám Béla dohány­gyári igazgató vezetésével a dohánygyári/' munkásnők és a Leipnik-gyári munkások kül­döttségei. Dr. Hermann László főjegyző a város közönsége nevében üdvözölte az üdülőd kórházba érkező magyar katonákat, utána Csépán Béla mondott köszöntő szavakat, majd a munkásnők virágokkal és dohánnyal aján­dékozták meg őket. A Leipnik-gyári munkások és az evangélikus nőegyesület tagjai pedig szeretetcsomagokat nyújtottak át nekik. Ez­után bevonultak a kastély üdülőkórházába, ahol a házirend felolvasása uíán elfoglalták helyeiket a termekben. — Eljegyzés. Tihanyi Gusztáv m. kir. főmérnök és Metzger Gizella leányát: Babát Pécsett eljegyezte Dombóvári Imre m. kir. főhadnagy. — Kitüntetés. Mátyus Ferenc helybeli tanító, hadapródőrmestert a keleti harctéren az ellenség előtt tanúsított önfeláldozó és bátor magatartásáért a nagy ezüst éremmel tüntették ki. — Templomszentelés Csöglén. A csöglei evang. missziói egyház, lelkésze: Bárdosi Ala­dár buzgóikodásából templomot épített, melyet vasárnap délelőtt szenteltek fel lélekemelő ünnepély keretében. A felszentelési szertar­tást D. Kapi Béla dunántúli evangélikus püspök végezte fenkölt gondolatokat magái­ban foglaló gyönyörű beszéddel. Fungens lel­készek voltak még: Takács Elek esperes, kor­mányfőtanácsos, Ihász Mihály kertai, Kakas József dabronyi, Szabó József győri lelkészek iés a helyi lelkész. A testvér református egy­házat Végh János pápai egyházmegyei espe­ressel élén több lelkész képviselte az ünne­pélyen. — Szolgabirói áthelyezés. A vármegye alispánja dr. Kovács Elemér tb. szolgabírót az enyingi főszolgabírói hivataltól a pápai főszol­gabírói hivatalhoz helyezte át illetve ide osz­totta be. — Nyugalombavonulás. Nánik Pál, a Főiskolai nyomdának érdemekben gazdag ve­zetője f. hó 9-én nyugalomba vonult. Hosszú, több mint fél évszázados (57 év) munkássága után, melyből 43-at városunkban töltött, pi­henőre tért. Neve a főiskolai nyomdával any­nyira összeforrt, hogy ezt nélküle szinte ne­hezen is tudjuk elképzelni. Szakavatott nyom­dász, megértő nyomdavezető, pontos és lelki­ismeretes munkás és jószívű ember kötelesség­teljesítésével végezte feladatát és nevelte ^a nyomdászgenerációnak sok-sok érdemes x"és jellemes tagját. Érezték e kiválóságait a keze alól kikerült nyomdászok és a nyomdai sze­mélyzet is, mert távozása előtt megható bú< Csút vettek volt főnöküktől. A személyzet ne­vében előbb Beke Gyula legidősebb szedő, majd Mórocz Zoltán, a megbízott új nyomda­vezető búcsúzott a távozó Nánik Páltól érzékeny szavakban. — Nánik Pál mint városi képviselő, egyházi presbiter s több társadalmi egyesület agilis tagja sok^ érdemet szerzett hosszú pályáján s mint a Pápai Hír­lapnak főmunkatársa és kiadóhivatali főnöke a mi őszinte elismerésünkre is méltán érdemessé tette magát. Mi nem búcsúzunk tőle, sot re­méljük, hogy lelki frisseségét lapunk további támogatására még sokáig fogja értékesíteni! (SZetk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom