Pápai Hírlap – XXXIX. évfolyam – 1942.

1942-10-03 / 40. szám

Tp­Te k főiskolai Könyvi Ref. Főiskola. HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség: Levente-utca 22. szám Előfizetés V4 évre 2 P. Egyes szám ára 16. A kiadóhivatal telefonszámai 11-60. Főszerkesztő : SZŰCS DEZSŐ, Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda Antal István miniszter Veszprémben és pápai választókerületében. Antal István nemzetvédelmi propaganda miniszter szombaton délben Veszprémbe érke­zett, hol látogatást tett Czapik Gyula megyés­püspöknél. Szombaton délután a miniszter Pápára ér­kezett s itt résztvett a pápai társadalmi egye­sületeknek az egyesületközi munaközösség elő­készítése céljából tartott s a Nemzetpolitikai Szolgálat által rendezett értekezleten. Az értekezleten Hamuth János polgármes-t ter mondott megnyitó beszédet, amelynek so­'rán először melegen köszöntötte Antal mi-í nisztert, akinek hathatós támogatása tette le­hetővé városunk több ügyének előnyös meg­oldását. Majd a Nemzetpolitikai Szolgálat elő­adóit üdvözölte és felkérte őket előadásaik megtartására. Az egészséges közvélemény, kö­zösségi szellem kialakításának szükségességét hangoztató előadásokat a közönség mindvégig' nagy figyelemmel hallgatta s élénk elismerés­sel jutalmazta. Az előadások után Antal mi­niszter fejtette ki a páltpolitikamentes társa­dalmi együttműködés szükségességét s reá­mutatott arra, milyen múlhatatlanul fontos, hogy a társadalmi egyesületek a nagy nemzeti kérdésekben együttmunkálkodjanak. Az 'egyidejűleg tartott MÉP választmányi vezetőségi ülésen először Szűcs Dezső szólalt fel, aki kegyeletes szavakkal emlékezett meg a magyarság sorsdöntő fegyveres küzdelmének hősi halottairól s az örök nemzeti kegyeletnek fáklyáját gyújtotta fel hősi halált halt kor­mányzóhelyettesünk: vitéz nagybányai Horthy István emlékének' szentelt szavakban. Majd megemlékezett arról a fájdalmas csapásról,j amely városunkat vitéz Karcsay Miklós hősi halálával érte, aki arany pecsétet ütött a Kar­csay-család hagyományos vitézi szellemére. | Ezek után a MÉP városi és vidéki szervezetei­nek nevében köszöntötte Antal minisztert, mint a magyar életnek kipróbált őrállóját. Az ülé­sen Antal miniszter tüzetes beszámolót adott a kül- és .belpolitikai helyzetről, ismertette a háború által felvetett különböző gazdasági, szociális, közellátási, valamint általános állam­vezetési kérdéseket és részletesen tájékoztatta a választmány tagjait a kormány politikájá­nak általános irányelveiről és célkitűzéseiről. Ma a nemzeti élet központi inagy kérdése — mondotta beszéde végén a miniszter — a belső rendnek, nyugalomnak, stabilitásnak, lelki egyensúlynak fenntartása és erősítése. Ne feledjük ugyanis, hogy a belső front min-< den körülmények közötti szilárdsága, fegyelme, felelősségtudata és ellenálló ereje olyan ütő­erő a nemzet kezében, amely egyébként is meglevő középeurópai súlyát sokszorosan meg­növeli. Előzőleg Antal miniszter különböző kül­döttségeket, valamint panaszosokat fogadott, akiknek ügyeivel hosszasan foglalkozott. Vasárnap délelőtt meglátogatta a pápai hadikórházat, ahol hosszasan elbeszélgetett az ott ápolt és gondozott katonákkal, valamint a kórház vezetőségével. Ezután a miniszter választókerületénekkét nagyobb községébe, Nemesszalókra és Nyá­ridra látogatott el s mindkét helyen a falusi lakosság igen nagy érdeklődése mellett tájé­koztatást adott az időszerű háborús kérdések­ről, a külpolitikai helyzetről, valamint a fa­lusi népet érdeklő egyéb gazdasági és szo-< ciális kérdésekről. Mindkét helyen figyelmez­tette hallgatóit, akiknek többsége a kisgazda­és földmíves-társadalom soraiból került ki, a nemzeti közösség iránt tartozó kötelezettsé­geikre s reámutatott arra, hogy a hatósági rendelkezések pontos és lelkiismeretes betar­tása ma a legfőbb kötelesség, amellyel az itt­hon levők szolgálatot tehetnek a fronton küzdő testvéreknek, valamint általában az ország há­borús ütőképességének. Vasárnap délután résztvett a Pápa és Vi­déke ipartestület jubiláris közgyűlésén, ahol a nagyszámban megjelent iparosság előtt hosz­szabb beszédet mondott a magyar kézműipa­rosság háborús feladatairól. Beszédét igen nagy érdeklődéssel és tet­széssel fogadták. A miniszter vasárnap este visszatért a fő­városba. Korszerű rendelet. Gróf Esterházy Tamás, a pápa-ugod-de­vecseri hitbizományok ura, á közeinapokban két Rendeletet bocsátot ki uradalmainak köz­ponti, gazdasági és erdészeti igázgatóságai­hoz arra nézve, hogy a haza szolgálatában tényleges katonai szolgálatot teljesítő uraj­t dalmir alkalmazottai, valamint a hadiözvegyek és hadiárvák javára gondoskodni kíván azok illetményeiről és ellátásáról. Ezeket a rendeleteket a korszellem szülte, de jelen formájában a nemesen érző és szo­ciális érzékről meghatóan tanúskodó földesúr szíve sugallta. Esterházy Tamás gróf nem­csak kötelességet vél teljesíteni azzal, hogy a több kenyérből azoknak is jusson, akiknek a sors kisebbet juttatott, hanem háláját is akarja kifejezni a tényleges katonai szolgála­tot teljesítő és a fronton küzdő gazdasági alkalmazottai irányában. A birtokos osztályok­nak is követésre méltó példát állít e szociá­lis gondolkodásról és testvéries gondoskodás­ról tanúskodó rendelet kibocsátásával. Uj hang ez, amelyet meg kell hallani a magyar birtokos-osztály minden tagjának. A Rendelet első része szerint a tényleges katonai szolgálatot teljesítő uradalmi alkali mazottak, akár nősek, akár nőtlenek, amennyi-/ ben családfenntartók, katonai szolgálatuk egész tartamára megkapják teljes járandóságukat. A nőtlen, nem családfenntartók pedig járandó-* ságuknak azt a részét, amely a kormányrend delet (törvény) szerint kiadandó illetményen felül jelentkezik, kérelmükre vagy kiutalja az uradalom, vagy ha nem kérik, javukra tarta­lékolja. A hősi halált halt alkalmazottaknak ily módon összegyűlt pénzét szüleinek, ille­tőleg testvéreinek utalják ki. Ha ilyenek nin-< csenek, az összeg az uradalmi alkalmazottak! hadiárva-alapjához csatoltatik. A hadiözvegyeknek özvegységük tarta­mára kegydíj címén 200 kg. búzát, 200 kg. rozsot, 8 m. dorong tűzifát, 600 négyszögöl szántóföldet és természetbeni lakást utal ki az uradalom; az árvagyermekek részére 12 éves korukig naponta fél liter tejet, továbbá min-í den gyermek után fejenként és évente még 60 kg. búzát és 60 kg. rozsot. Az elhalálozás nap-) jára szóló érvénnyel minden hadiárva részére átlagosan 1000 (egyezer) pengő értékű ter­mészetbeni szolgáltatást nyújt az uradalom. Ezek a főbb pontjai eninek a nagyszerű rendeletnek, amely hivatva van közvetlen se­gíteni az elesetteken, közvetve pedig szolgálni azt a nagy szociális elgondolást, hogy mi mindnyájan egy nagy családnak: a nemzetn nek gyermekei vagyunk és ha egy közülünk a nagy nemzeti célok szolgálatában elesik, azt a másiknak keresztyéni szeretettel fel kell emelnie. Bárcsak Esterházy Tamás elismerésre méltó, nemes példája megteremné a gyü­mölcsét a közboldogság javára! (sp.) Városi közgyűlés. — 1942 szeptember 30. — 70 százalékos pótadó. — 120.000 pengő kölcsön felvétele a fő-utcai kisajátításra, 80.000 P a ravatalozó megépítésére. Pápa város képviselőtestülete e héten, szerdán délután 3 órakor Hamuth János pol­gármester elnöklésével költségvetési rendes, ezt követőleg pedig 23 tárgysorozati pontból álló rendkívüli közgyűlést tartott. Úgy a költség­vetést és a vele összefüggő pontokat, valamint a rendkívüli közgyűlés pontjait is az előadói javaslatoknak megfelelőleg, teljes egyértelmű­séggel intézte el a feltűnő csekély számban összejött képviselőtestület. A költségvetés szám­tengeréről dr. Szőllőssy Sándor számv. főtaná­csos tájékoztatta a közgyűlést, a többi ügyek zömét dr. Uzonyi Kálmán jogügyi tanácsos, egyeseket dr. Hermann László főjegyző és Csaba András műszaki tanácsos referáltak. A város 1943. évi költségvetése 1,274.172 pengő szükséglettel szemben 1,021.515 pengő bevétellel számol, s a különbözetként mutat­kozó 252.457 P fedezetére 70 százalékos pót­adó kivetése válik szükségessé. (Ennyi volt a tavalyi városi pótadó is.) A költségvetés rész­letes tárgyalása során megszavazták a szokásos külön segélyeket, így a különböző iskolák se­gélyeit is, valamint a javadalrni hivatal és számvevőségi tisztviselők szokásos jntalmait is. A Levente-alap költségvetéséhez 14 245, a kö­zépiskolai játszótér berendezéséhez 500 pengő­vel járul hozzá a város. Majdnem 27.000 P összeggel van felvéve a közellátási hivatal sze­mélyii és dologi kiadása, ennek javarésze azonban állami segélyben megtérül. A felvidéki testvérközösségek 1000 P-f kapnak, egy erdélyi diák középiskolai taníttatására 1000 P-t sza­vaztak meg. Antal háza és a Várospuszta cse­lédlakások átépítésére 10.000 pengőt fordítanak, a Vörösmarty-utcai Bakonyérhidat 7000 pengő költséggel vasbetonra építik át. A rendkívüli közgyűlés megnyitása után a polgármester kegyeletes szép szavakban emléke­zett meg a Horthy István kormányzóhelyettesünk ragyogó példaként szolgáló hősi halálával nem­zetünket ért xnagy csapásról. Megemlékezését megilletődött csöndben, állva hallgatták végig a képviselőtestület tagjai. Mélységes együttér­zését jegyzőkönyvében örökítette meg a kép­viselőtestület. Ugyancsak részvétét nyilvánította a köz­gyűlés a képviselőtestület illusztris tagjának: vitéz Karcsay Béla ny. ezredesnek Miklós fia hősi halála alkalmából. Bejelentette a polgár­mester, hogy dr. Antal István miniszter, ország­gyűlési képviselőnk megköszönvén a képviselő­testület neki jóleső üdvözletét, kilátásba helyezte, hogy a várost minden közérdekű ügyében a jövőben is szívesen támogatni fogja. Miután egy sereg felsőbb hatóságok által elintézett ügyről történt jelentéstétel, a rendkívüli köz­gyűlés első tárgyaként beterjesztették a most folyó 1942. évre szükségessé vált pótköltség­vetést, mely 117.000 P szükségletet mutat fel, amit legnagyobbrészt előre nem látott kiadások idéztek elő. Ez a szükséglet azonban részben bevételi többletekből, részben pedig 50.000 P államsegélyből teljes fedezetet nyer s így a pótadó-emelését el lehetett kerülni. Szeleczky Gyula ügyvédnek a zárda kö­zelében a Korona- és Sorompó-utca közötti telkén tervezett utcanyitási és parcellázási ter­vét a régi szabályozási tervnek megfelelőleg engedélyezték, de a közművek felének költsé­gét nem vállalták, mivel azok a vevőkre hárít­hatók át. Viszont dr. Csoknyay János felszóla­lása értelmében a polgármester meg fogja ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom