Pápai Hírlap – XXXIX. évfolyam – 1942.

1942-09-12 / 37. szám

H sk w Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. Szerkesztőség: Levente-utca 22. szám Előfizetés V 4 évre 2 P. Egyes szám ára 16. Akiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Helyben. -IIRL DEN SZOMBATON. ^ Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadói Hífdet Űj iskolai év kezdetén. Mire e sorok napvilágot látnak, már ja­vában folyik a munka a különböző fokú isko­lákban, hol a tanítás 9-én, szerdán mindenütt megkezdődött. A pótbeiratások 7-én befejeződ­tek. Az iskolák jó részében a .növendékek száma megszaporodott, ami egyrészt magyar­ságunk örvendetes gyarapodásának a jele, más­részt annak, hogy a tanulni, művelődni vágyók száma az élet követelései szerint évről-évre növekszik; Bár szörnyű nehéz és rendkívül sok gonddal jár a taníttatás, de a szülők sem­mitől sem riadnak vissza, csakhogy gyerme­keiknek minél nagyobb műveltséget és majdan minél biztosabb megélhetést biztosítsanak. Az évmegnyító ünnepségek 8-án voltak az iskolák­ban. A kollégiumban Fejes Sándor vallástanár végezte a templomi szolgálatot, míg az évmeg­nyító beszédet Ólé Sándor főisk. gondnok tartotta. Magas szárnyalású beszédben emlé­kezett meg Horthy István kormányzóhelyettes hősi haláláról. Nekünk történelmet kell csi­nálni most, mondotta többek között, hogy meg­mutassuk, hogy mindig és mindenben magyar­nak kell lennünk. Hogy ezt megtehessük, a Kormányzónk legyen a mi jötét magyar éjsza­kánkban fénylő csillagunk. Hősi halált halt fia megmutatta, hogyan kell a kötelességteljiesí­téssel, az önmegtagadó áldozathozatallal a köz, 1 a nemzet, az egyház javát szolgálni. Megemlé­kezett azután Csipő Lajos koll. tanárnak példa­adó életéről, aki szintén hősi halált halt nem­zeti ügyünkért. Az akaraterőt száz évvel ez­előtt Körösi C&oma Sándor mutatta meg már­tírhalálával. Ha ezek az elvek vezérelnek mindnyájun­kat minden időben, minden munkánkban, ak­kor az új nemzedék meg fogja tartani, meg fogja erősíteni nemzetünket és hazánkra bol­dogabb jövendő derül. A református nőnevelő-intézet mind a három tagozatának évnyitó ünnepélye 9-én d. e, volt a templomban, ahol a megnyitón beszédet Ólé Sándor félkész, főisk. gondnok tartotta. (sp.) Nagy sikere volt a téliruhagyűjtésnek. A -négy napon át tartó téliruhagyűjtés vá­rakozáson felüli eredménnyel zárult. Átérezve a mai nehéz idők súlyát a város polgársága, áldozatkészségének igazi tanújelét adva, lelke­sedéssel sietett hozzájárulni a honvédség téli­ruha felszereléséhez. A gyűjtés nem könnyű munkáját dr. Takács Lajos adóhivatali főnök irányítása mellett 14 tagú bizottság végezte nagy körültekintéssel, ennek a bizottságnak segítségére voltak a város nemeslelkű asszo­nyai és leányai, akik a leányleventékkel, leven­tékkel és az oktatói karral együtt hangyaszor­galommal és óriási lelkesedéssel végezték a gyűjtést, melynek meg is lett az eredménye. Ezekben a komor időkben, amikor létünk, vagy nem létünkről van szó, minden pápai átérezte, hogy messze Oroszországban harcoló magyar katonáinknak ép oly fontos a ruha, mint a fegyver. Csodálatra méltó, hogy váro­sunkban a lezajlott gyűjtés eredménye orszá­gos viszonylatban is kielégítő, sőt sok nagyobb lakosú városban meg sem közelítette a ruha­gyűjtés a pápait. Derék pápai polgárok, le a kalappal előt­tetek — dicséret hangján szólunk hozzátok, hogy ezt a lelkesedést tartsátok meg máskor is, ha a hazáról, vagy a hazáért harcoló drága magyar véreinkről van szó. Meg kell emlékez­nünk magukról a gyűjtőkről is, akik áldozatos munkával, fáradságot félretéve jártak házról házra és 'kértek meleg ruhát katonáinknak. Külön dicséret illeti a gyűjtő körzetvezetőket, akik óramű pontossággal irányították a .gyűj­tés egész lefolyását dr. Takács Lajos elnök vezetésével. Pápán szeptember hó 2—5-ig tartó gyűjtés eredménye a következő: 6168 darab téli melegruha, ebben nagyon sok szőrmés dolog van, 350 drb. bundabélés, 300 kg. gyapjú­fonál, 400 kg. szőrmésbőr, 78 méter gyapjú­1 szövet közel ezer pengő értékben, 50 pár sí­felszerelést a leventék maguk készítik saját műhelyeikben, ezenkívül 4700 P készpénz. Eb­ből az összegből fonalat vesznek és a lányok hósapkákat, kötött kabátokat és érmelegítőket készítenek. Az összegyűjtött 6168 darab téli melegruha a következő cikkekből áll: érmele­gítő, gyapjuharisnya, lábszárvédő, fülvédő, nyaksál, hósapka, kötszövött alsónadrág, ujjas pulóver, nagykendő, sífelszerelés, hószem­üveg, kesztyű, szőrmés mellény, sapka, férfi bunda, női bunda, bundabélés, lábzsák, muff, boa, gyapjufonal, gyapjú kötött ruha, szőrmés bőr, gyapjúszövet, hócipő, tábori takaró, has­kötő, kabát, rongy, törülköző, 2 pakli cigaretta­dohány. Matics József. A leventeparancsnokság, valamint az ön­kéntes honvédelmi női szervezet vezetősége hálás köszönetét nyilvánítja a gyűjtésben részt-, vett hölgyeknek lelkes és eredményes mun­kájukért. Séta a képkiállításon Hamuth János polgármester megnyitó sza­vait áhítatos csendben hallgatta a pápai rajz­tanárok által rendezett tárlat lelkes közönsége. 1 Méltatva az önzetlen vállalkozás művészi 'je­lentőségét, annak a reményének adott kifeje­zést, hogy a kiállítás évről-évre megismét­lődik. Bodolay Jenő ipariskolai igazgató kö­szönte meg a kiállítók nevében az elismerő szavakat, majd Tóth Sándor tárlatvezetés for­májában ismertette a kiállítás törekvését s adott bepillantást az egyes művészek munkás­ságába, meg-megszólaltatva a jelenlevő mű­vészek közül is néhányat. Lauer Giztella tájképei finom, nőies, Tár-* gyilagos természetlátást mutatnák pasztellben és vízfestésben. Férfiasan és mégis 1ágya,n*festi Nagy Lázár akadémikus^ biztonságú olaj táj­képeit és virág csendéleteit, amelyek Bodó Aurél mozgalmas terrakotta szobrát (Pászto­rok) veszik körül. A. Tóth Sándor fala főleg az emberábrázolás példáit mutatja, a portré­tól a kompozícióig — erősen hangsúlyozva az örök művészet újra jogaiba lépő ősi elemét — a vonalat. Bodolay Jenő szolid természet látását keresetten olajportrék és egy csokor orgona képe mutatják. Farkas Géza mint állat­festő mutatkozik be. Jól választja meg mes­tereit (Edvi-lllés, ")uszkó) s komoly tanul­mányokon építi fel kepeit. Lírai természetlátás példáját adja a Kép­zőművészeti Főiskolát most végző Szőnyi nö­vendék: Cziráki Lajos. Gyöngyházas csillogásű színekben festi szülővárosát, Pápát, míg a Rudnay keze alól kilépő Szeiffert János Vesz­prémből hoz szélesen megfestett képeket. Karczagi nagyillatszertár ajánlata: Eg-Gü nemes padlópaszta V 4 kg.-os . 1*52 P Eg-Gü „ „ r/ a „ . 2-80 „ Eg-Gü „ „ % „ . 5-40 „ Viaszforgács, Padlóbeeresztő, Surolókefe és az összes egyéb tisztítószerek olcsó áron. ivatal : Petőfi-utca 13. szám ések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda) Buday Lajos a vízfestés mestere. Akár tájképről", csendéletről vagy portréról van szó, biztosan uralkodik anyagán. Két szobrot is láthatunk tőle. Závory Zoltán sokoldalú szelle­mes, könnyed festő és grafikus és híres egy­házművészeti munkásságából is ad egy kis Ízelítőt oltár- és templomberendezés terveivel. Rozs János nagy foltokban, színesen meg­festett erőteljes képekkel szemlélteti művészé­. tét, amit "küzdelmes és nélkülözésekben gaz­dag évek után ma itthon, sőt külföldön is (Finnország) elismernek. A festői értékek mel­lett a szociális együttérzés fűtik alkotásait. Hénel Gusztáv és Margit képei itt is gyö­nyörködtetnek, s a tárgyilagos természetlátású festők csoportját gazdagítják. Bodó Aurél kis történelmi vászna társtalanul is érdekes. Biró Károly és Berky János vízfestményei és temperái kellemes, könnyed csoportot al­kotnak. A. Tóth Sándor akvarell és ecsetrajz tanulmányai hatásosan egészítik ki a róla nyert képet. Istenes-Iscserekov András finom poétikus, de amellett nagyvonalú. Szépek vízfestményei, virágcsendéleíei és tájképei. Tempera vázlatok-* ban három íreskóterven mutatja be, amit Aba­Nóvák Vilmosnál tanult. Mennyi különböző kép és irány ebben a pápa< művészcsokorban. A rendezés elválasztja és egyben összekapcsolja őket, úgy, hogy min­denki zavarta!anúl megkeresheti benne az íz­lésének megfelelőt, s anélkül, hogy pálcát törne a neki talán idegen, mert túlhaladottnak vagy túlhaladónak látszó művészet képviselői felett átadhatja magát a lelket felüdítő mű« élvezésnek. Olyan régen nem volt Pápán kiállítás, hogy művészeink sok évanyagából válogat-* hattak ki kb. 140 drb. műtárgyat. Jövőre már csak egy év termése vonul fel, ezért siessen mindenki- vasárnap estig ismételten is felke­resni a térlatot, a feltörekvő vidéki életnek! ezt az ígéretes megnyilatkozását. KÖZELGŐ ÖSZ .. . Még vörösen ég a kert.. . De a nyár nagy máglyájából jaj — már csak parázs maradt.. . Hátul, ott a fák alatt alattomban meglapulnak már, s egyre közelebb bújnak — puha, szürke gomolyok — hűvös, szeptemberi árnyak ... A szobámban alkonyatkor homállyal telt sarkok várnak. Kicsit szomorú vagyok . .. Valamitől elbúcsúztam ... Izzó nyári délutánok! Már csak emléketek hozza elárvult szemeim elé egy őszi arany-sugárka . . . Vérszin, bíbor-alkonyok! Mind sápadtabbak az esték, már csak nyári vágyak festik pirosra ák égnek alját.. . Végtelen mély nyári éjek! Egetek régi bársonya fakul éjről-éjre már. . . Körülnézek és mellőlem eltűnt, elrepült a nyár. .. Látom: hol a dombok alján búsan rezgenek a tarka, ősz-festette nyári bokrok, ott menekül meásíte-messze, gyöngyszürke ködökbe veszve — dacos, megcsúfolt király — bíbor köntösben — a nyár... Rab Zsuzsdnna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom