Pápai Hírlap – XXXIX. évfolyam – 1942.

1942-01-03 / 1. szám

T P' Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. CLENIK. MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség: Levente-utca 22. szám. Előfizetés Vt évre 2 P. Egyes szám ára 16 Akiadóhivatal telefonszáma: 11-60 Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda Az új járásbírósági építkezés ügye* — Értekezlet a városházán. — Karácsony hetének elején dr. Mesterházy Ferenc főispán és Hamuth János polgármester az igazságügyminiszteriumban jártak a pápai új járásbírósági épületnek a járásbíróság jelenlegi helyén való felemelése ügyében s értesülést szereztek azokról a komoly aggályokról és ne­hézségekről, ameiyek a kérdés megoldásának hosszú vajúdásával kapcsolatban, körülbelül félesztendő elteltével felmerültek. A kérdés súly­pontját a jelenlegi helyen való építkezés és a járásbíróság ideiglenes elhelyezése képezte. Ebből adódott az a keserves Iiuza-vonákkal teljes és nagy időveszteséget okozó vajúdás, amely az egész kérdést majdnem odáig juttatta, hogy városunk elesik a járásbírósági építkezés­től, amelyet pedig Antal képviselőnk nem köny­nyű küzdelemmel a város részére óhajt bizto­sítani. Nem célunk a zavarkeltés és a nehézsé­gek növelése annak boncolgatásával, hogy ho­gyan és miként szállt el a félesztendős drága idő anélkül, hogy az építkezés kérdésének min­den részletében teljesen pozitív és végleges megállapodás történt volna ?! Nem ! Ettől távol áilunk! De minden törekvésünk odairányul, 'logy az új járásbírósági épület Pápa városában ha jelealegi helyén már — sajnos — nem is IphgfqPQfPC ilíuo uiAUlIiiuJ líwt meg sürgősen a város képviselőtestülete s ne veszélyeztessük további huza-vonával az épít­kezés lehetőségét és megindulását! Nem lehet célja senkinek sem az építkezés esetleges és pedig lehet hogy évtizedekre szóló — elmara­dása ! Hamuth polgármester december hó 29-én d. u. 5 órára értekezletre hívta össze a képviselő­testület tagjait. A képviselőtestületi tagok élénk érdeklődéssel jöttek az értekezletre, hogy tisz­tán lássák a helyzetet a járásbírósági építkezés kérdésében. A kérdés fontosságát mutatja az is, hogy résztvett ez értekezleten dr. Antal István államtitkár, képviselőnk, dr. Mesterházy Ferenc főispán, Ghiczy Dénes államtitkár, dr. Gönye Győző min. tanácsos, az építkezési ügyosztály vezetője, dr. Ágh János min. osztálytanácsos. Az értekezletet a polgármester nyitotta meg, aki megnyitójában melegen köszöntötte a főispánt és a megjelent igazságügyi vezetőket, különösen pedig képviselőnket: Antal államtitkárt, akinek őszinte köszönetet mondott azért a sok és ér­tékes támogatásért, amelyet a város ügyei érde­kében is minden alkalommal kifejtett. Az értekezlet megnyitása után dr. Sulyok Dezső emelkedett szólásra, aki tömören, világo­san és tárgyilagosan, — hivatalos adatokra támaszkodva — ismertette az építkezési kérdés megindulását, alakulását és jelenlegi helyzetét. Megállapította azt a tényt, hogy a polgármester összes felterjesztéseivel, minden erőfeszítésével dolgozott az új járásbírósági építkezésnek a járásbíróság jelenlegi helyén való megvalósítá­sáért. Tényként állapította meg azt is, hogy úgy az igazságügyminisztérium, mint a város és a jogkereső közönség érdekei a legszebb egyen­súlyra találtak az építkezési kérdésben; egyedül a járásbíróság ideiglenes elhelyezésében támad­tak olyan nehézségek, amelyeknek elhárítása csak az utolsó időpontban és akkor sikerült, amikor már idejét multa, illetve elkésett. A miniszteri döntés már a Korona-tért jelöli meg az építkezés helyéül, de dr. Sulyok többek nevében is azon meggyőződésének adott kife­jezést, hogy talán lehetséges volna még a ti VttlUÜclii iC= *| I minisztériumot rábírni a !ra, miszerint térjen vissza at építkezés helyének kérdésében elfog­lalt előbbi álláspontjára. Ezután képviselőnk, Antal István állam­titkár hosszabb beszédben, teljes nyíltsággal tárta fel az építkezés jelenlegi helyzetét. Rá­mutatott azokra a változott körülményekre, amelyek az alatt a félesztendő alatt következ­tek be, amely idő alatt nem volt lehetséges azoknak a pozitív és végleges előfeltételeknek megteremtése, amelyek az építkezés megindu­lását már lehetővé tették volna. Különösen nyomatékosan hangsúlyozta Antal képviselőnk a legfontosabb építkezési anyagok beszerzésé­nek nehéz voltát, s ennek következtében az építkezésnek évekre való elnyúlását. Kapcsola­tosan rámutatott arra, hogy a járásbíróságnak éveken át tartó ideiglenes elhelyezése olyan tarthatatlan helyzetet teremthet, amelyért a fe­lelősséget vállalni nem lehet. Majd a vissza­tért országrészek igazságügyi építkezéseinek sürgős szükségességével foglalkozott és rávilá­gított azokra a szomorú viszonyokra, amelyek között az igazságügyi intézmények épületei a visszatért területeken vannak, s amelyek egyre parancsolóbban követelik az építkezések meg­indítását. Uyen körülmények között nem lehet vállalni a felelősséget a még kevésbbé szo­morú állapotban levő jelenlegi járásbírósági épület lebontásáért srm. 'gy tehát nem marad más hátra, mint az cpíKezés helyének inás, olyan alkalmas fej Ve-» j^^kijolölésí hogy az építkezés a kora tavasz nyiltával megkezdhető legyen. Antal államtitkári őszinte, felvilágosító be­széde megnyugtatta a kedélyeket. Hasonló ér­telemben szólaltak még fel Ghiczy államtitkár és Gönye miniszteri tanácsos is. Majd elnöklő polgármester a Korona-téri építkezést illetőleg megjegyezte, hogy a városi tulajdont képező Korona-épületben lakó kb. 21 szegény család elhelyezését meg fogja oldani, ha az igazság­ügyi építkezés ott indulna meg. Végül polgár­mester köszönetet mondott a felvilágosító be­szédekért, megjegyzésekért és megköszönve mindenkinek a szíves és komoly érdeklődésről tanúskodó megjelenést, az értekezletet bezárta. - (szd.) Egyenlő elbánást a magyar társadalomban! ii. Múltkori számunkban az egyetértéssel és összefogással foglalkoztunk. Nagy szükségünk van erre, mert enélkül nem élhetünk. A mai világviharban, amikor élet-halálharcot vívnak hatalmas nemzetek és e harc kimenetelének mi függvényei vagyunk, csak úgy maradhatunk meg, ha nemzetünk egyéb nagy erényei mellett egyetértünk és testvéri szívvel összefogunk. De ez nemcsak a gazdákra és a tiszt­viselőkre vonatkozik. E követelmény parancs mindenki számára, aki ebben a hazában él és lélekzik. Nemcsak a búzáról, árpáról, kukoricá­ról, tejről és tojásról van itt szó, hanem a köz­ellátás minden ágáról. A földművelő ember arra hivatkozik, hogy míg az ő gabonája maximálva van, addig azon ipari cikkek ára, amikre neki szüksége van, aránytalan magasságba emelke­dőit. Igaz, hogy pl. a bőr ára is meg van szabva, de hogyan-hogysem, mégis 3 méter­mázsa búza ára kell ahhoz, hogy 1 pár csiz­mához jusson. De nemcsak csizma kell a gaz­dának, hanem sok más egyéb iparcikk, amihez csak nagy pénzen lehet hozzájutni. Sokan állnak sorfalat a városhoz udvarán mindenféle szükségleti cikkért és el vannak Ára lö fillér. ,, keseredve, hogy nehéz élni a szegény ember­nek. Minél több a gyermeke, minél népesebb a család, annál keservesebb az állapot. Évek óta mindig a családvédelemről beszélünk és mégis messze vagyunk annak megvalósításától. Holott sok sebet be lehetne kötözni azzal is, ha a népes családokra az egész vonalon tekin­tettel lennénk. Tekintettel lennénk nem gúnyos mosollyal, vagy kézlegyintéssel, vagy esetleg a család kigúnyolásával, hanem igazi pártfogás­sal, a gyermekek ruházatáról és élelmezéséről való gondoskodással. Az egyenlő elbánás elvé az volna, ha azok, akiknek nincsenek család­juk, résztvennének szegény sokgyermekes csa­ládok terheinek hordozásában. Egyenlő elbánást a magyar társadalomba! Ez alatt azt értem, hogy törvényes rendelkezés őrködjék szigorúan afelett, hogy amint maxi­málva vannak a föld terményei, úgy maximálva legyenek az ipari gazdaság terményei és a ke­reskedelmi árúcikkek is, amennyiben pedig maxi­málva vannak, napvilágra is kerüljenek és maxi­mált árúk legyen arányban a föld terményeinek áraival Hogy a nemzet minden osztálya és tagja érezhesse az egyenlő elbánás elvének alkalmazását. Ne érezhesse a hátratétel vagy a másodrendűség keserűségét. Azt is értem, hogy a szegényekről, főleg pedig a népes családok­ról intézményesen történjék gondoskodás. Mert ők a gyengék, azért főleg nekik van szükségük arra, hogy a keresztyén szeretet parancsát irá.ivijkhf alkalmazzák, A v eg umás hor­dozzátok" parancsban beane Van az, hogy az erősebb segítsen a gyengébbnek. Vegye le a tehernek egy kis részét legalább a gyengébb válláról és tegye a maga vállára. Enélkül csak szó marad a keresztyénség és a krisztusi sze­retet parancsából semmit sem töltünk be. Aki­nek nincs gyermeke, vagy csak egy gyermeke van, segítsen hordozni annak a terhét, akinek sok gyermeke van. Ha ezt nem tesszük, akkor elfogynak a sokgyermekes családok és elfogy a nemzet. Vessünk véget annak a látszatnak, hogy a magyar társadalom családellenes társa­dalom és itt csak a gyermektelen családoknak mégy jól. Krisztus lelke hassa át ezt a társa­dalmat, akkor magától megvalósul az egyenlő elbánás elve, mert a Krisztus lelke megmondja, hogy mit kell cselekedni. ólé Sándor. Emlékezés László Kálmánra. Egyszerű napszámos emberről szólnak ez emlékező sorok. Úgy érzem, hogy azok mellett a magas állású emberek mellett, akik nagy feladatok megoldásánál ragyogó értéket jelen­tenek, azokról is meg kell emlékezni, akik egy­szerű, szerény körükben nemcsak hivatásuk mezején, de a társadalmi munka végzésében is nagyoknak bizonyultak, erőt képviseltek, vilá­gosságot árasztottak. Nem lehettem jelen teme­tésén és kötelességemnek tartom, hogy mint az Alsóvárosi Olvasókör elnöke, néhány kegye­letes sorban megemlékezzem egykori munka­társamról, aki több mint másfél évtizeden át tevékenykedett mellettem is. Egyéniségének né­hány vonását óhajtom megrögzíteni. Maradék nélkül eleget tett a nagy fel­hívásnak : Légy hív mindhalálig I Amíg dol­gozni tudott, mindig hűségesen dolgozott. Amíg látott, mindig olvasgatott; amíg gyengülő teste valami erőt bírt kifejezni, mindig tevékenyke­dett. Hü volt a reábizottakban I Éspedig nem­csak akkor, amikor hivatása körében végezte feladatait, de akkor is, amikor körünk életében reábízott könyvtárosi munkakörben sáfárkodott Nyugodtan gondolkodó, a körülményeket vilá­gosan látó és helyesen mérlegelő, lelkiismere-

Next

/
Oldalképek
Tartalom