Pápai Hírlap – XXXVIII. évfolyam – 1941.

1941-05-10 / 19. szám

Szerkesztőség: Levente-utca22. szám. Előfizetés V 4 évre 2 P. Egyes szám ára 16 f A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60­MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda) AZ ÚJSÁGÍRÓ KÉRÉSE AZ OLVASÓHOZ. Az ujságiró az év minden napján lelkének, elméjének kincseit pazar kézzel osztogatja olvasóközönségének s nem kért cserébe magának semmit. Most tekintetét olvasó­közönségére emeli és kér — nem magának — de kartársainak, akiknek kezéből az idő kiütötte a tollat és az elárvult ujságiró özvegyeknek és árváknak. A betű milliárdjai szerény filléreket kérnek a 60 éves jubiláló Újságírók Nyugdíjintézete javára. A legki­sebb adományt is a magyar ujságiró rend mélységes hálája nyugtázza. Addig is, amíg lapjainkhoz egy alkalommal postabefizetési lapot mellékelünk, minden olvasó adomá­nyát eljuttathatja a Nyugdíjintézet 5000-es csekkszámlájára, vagy postautalványon a Magyar Hírlapírók Oszágos Nyugdíjinté­zete cirnén, Budapest, Andrássy-ut 101. sz. Nemzetnevelés, Mostanában sokat halljuk a nemzetneve­lés szükségének hangoztatását. Felvetődik a kérdés: kiknek és mi módon feladata a nem­zetet nevelni? Vájjon csak a hivatásos neve­lőknek; a tanítóknak, tanároknak, papoknak, népművelőknek feladata ez csupán, — vagy másoké is? Ma már a »nemzet«-ről szólva mást, sokkal többet értünk, mint eddig. A letűnt liberális korszakban megelégedtünk annyival, hogy a nemzet — egyszerűen az ország né­pének politikai közössége... Mi, mai ma­gyarok, a nemzet fogalma alatt mindnyájan az egymásrautaltság tudatában egybeforrott, szervezettebb és komoly életfeladatok meg­oldására érett közösséget értünk. Végre el­jutottunk a politikai mozgalmaktól felvetett jelszavak gyökereihez. Tudjuk, hogy olyan új, nagy, átfogó gaz­dasági szervezeteink és intézményeink léte­sítéséhez, amelyek a termelés, az értékesítés és a fogyasztás megszervezésével biztosítják a nemzeti jövedelem növekedését és a jövede­lem igazságos és arányos elosztását: nagy nemzetnevelő munkát kell elvégezni. Ahhoz, hogy a nemzet Szellemi életében a magyarság igazi történelmi értéke érvénye­süljön és uralkodjék: szintén nemzetnevelésre van szükség. Hogy politikai szervezetünk mindenben megfeleljen a kor igényeinek, hogy helyes ki­választódás folytán az igazán értékesebb ke­rüljön a vezető helyekre és hogy a politikai! életben minden vonalon keresztény erkölcs és a magyarság történelmi érdeke érvényesül­jön: ugyancsak nemzetnevelő munka árán ér­hető el. Viszont az egész nemzeti közösség egy parányával, az egyénnel nehéz megéreztetni azt, hogy mit jelent az ő élete szempontjá­ból is az egész nemzeti közösség, amelyből pedig ő is vétett. Nehéz az egyes embert a benne levő természetes önzés legyőzésére bírni egy elvontnak látszó fogalom hangoztatásá­val. Ezért a nemzetnevelő munka első fel­adata, hogy az egyes ember előtt megsze­mélyesítse a nemzetet. Mindenki előtt világo­san kell állania, hogy a magyar nemzet egyet­len nagy család, amelynek mindnyájan tagjai vagyunk. Mindenkinek éreznie kell, hogy amint senki sem létezhet anya és apa nélkül, épp­úgy nem létezhetünk a családok családját al­kotó nemzetnek teremtő és fenntartó ereje nélkül. És ahogy magunkban hordozzuk szü­léinktől örökölve az apai és anyai kötelessé­geknek szent hagyományát, hogy átadjuk azt az utánunkjövő nemzedéknek, éppúgy kell ma­gunkban hordoznunk a nagy nemzetcsalád történelmi sorsközösségének tudatát­A nemzetnevelés munkájának az a célja, hogy az ország népét, illetve annak minden­egyes tagját, ezzel a tudattal átitassa ^es ezzel az egyes embert elindítsa az önnevelésnek útján, amellyel mindenki önmagából a nem­zeti közösségbe illeszkedésre alkalmasabb, ön­zetlen, megértő, fegyelmezett és kötelesség­teljesítő embert farag. Ezt a munkát legeredményesebben az if­júságnál lehet elvégezni és itt óriási feladat tvár a tanítókra, tanárokra, a cserkészvezetőkre, leventevezetőkre, katonatisztekre, népműve­lőkre és a különböző ifjúsági egyesületek ve­zetőire. De az élet terhét a felnőttek hordozzák, az ország ügyeit javakorban levő férfiak és nők intézik az élet különböző állomásain. Életkérdés tehát a nemzet számára, hogy ez a felnőtt nemzedék is a lehető legrövidebb időn belül nemzeti öntudattal telítődjék meg, hogy minden ember rövid idő alatt alkalmassá vál­jék a szervezettebb nemzeti élet feladatainak megoldására. Tehát mindenkinek a maga helyén ne­velnie kell. Ha pedig így van, akkor vonja le mindenki a kötelező tanulságot! Mert az ország nagysága nemcsak a területtől függ, hanem az azt betöltő, fenntartó és megvédő erős, egészséges nemzeti lélektől is. ^q y j ÚJDONSÁGOK. — Ügyeletes gyógyszertári szolgálat. Május 12— 18-ig a Piatsek gyógyszertár tart ügyeletes szolgálatot. — Névmagyarosítás. Vértess Vilmos Ist­ván miniszteri tanácsos, a szombathelyi Máv Üzletvezetőség üzletigazgatója eddigi családi nevét belügyminiszteri engedély alapján Vér­tessy-re változtatta. Az amúgy is jó magyar név még magyarosabb alakjának fölvételére az üzletigazgató a világháborúban tanúsított vitézi magatartása, a társadalmi életben kifej­tett tevékenysége s á viasút ;és általában a köz-: érdek szolgálatában végzett elévülhetetlen és példaadó munkássága elismeréseként kapta a miniszteri engedélyt. Bárcsak sokan követnék példáját! — Antal államtitkár a választókerü­letben. Képviselőnk f. hó 10-én, szombaton délután érkezik Pápára s megérkezése után azonnal a választókerület községeinek megláto­gatására indul és panasznapot, valamint választ­mányi ülést tart. Képviselőnk 11-én, vasárnap délután tér vissza a fővárosba. — Vasúti menetrendünkben e hó 5-én, hétfőn, némi javulás következett be, amit az utazó közönség bizonyára örömmel vesz tudo­másul. Két vonatpárt kaptunk vissza; a köz­vetlen vonatrésszel Budapestről reggel 8 órakor induló s Pápára 11 óra 07 perckor érkező s Pápáról 19 ó. 38 p.-kor induló s Budapestre 22 ó. 47 p.-kor érkező gyorsvonatot és a Győr­ből Pápára reggel 7 ó. 37 p.-kor érkező s Pá­páról d. u. 15 óra 21 perckor Győrbe induló személyvonatot. Lehet Budapestre utazni még a Bánhida felé Pápáról 15 órakor induló vonat­tal is Kisbér—Székesfehérváron át, amely 20 ó. 35 p.-kor érkezik Budapest déli pályaudvarra. A többi vonat érkezési és indulási idejében is lényeges a változás, azért ajánlatos, hogy a la­punk más helyén most közölt új menetrendün­ket olvasóink megőrizzék. — Kilátás van arra is, hogy jövő hónap elején a menetrend ismét bővül. — Píckel Emília óvónő kitüntetése. Pic­kel Emília, mint annak idején megírtuk, 40 évi óvónői Szolgálat után nyugalomba vonült. A belügyminiszter, akinek az orsz. kisdedóvás hatáskörébe tartozik, a nemzetnevelés terén kifejttel eredményes szolgálata elismerésekép kitűntette a nyugalomba vonult óvónőt. Az el­ismerő levelet Kraft József felügyelőbizottsági elnök nyújtotta át az ünnepeltnek f. hó 3-án a városháza dísztermében szép és bensőséges szavak kíséretében. A város nevében a megje­lenésben akadályozva volt polgármester he­lyett dr. Hermann László főjegyző intézett meleghangú beszédet a kitüntetett óvónőhöz. — Házasság. Kálóczfalvai Szente Nelly és dr. nemes Mihály Sándor mohácsi körállat­orvos házasságot kötöttek. — Vöröskeresztes közgyűlés. Az Orsz. Vöröskereszt Egylet pápai fiókja május 7-én d. u. tartotta évi közgyűlését a vároisháza nagytermében elég szépszámú érdeklődő tag jelenlétében. A magyar Hiszekegy elmondása után Hamuth János elnöklő polgármester szép szavakkal emlékezett meg a Délvidék visszatéréséről, az isteni igazság diadaláról és honvédségünk dicső tetteiről. Utána dr. Her­mann .László titkár olvasta föl a Vöröskereszt mult évi működéséről szóló igazán gondosan szerkesztett, világos stílusban megírt szép je­lentését. Strausz Kornél bemutatta az 1940. év zárszámadását. Bevétel volt 5682.01 P, ki­adás 5584.78 P. Szabad rendelkezésre ma­radt a folyó évre 97.23 P. Közgyűlés úgy a pénztárnoknak, mint az ellenőröknek megadta a felmentvényt. Ezután az 1941. évi költség­előirányzatot mutatta be a pénztárnok, mit egyhangúlag elfogadtak. A tagdíjat újból évi 1.— P-ben állapították meg. Közgyűlés tudo­másul vette, hogy Özv. Kende Ádámné Pápáról való elköltözése miatt alelnöki tisztéről le­mondott. Új választmányi tagok lettek: Dr. Kapossy Artúrné, dr. Tóth Istvánné, dr. Nagy Béla, Küttel Nándor és Ötvös Dániel. Gyűlés az elnök buzdító szavaival ért véget. — Ballagás. Az iskolai év vége felé járunk. A középiskolák utolsó évfolyamának diákjai búcsúzkodtak (utána vizsgáztak) e héten. Úgy a ref. kollégium, mint a bencés gimnázium végzett növendékei, május 7-én ballagtak a nagyszámú érdekelt szülők, hozzátartozók, ismerő­sök és kíváncsiak jelenlétében. A kollégiumban 71-en, a bencés gimnáziumban 37-en fejezték be középiskolai tanulmányaikat. Miután az Alma Matertől s a tanároktól érzékeny búcsút vettek, derült és bizakozó lélekkel léptek ki a magyar életbe, hogy építőmunkásai legyenek annak a megújult és megnagyobbodott országnak, mely­nek alapjait Horthy Miklós, Gömbös Gyula és Teleki Pál rakták le 1919 nyarán Szegeden. — Anyák napja. A pápai Nőiparisfcola és Női kereskedelmi szaktanfolyam ref. nö­vendékei f. hó 4-én este a ref. nőnevelő-intézet dísztermében Anyák napját rendeztek a ter­met zsúfolásig megtöltő hallgatóság előtt. Bevezetőül a ref. gyermekénekkar adott elő igen ügyesen három régi kuruc dalt Császár Ede ig.-tanító vezényletével. Majd Ölé Sán­dor lelkipásztor mondott megnyitót. Szíj Er­zsébet kitűnő pointírozással két aktuális ver­set szavalt. Az áll. tanítóképző alkalmi kis énekkara Szabó László vezetésével vallásos dalokat énekelt, míg Trombitás Irma egy költeményt adott elő Lorájitffy Zsuzsánnához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom