Pápai Hírlap – XXXVIII. évfolyam – 1941.

1941-04-26 / 17. szám

w PAPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Levente-utca22. szám. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám Előfizetés XU évre 2 P. Egyes szám ára 16 f. A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda) Hogyan készülünk az „Anyák napjára"?! Ezekben az oly sokszor napsugármentes, izgalmaktól és reménytelenségekkel teljes ta­vaszi napokban gondoltunk-e már arra, hogy ebben az évben is közeledik felénk egy drága nap: az »Anyák napja«? A májusi napsugár, amelytől oly sokat várunk, rövidesen el fog érkezni és életet fakasztó és nevelő aranyos sugaraival megkoszorúz egy vasárnapot. Az a vasárnap lesz az »Anyák napja«! Milyen sok öröm fakad a gyermekek és édesanyák szívé­ben, milyen sok bánat száll az özvegyek és árvák lelkére, milyen sok megbocsátó szó hangzik el ott, ahol ezt a napot igazán ünnep­lik meg az emberek! Mert ez az ünnep az, amelynek helyes megtartása mindenütt és mindenkiben egyformán szeretet fakaszt; vagy hálaadó szeretetet, vagy síró szeretetet. Ez az ünnep mindenkinek ünnepe, mert ez a csa­lád ünnepe! Ezért nagyon fontos, hogyan készülünk rá, vagy egyáltalán készülnek-e reá? Sajnos iez az ünnep is sokszor elveszti erejét, mert nem helyesen készülnek rá. So­kan úgy gondolkodnak, hogy nagyon egyszerű a dolog. Amint hősök napján a hősökről em­lékezünk, úgy anyák napján meg az édes-­anyákról. És akkor ezen az ünnepen elmond­ják mindazt a szépet, jót és igazat, amit csak el lehet képzelni az édesanyákról. Mennyei fénnyel és dicsőséggel öltöztetik fel a földi édesanyákat. A legtöbb édesanya kisírt sze­mekkel megy el ezekről az ünnepekről, mert olyan szépet hallott magáról, amilyet eddig még álmodni sem tudott. Azonban az ilyen ünnepély csak egy álomba ringatást végzett el, de nem adta meg a mindennapi élethez szükséges erőt és indítást. Az ilyen ünnepély emléke oly hamar elmúlik, mint az álom. Mint ahogy akkor igazi a hősök ünnepe, ha az a jelen hősit megerősíti és új embere­ket indít el a hősök útjánj, úgy akkor igazi áldás az anyák napja, ha az a most élő édes­anyákat megerősíti nehéz feladataik hordozá­sában és erőt és bátorságot önt azok szívébe,, akik eddig félelemmel és rettegéssel néztél az anyaság útjára. Ezért úgy kell készülnünk az anyák nap­jára, hogy ott ne a dajka álomba ringató sze­repét töltsük be, hanem inkább az orvosnak életet hosszabbító és betegségeket gyógyító szerepét. Ne olyan anyákat állítsunk példa­képül az emberek élé, amilyeneket a világ sohasem látott, akikről csak a mesék világa szól, hanem olyan anyákat, akik valóban itt e földön éltek, akik örültek, sírtak, szenvedtek, csalódtak és mégis diadalmasak voltak. Ezt akarjuk megvalósítani akkor, amikor a mostani anyák napján (május 3-án) a Nő­ipariskola és Női kereskedelmi szaktanfolyam ref. vallású tanulóival Lorántfy Zsuzsanna ál­dott életének a titkát hűségesen elénktáró színdarabot adatjuk elő a Nőnevelő-intézet dísztermében. Akik olvasták Szentmihályiné Szabó Mária csodálatosan szép regénysoroza­tából a Lorántfy Zsuzsanna és Örök Társak c. köteteket, azok bizonyára örömmel jönnek el, mert tudják azt, hogy Lorántfy Zsuzsanna élettörténetének a szemlélete csodálatos erő forrása lehet a mai családok kimerült és sok­szor erőtlenné vált életének. Ez a darab elénk tárja, hogyan nevelte Lorántfy Zsuzsanna a nemes kisasszonyokat, akikből később fejedelmek és vezérek hitvesei lettek. Milyen nagy kérdés ez ma is: hogy ne­veljék az édesanyák leánygyermekeiket, hogy belőllük jó hitvesek, gazdaasszonyok és ma­giyar asszonyok legyenek! Másodszor elénk tárja ez a darab, hogy milyen könnyen alaptalan pletykák miatt vég­zetessé válhatna a családi élet, ha az édesanya hűsége nem őrködne. Megmutatja harmadszor, hogy az igazi édesanya akkor is meg tud állni hivatásá­ban, ha mindenki elhagyja is. Óh mennyi édes­anya jár reménytelenül, mert elveszítette fér­jét, vagy gyermekét. Lorántfy Zsuzsanna el­veszítette férjét, gyermekeit, mindenkit, akit szeretett, csak Istenben vetett hitét nem és ez adott neki örök győzelmet. Ezért ez a darab szól az édesanyákhoz, az édesapákhoz és a gyermekekhez, röviden a családhoz. Az anyák napja a családok ünnepe. Mi ezzel a darabbal készülünk az Anyák napját áldott családi ünneppé tenni. Végh Dániel ref. s.-lelkész. Kistisztviselők értekezlete. A segédhivatali tisztviselők pápai cso­portja közeljövőben nagyobbszabású értekez­letet kíván egybehívni, ahol több, kistisztvi­selőt érintő probléma kerül megvitatásra. Na­gyon fontos volna, ha a csoport tagjai minél nagyobb számban vonulnának fel az értekez­letre, mert az ott tárgyalandó ügyeket memo­randumba foglalják és az országos elnökség­hez küldik fel az illetékes fórumokhoz leendő továbbítás céljából. Egyik legfontosabb pont a nagyon is sokat hangoztatott díjnoki és ke­zelői állások gyors ütemben történő rende­zése. Itt sok kisember exíisztenciájáról, a meg­élhetési nehézségek könnyítéséről, a létfen­'tartás minimumának biztosításáról van szó, mert enélkiil csak kinlódás, keserves vergődés a kistisztviselő élete. Az értekezletet Ruthényi István elnök, Paulik Győző, Németh József és Matics Jó­zsef jegyzők hivják egybe. Ruthényi elnök több ízben kíván felszólalni az OTBA körüli visszásságok mielőbbi megszüntetése érdeké­ben. Még mindig fennálló sérelem az OTBA­nál, hogy betegség idején házhoz hívott OTBA­orvoson kívül más orvost csak abban az eset­ben szabad hívni, ha az orvos honoráriumát a tag saját zsebéből fizeti meg. Hát akkor miért fizetik az OTBA-tagdíjat a kistisztviselők? Ezt a visszás helyzetet meg kell szüntetni mi­nél előbb. Ezt tartalmazza az elnöki bejelentés egyik része. Kérni fogja az elnök a díjnokok, kezelők fizetésének rendezését. 12—13 éves szolgálattal bíró díjnokok, 18—20 éves szol­gálattal bíró kezelők csekély fizetésükből alig tudnak reuzálni. A mai nehéz viszonyok között tengődés jelzi az élniakarás lehetőségét. Valóban ideje volna már, ha a kistiszt­viselők ügye felsőbb helyeken napirendre ke­rülne és szorgalmas munkájuk elismerésekép megszabadulnának azoktól a nyomasztó anyagi gondoktól., amelyek hivatalaikba is elkísérik őket. Matics József. VALLOMÁS . . . Két énem volt, mindegyikben Téged szerettelek s Te voltál napom. Volt bűnöm is, de felejtsd el nékem, kérlek nagyon. Szerelmem tisztán csillog feléd, Oly kristályos, mint a hó. Szeress! Én kérve kérlek és légy hozzám jó. Ne légy bosszúálló Isten, Hogy lesújts felém; vagy ha akarod, hát tedd, Mit bánom én! Én szenvedve foglak szeretni, Mig élhetek nélküled, Szenvedésem jelképe lesz A falon függő feszület... Pethö Juci. Légoltalmi felvilágosítások. A m. kir. honvédelmi miniszter 81.800/ eln. lgv.—1940. évi rendelete előírja, hogy a háztulajdonosoknak milyen légoltalmi fel­szerelésekről kell gondoskodniok. Erről a ren­deletről városunk polgármestere múlt év jú­nius havában »Határozat« alakjában értesí­tette az összes Háztulajdonosokat. A Légol­talmi Liga titkára pedig az egyes tanfolyamo­kon ismertette meg a fenti rendeletet a ház­csoportparancsnokokkal, kik a polgármesteri »Határozat«-ból szintén kézhezkaptak egy-egy példányt. 'Húsvétnapján megjelent a honvédelmi mi­niszternek a fenti rendeletre vonatkozó módo­títas. Ezen rendeletek kimondják, hogy a lég­oltalmi felszereléseket folyó év május elsejéig, illetőleg május hó 15-éig be kell szerezni. Minden házcsoportparancsnok tudja, hogy a parancsnoksága alá mely házak, építmények tartoznak. Állapítsa meg a házcsoportparancs­nok a Légoltalmi Tájékoztatók alapján (lásd a kapú alatt kifüggesztett sarga nyomtat­ványt), minden házban külön-külön, az át­lagos személyi létszámot. Ezek után lássuk, milyen légoltalmi felszereléseket is kell a ház­tulajdonosoknak beszerezniük. 1. Ha a házcsoportban az átlagos sze­mélyi létszám 50 fő, vagy ennél kevesebb, akkor a miniszterileg engedélyezett légoltalmi mentő táskát; 100 főig a kis légoltalmi mentő­ládát; 200 főig a nagy légoltalmi mentőládát kell beszerzni. 2. Ha a házcsoportba 1—4 ház tartozik, akkor 1; ha 5—7 házból áll, akkor 2; ha 8—10' házból., akkor 3; ha 11—13 házból, akkor 4 kézifecskendőt kell beszerzni. Ha a házcsoportban olyan ház, építmény van, melynek az átlagos személyi létszáma a 20 főt meghaladja, akkor a padlás alapterüle­tének a nagysága szerint kell a fecskendőket beszerezni éspedig, ha a padlás alapterülete 300 m 2-nél kisebb, akkor legalább is egy vizi­puskát; ha 300 m 2-nél nagyobb, de 600 m 2-nél kisebb akkor 1 vizipuskát: és 1 veder-, vagy puttonyfecskendőt; ha a padlás alapterülete 600 m 2-nél nagyobb, de 900 m 2-nél kisebb, akkor 2 vizipuskát és 1 veder-, vagy puttonya­fecskendőt kell az illető háztulajdonosoknak beszerezniök. Ha a padlás alapterülete 900 m 2-nél nagyobb, akkor minden 900 m 2-en fe­lüli megkezdett 300 m 2 után 1—1 veder-, vagy pu'ttonyfecskendőt kell beszerezni. Légoltalmi célra csakis miniszterileg en­gedélyezett fecskendőt szabad beszerezni és használni. 3. A légoltalmi tüzoltófelszerelés egy egységét a 2 veder; az 1, legalább 3 m.^es nyelű szikracsapó; 1, legalább 1 m.-es nyelű fejsze; 1, a ház tetőszerkezetének belső ma­gasságához. mért támasztólétra és az olyan házaknál, melyek szalma-, nád-, vagy zsindely­fedésüek, 1 tűzhorog alkotja. Ezekből a tüzoltófelszerelésekből úgy a házcsoportokban, mint azoknál a házaknál, me­lyeknek az átlagos személyi létszáma 20 fő, egy egységgel kell kevesebbet beszerezni,-: mint ahány a kézifecskendők száma, de ház­csoportonkint, illetőleg házanként, legalább is egyet. 4. A házcsoport légoltalmi szervezete áll: 1 házcsoportparancsnok; 2 házcsoportparancs­nokhelyettes; annyi kettő tűzoltóból, ahány fecskendő beszerzésére a háztulajdonosök kö­telezve vannak. (Ha a fecskendők száma 1, akkor 3 tűzoltót kell számításba venini) 2 mentő-, 1 riasztó- és 1 hírvivőből. Ezeket a következő egyéni felszerelésekkel kell ellátni: a házcsoport légoltalmi szervezetének minden

Next

/
Oldalképek
Tartalom