Pápai Hírlap – XXXVIII. évfolyam – 1941.

1941-04-05 / 14. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Levente-utca22. szám. Előfizetés V4 évre 2 P. Egyes szám ára 16 f. A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Főszerkesztő : SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL, Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda) Gróf Teleki Pál, Magyarország miniszterelnöke, nincs többé az élők sorában! Sajgó szívvel, könnyes szemmel és reszkető kézzel vesszük kezünkbe a tollat, hogy ezt a tegnap reggel még szinte hihetetlennek látszó hírt leírjuk: Teleki Pál tragikus körülmények között meghalt, így mondta be a rádió, s az emberek milliói tanácstalanul állottak a döbbene­tes hír hallatára. A lelkek elszorultak, a magyar szívek fájdalmasan dobbantak meg egy újabb tragikus hír hallatára. Mi történt? Délután már megérke­zett a szomorú válasz. A miniszterelnök önkezével vetett véget életének. Dicsősé­ges és eredményes közéleti pályafutás után a legszomorúbb vég. Magyar tragé­dia. Hasonló végzetszerüség, mint amilyen épen 80 évvel ezelőtt Teleki László gró­fot, az 1861 -i határozati párt elnökét, a nagy tragédiaírót érte. A beteges és ér­zékeny elődöt ugyanazon úton követte az egészséges és bátor utód, pótolhatatlan veszteséget hagyva maga után úgy a po­litikában, mint a tudományban és az egészséges életfelfogást gyakorlatilag is megvalósító cserkészetben. Mert Teleki Pál kitűnő politikus, elsőrendű tudós és vérbeli cserkész volt. Magyarsága és fajszeretete mindenütt egyformán tündökölt. Olyan családból származott, amely­ben örökletes kiválóság volt évszázado­kon át a tudományokért, a művészetekért, a magyar szabadságért, a nemzet öncélú­ságáért való küzdelem és céltudatos mun­kálkodás. Elég Teleki Samura, a híres Teleki­könyvtár alapítójára, Teleki Józsefre, a nagy történetíróra, Teleki Blanka gróf­nőre, a szabadságharc leveretése után tíz évi várfogságra ítélt elődökre hivat­kozni! Teleki Pál is kitűnő tudós, szo­ciológus, geográfus volt, akinek munkás­sága az egyetemi katedrán túl a világ minden tudományos intézetében ismert. Mint cserkész, mint társadalmi tényező, mindenütt a legközvetlenebb modorral, a magyar embert jellemző egyszerűséggel és higgadtsággal rendelkezett. Ezek a lelki jellemvonások vezérel­ték politikai pályáján is, mely Szegedről indult el húsz évvel ezelőtt. A kormányzó bizalma kétszer állította a kormány élére. Mind a két megbízatás igen súlyos idő­ben történt s igen súlyos problémák megoldása elé állította. Élete hajója vadhullámú vizeken ha­ladt, de a kormány hajóját mindig úgy irányította, hogy abból nemzetének kára soha, de haszna mindig származott. Fölmérhetetlen és megbecsülhetetlen az ő kormányzása úgy kül-, mint bel­politikai tekintetben. Kormányzati vonal­vezetése egységes, töretlen, következe­tes volt. Járta a külföldet, hol nevet és be­csületet szerzett Magyarországnak; járta a hazát, hol szeretetet és bizalmat biz­tosított úgy személyének, mint politiká­jának. A tengelyhatalmak meleg barátsá­gával megerősítette Magyarország függet­lenségét, megnövelte határait. Belpoliti­kailag pedig határozott népi és céltuda­tos fajvédelmi politikát folytatott. A megnagyobbodott ország nemzeti közvéleménye érzi, tudja és látja ezt az erőgyarapodást, amelyet Teleki egység­politikája ért el. Ez az egység teremtette meg nálunk a világégés kataklizmájában azt a nyugalmat, mely eddig még bol­dogan üli meg a lelkeket. Bár az ő szelleme vezérelne ben­nünket e viszonylagos béke útján az igazi békéhez is! A mult héten a Mép országos párt­értekezletén számolt be hosszú, két órás előadás keretében a parlamenten kívüli kormányzat sokirányú munkásságáról. De utolsó politikai hattyúdalát a felszabadult Szatmárnémeti megyei alakuló közgyűlé­sen mondotta épen halála előtt egy héttel. Feledhetetlen szavai voltak azok, ame­lyekben hirdette a megbékélés, az össze­fogás és a szabadság politikáját. „Ma nem engedhetjük meg magunknak a szét­húzás és torzsalkodás luxusát!" — mon­dotta, mintha ezt a szent igazságot akarta volna végakarataként belekiáltani nemzete fülébe! Megértettük szavát és követni fog­juk... Az ő tanítására, jellemére, féltő magyar-szeretetére gondolva még jobban fáj a szívünk egy ilyen államférfiú tra­gikus bukásán. Eszünkbe jutnak a többi fájdalmas veszteségek: Csáky, akinek halálán támadt sebek még be sem he­gedtek, — Darányi, Gömbös. Óh milyen tragédiája a magyar életnek, hogy épen akkor és épen olyan életkorban veszít­jük el őket, amikor s amilyen életkor­ban legtöbbet tehetnének nemzetünknek és forrón szeretett árva hazánknak! Előttem áll a meghalt miniszterelnök képe. Hiába nézem elmélázó, bús, komoly szemeit, melyekkel kevesebbet nézett a múltba, mint a jövőbe. A jövőbe tekintett állandóan, a jövő képeit kereste okos, mélytüzű és mély­tekintetű szemeivel. A szemek kialudtak. Elzárta előlünk örökre egy kérlelhetetlen ellenség: a Halál. De bízunk és hisszük, hogy a halálból lesz feltámadása Neki is, hazájának is! Sándor Pál. Adókedvezmények az általános kereseti adónál. Az általános kereseti adóbevallások be­adása után rövidesen sor kerül az adókive­tésre. A magyar adórendszerben az általános kereseti adónál is számos adókedvezményt, adómentességet találunk. Az állam bizonyos közérdekű célok elérése érdekében az általá­nos kereseti adónál is lemond az adóbevétel' egy részéről, tehát anyagi áldozatot hoz. Nem fizetnek általános kereseti adót azok a mezőgazdasággal foglalkozók, akik saját nyers termékeiket ipari feldolgozás nélkül hoz­zák forgalomba. Ezek az adóalanyok csak a földadó reformjában adóznak. Ezen túlmenően az általános kereseti adónál állandóan mente­sek a rokkantak ellátási díjai, a v'itézségi ér­mekkel egybekötött járandóságok, a sebesülési pótdíjak, a különféle betegségi, temetkezési segélyek, balesetbiztosítási járadékok, ösztön­1 díjak, tanulóknak magántanításból származó jövedelmei, a jótékonycélú előadásokból szár­mazó bevételek s az emberbaráti és jótékony­célú intézeteknek bizonyos bevételei. Leg­újabban állandóan mentesek az általános kere­seti adó alól azok a túlnyomórészt mező­gazdasággal foglalkozó földhaszonbérlők is, akik egy község határában annyi földet bé­relnek, amennyi földnek az összes kataszteri tiszta jövedelme legfeljebb 25 pengő. Ideiglenes mentességet az általános kere­seti adó alól több törvény engedélyez. A gyógyhelyi törvény szerint azok a vállalatok, amelyek a törvény életbeléptetése utá:n a gyógyfürdő, gyógyintézet, üdülőhely, az ás­vány- vagy gyógyvíz forgalmának emelése cél­jából jelentékeny beruházásokat létesítenek, legfeljebb húsz évre terjedő ideiglenes adó­mentességben részesülhetnek. Különböző tör­vények ideiglenes mentesség engedélyezését teszik lehetővé a közhasználatú gépjárómú­vállalatok, a közéredkű területek által rende­zett kiállítások és árumintavásárok, a magyar tengerhajózási vállalatok részére. A kormány földbirtokpolitikájának végre­hajtása során kishaszonbérletekhez juttatott adózók három éven át ideiglenes adómentes­ségben részesíthetők. Ennek az adómentesség­nek különösen nagy jelentősége van, mert a mezőgazdasági kisemberek nagy tömegének teszik lehetővé az első nehézségek leküzdését. Jelentős kedvezményt biztosít az általános ke­reseti adózásnál az a rendelkezés is, amely mégengedi, hogy azok az önálló kézműiparo­sok, akik legfeljebb egy segédet és >egy tanon­cot, vagy segéd nélkül legfeljebb két tanoncot tartanak, állandó adótételek alapján fizessék az általános kereseti adójukat. Az általons ke­reseti adónál Is érvényesül a többgyermekes adózók kedvezménye. Az első és másodilk gyermek után 5—5, a harmadik és negyedik gyermek 7—7, minden további gyermek után pedig 10 szazalék kedvezményben részesíthető a jövödelemadót nem fizető általános kereseti adóalany. A hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák, valamint a vitézségi éremtulajdono­sok és tűzharcosok az általános kereseti adó­nál is kedvezményben részesülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom