Pápai Hírlap – XXXVIII. évfolyam – 1941.

1941-03-22 / 12. szám

Ön is birtokába juthat egy értékes művészi festménynek, ha megtekinti budapesti tartózkodásakor Hoffmann Ferenc képszalon gyűjteményes kiállításának szebbnél-szebb műveit Budapest, IV., Károly király út 28. sz. a Városháza épületében. Kedvező fizetési feltételek! JÁTÉK. Tavaszodik. A járdaszélen kicsi fiúcskák játszanak, golyócska gurul a földön, a napsugár vele szalad. Nevetés, boldog izgalom, a napsugár is felnevet, s a játékot nézi, nézi egy szegény kis inasgyerek. Nézi, hogy folyik a játék, néki játszani nem- lehet. Úgy sajnállak kis pajtásom, szomorú kis inasgyerek. Én tudom, mert én is néztem, hogy mások hogyan játszanak. Ne szomorkodj, kis pajtásom, nekünk játszani nem szabad. Én is álltam s néztem, néztem, hogy mulatnak az emberek és megtanultam, kis pajtásom, velük nevetni nem lehet. Úgy fáj, hogy találkoztam véled, mert szemed megkapott nagyon, így néz a búcsúzó napsugár, ha végigsüt az avaron. Sohasem foglak elfeledni, mert megindított szívig az, . . . ahogy a játékot nézted. Te szegény, édes kis inas. Pápa, 1941 március 11. Szalay Károly. A Pápai Hitelbank közgyűlése. A Pápai Hitelbank Részvénytársaság már­cius 16-án tartotta meg 63. évi közgyűlését a bank helyiségében Medgyasszay Vince du­nántúli ref. püspök, intézeti elnök elnöklése és nagyszámú részvényes érdeklődése mellett. Az elnök megnyitó beszédében vázolta az az elmúlt esztendő közgazdasági szempontból kiemelkedő eseményeit. Az igazgatóság jelen­tését. a zárószámadásokat és az azzal kapcso­latos javaslatokat dr. Sulyok Dezső intézeti ügyész, a felügyelő-bizottság jelentését pe­dig Varga László bizottsági tag terjesztette elő. A jelentés foglalkozik az európai hábo­rúnak a magyar közgazdasági életre gyako­rolt befolyásával, megemlíti az elmúlt év ki­vételesen rossz időjárási viszonyait, melyek a mezőgazdasági termelés eredményére döntő befolyással voltak és beszámol arról a gazda­sági és politikai optimizmusról, mely a kelet­magyarországi részek és Észak-Erdély vissza­térése nyomán általánosan tapasztalható volt. Megemlíti a jelentés az intézeti ügyész és tisztviselők katonai szolgálatát, akik nagy iszámban és hosszú időn át teljesítettek az elmúlt évben honvédelmi szolgálatot. A rész­vénytársaság üzleti eredményei közül említést érdemel a takarékbetét-állomány jelentékeny, közel 200.000 pengős emelkedése, mely a tőkéjét biztonságos módon elhelyezni kivánó közönség teljes bizalmának biztos jele, to­vábbá az a körülmény, hogy az intézet az elmúlt év folyamán 1,123.000 pengő új köl­csönt fizetett ki és ezzel hozzájárult a gazda­sági élet vérkeringésének élénkebbé tételéhez. A visszleszámitolásba adott váltók* aránya újra tovább csökkent, úgyhogy az intézet váltóállományának már csak 23o/o-a volt az elmúlt év végén visszleszámitolásban. Külön kiemelendő pontja a jelentésnek a bank jóté­konysági és szociális tehervállalásának foko­zott mértékben történt növekedése, melynek eredményeként az intézet — messze megelőzve a vele egyenlő elbírálás alá eső egyéb ha­sonló vállalatokat, — az elmúlt év során 2600 pengőt juttatott a most tárgyalt célokra. Az intézet mult évi nyeresége 37.800.94 pengő, amelyből részvényenként az 'előző évinek meg­felelően most is 3 pengő osztalékot fizet. A tartalékalapok megfelelő dotálása után az in­tézet rendes tartalékalapja a részvénytőke ér­tékéig emelkedve elérte a 200.000 pengőt, az intézet egész vagyona pedig 550.000 pengőre emelkedett. Jelentékeny összeget, 4870.40 pengőt kiván átvinni az igazgatóság javaslata nyereségből a jövő évre. A jelentéseket a közgyűlés tagjai nagy érdeklődéssel és lelkes hangulatban hallgatták meg és utána azokat a közgyűlés egyhangúan elfogadta. A megejtett választások újból a régi vezetőségnek adtak mandátumot, új tag lett áz igazgató-tanácsban Katula Károly, a pápai fiatal kereskedő-nemzedék egyik legér­tékesebb, kitűnő tagja. Sorsjegyét vásárolja helyben költségmentesen a Pápai Turulistáktól A föld varázsa. Szomorú jelenség manapság, hogy akad­nak a föld népe között is ferde gondolkozású emberek, akik elhagyják az ősi földet, mely apáik izzadságától, vérétől és szerelmétől a múltban ékesebb lett. Vannak falvak, hol nem a földet szerető, szorgalmasan dolgozó, a régi hagyományokat becsülő ifjú az eszménykép, hanem a könnyű életet kereső, a város szeny­nyes zugai felé törtető »életművészek«. A föld dédelgetett, nótás, derűs fiából politikus, finánc, rendőr és a város sötét utcáinak kira­bolt lelkű, csalódott proletárja lesz. A falu fehér házaiból kikerülő szelid és tisztalelkű leány a nagyváros cifra és úri öltözetét veszi magára, de levetkezi lelkének feddhetetlensé­gét és a felcicomázott külső a belső ember koporsójává válik. Összehasonlítják aztán a fialut és a várost. Falun minden elmaradott: a rendezetlen utcák, sáros utak, munka és tö­rődés. Nincs mozi, színház, mulatóhelyek, ho­mályba vesző utak. Falun mindent megtud­nak. A város... Csillogó reklám hívogat. Autó száguld. Rohan az élet. Ölel a mámor. Ki látja az árnyakat, mikor a feledésnek annyi pohara van. Ott könnyű az élet. Aranygyűrűs úrnak mégis csak jobb, mint a kérges tenyerű, a föld igáját húzó, vergődő parasztnak. Ki hallgat a könnyező öregekre, a pusztuló ősi házra, az urhatnámság miatt eladósodott va­gyonra? Ki kesereg azon, hogy az egykor vi­rágzó portán megjelenik a végrehajtó? Az öregeket pedig agyonnyomja a teher, a föld, a kétségbeesés. Egy egészségesebb, alázatosabb, hivatá­sát jobban szerető, rendeltetését tisztábban látó és a munkában örömet találó ifjúságra van szükség. El kell tűnnie annak a ferde felfogásnak, hogy a több tanultság feljogo­sítja az embert arra, hogy ősi hagyományait megvesse, a munkát, áldozatot kerülje és a föld népét lenézze. Vissza a földhöz! A több tanulság többet hozzon ki a rögből. Az intel­ligensebb lélek szebbnek lássa az aranykalászt és illatosabbnak a mező liliomát. Szeressük a földet, a pacsirtaszót, az ősök lelkét. Becsül­jük meg! a rögöt, mely apáink porával kevere­dett, könnyével, verítékével és kiomlott véré­vel lett rajta szebb a virág és ékesebb a mag­vetés. Ezek a gondolataim támadtak most, ami­kor ifjúságunk egymásután két napon nagy buzgósággal és festői alakítással előadta Sán­dor Pál pápai gimnáziumi tanár három felvo­násos népszínművét: A föld varázsa c. dara­bot. Ennek a műnek minden sora nélkülözhe­tetlenül a maga helyén van. A szerző a föld szerelmese, -a magyar falu népének kiváló is­merője. Állítom, hogy ez a darabja kiválik a legjobb magyar népszínművek közül is. Jellemeiben ráismerünk a mai falu bajaira. Hol vidám, napsütéses tájakon járunk benne, hol a gyülekező fellegek fenyegető árnyékai között, de az egészet átszövi az a bizakodás, hogy lez a nép kiváló fiakat, kedves leányokat nevel és a magyar föld nem veszhet el. Falusi ifjúságunknak, amely oly kevés Jómegjelenésű megbízható kiszolgálólányt . felveszünk Hőfle kesztyűs alkalmas darabot talál a műkedvelő előadások céljaira, meleg szívvel ajánlhatom e népszín­művet és hiszem, hogy ez a legkiválóbb szín­padjainkra és művészeink ajkára is oda fog' kerülni. A darab betanulásából nemcsak anyagi haszon származik. Testvéri összetartásra, ál­dozathozatalra, a föld szerelmére, jellemes magatartásra tanítja a vele foglalkozókat. A szerzőnek hálásak vagyunk ezért a kitűnő al­kotásáért. Dad. Mikos Lajos lelkipásztor. Prima, márkás fotócikket, gyógyító hatású pápaszemet mindig olcsón nálam vehet KOVÁCSIMHE vizsgázott látszerész- és fényképészmester FOTCI-OPTÍK A szaküzlet e> SL a. w M. fl^ A laboratóriuma Pápa, Kossuth Lajos utca 21. Ügyeljen a címre! Kistisztviselők országos gyűlése. — Budapest, 1941 március hó 16. — Impozáns külsőségek között zajlott le Budapesten a Podmaniczky-utcai Move-szék­ház gyönyörű termében a segédhivatali tiszt­viselők országos szövetségének hagyományos évi rendes közgyűlése, melyre az ország min­den részéből nagy számmal vonultak fel a kistisztviselők, hogy elpanaszolják nehéz sor­sukat, és arra felhívják az illetékesek figyel­mét. Húsz város: Sátoraljaújhely, Miskolc, Szeged, Gyula, Baja, Makó, Zalaegerszegé Kaposvár, Sopron, Nagykanizsa, Szombathely, Szolnok, Kecskemét, Békés, Győr, Rimaszom­bat, Beregszász, Pécs, Székesfehérvár és Pápa kistisztviselői vettek részt a gyűlésen, hogy tanúbizonyságot szerezzenek arról a munkáróí, amit a STOSz elnöksége a mult esztendőben érettük kifejtett. Varga Ferenc elnök a Magyar Hiszekegy elmondása után megnyitotta a közgyűlést, s örömének adott kifejezést, hogy az idei köz­gyűlésen ilyen szépen nyilvánult meg a ra­gaszkodás a vidék részéről. Somogyi főtitkár mélyreható vonásokban ismertette a STOSz mult évi munkásságát. A pénztári jelentésből kitűnt a helyes gazdálkodás; majd megválasz­tották az új tisztikart, mely némi változással ugyanaz maradt, mint a régi. A közgyűlésen megjelent dr. Czettler Jenő egyetemi tanár, a STOSz fővédnöke, akit melegen ünnepeltek. Majd ő tartott nagy­hatású beszédet, melyben elismeréssel szó­lott a STOSz munkájáról. Mult esztendőben a forgalmi tisztviselők, malomellenőrök, vala­mint az OTI-tisztviselők és alkalmazottak elő­meneteli ügyét vitték diadalra. Most a rend­őrségi, majd a vármegyei, községi és városi kistisztviselők és alkalmazottak kerülnek sorra. A közgyűlésen több határozati javaslatot dolgoztak ki, melyeket rövidesen a magasabb fórumokhoz terjesztenek fel. így többek kö­zött kérik a 'dijnoki és kezelői állások mielőbbi megszüntetését, szabad orvosválasztást, arcké­pes igazolványok kiadását. Pápa városát Ruthényi István elnök veze­tésével öt tagú küldöttség képviselte. M..

Next

/
Oldalképek
Tartalom