Pápai Hírlap – XXXVIII. évfolyam – 1941.

1941-03-22 / 12. szám

Ön is birtokába juthat egy értékes művészi festménynek, ha megtekinti budapesti tartózkodásakor Hoffmann Ferenc képszalon gyűjteményes kiállításának szebbnél-szebb műveit Budapest, IV., Károly király út 28. sz. a Városháza épületében. Kedvező fizetési feltételek! JÁTÉK. Tavaszodik. A járdaszélen kicsi fiúcskák játszanak, golyócska gurul a földön, a napsugár vele szalad. Nevetés, boldog izgalom, a napsugár is felnevet, s a játékot nézi, nézi egy szegény kis inasgyerek. Nézi, hogy folyik a játék, néki játszani nem- lehet. Úgy sajnállak kis pajtásom, szomorú kis inasgyerek. Én tudom, mert én is néztem, hogy mások hogyan játszanak. Ne szomorkodj, kis pajtásom, nekünk játszani nem szabad. Én is álltam s néztem, néztem, hogy mulatnak az emberek és megtanultam, kis pajtásom, velük nevetni nem lehet. Úgy fáj, hogy találkoztam véled, mert szemed megkapott nagyon, így néz a búcsúzó napsugár, ha végigsüt az avaron. Sohasem foglak elfeledni, mert megindított szívig az, . . . ahogy a játékot nézted. Te szegény, édes kis inas. Pápa, 1941 március 11. Szalay Károly. A Pápai Hitelbank közgyűlése. A Pápai Hitelbank Részvénytársaság március 16-án tartotta meg 63. évi közgyűlését a bank helyiségében Medgyasszay Vince dunántúli ref. püspök, intézeti elnök elnöklése és nagyszámú részvényes érdeklődése mellett. Az elnök megnyitó beszédében vázolta az az elmúlt esztendő közgazdasági szempontból kiemelkedő eseményeit. Az igazgatóság jelentését. a zárószámadásokat és az azzal kapcsolatos javaslatokat dr. Sulyok Dezső intézeti ügyész, a felügyelő-bizottság jelentését pedig Varga László bizottsági tag terjesztette elő. A jelentés foglalkozik az európai háborúnak a magyar közgazdasági életre gyakorolt befolyásával, megemlíti az elmúlt év kivételesen rossz időjárási viszonyait, melyek a mezőgazdasági termelés eredményére döntő befolyással voltak és beszámol arról a gazdasági és politikai optimizmusról, mely a keletmagyarországi részek és Észak-Erdély visszatérése nyomán általánosan tapasztalható volt. Megemlíti a jelentés az intézeti ügyész és tisztviselők katonai szolgálatát, akik nagy iszámban és hosszú időn át teljesítettek az elmúlt évben honvédelmi szolgálatot. A részvénytársaság üzleti eredményei közül említést érdemel a takarékbetét-állomány jelentékeny, közel 200.000 pengős emelkedése, mely a tőkéjét biztonságos módon elhelyezni kivánó közönség teljes bizalmának biztos jele, továbbá az a körülmény, hogy az intézet az elmúlt év folyamán 1,123.000 pengő új kölcsönt fizetett ki és ezzel hozzájárult a gazdasági élet vérkeringésének élénkebbé tételéhez. A visszleszámitolásba adott váltók* aránya újra tovább csökkent, úgyhogy az intézet váltóállományának már csak 23o/o-a volt az elmúlt év végén visszleszámitolásban. Külön kiemelendő pontja a jelentésnek a bank jótékonysági és szociális tehervállalásának fokozott mértékben történt növekedése, melynek eredményeként az intézet — messze megelőzve a vele egyenlő elbírálás alá eső egyéb hasonló vállalatokat, — az elmúlt év során 2600 pengőt juttatott a most tárgyalt célokra. Az intézet mult évi nyeresége 37.800.94 pengő, amelyből részvényenként az 'előző évinek megfelelően most is 3 pengő osztalékot fizet. A tartalékalapok megfelelő dotálása után az intézet rendes tartalékalapja a részvénytőke értékéig emelkedve elérte a 200.000 pengőt, az intézet egész vagyona pedig 550.000 pengőre emelkedett. Jelentékeny összeget, 4870.40 pengőt kiván átvinni az igazgatóság javaslata nyereségből a jövő évre. A jelentéseket a közgyűlés tagjai nagy érdeklődéssel és lelkes hangulatban hallgatták meg és utána azokat a közgyűlés egyhangúan elfogadta. A megejtett választások újból a régi vezetőségnek adtak mandátumot, új tag lett áz igazgató-tanácsban Katula Károly, a pápai fiatal kereskedő-nemzedék egyik legértékesebb, kitűnő tagja. Sorsjegyét vásárolja helyben költségmentesen a Pápai Turulistáktól A föld varázsa. Szomorú jelenség manapság, hogy akadnak a föld népe között is ferde gondolkozású emberek, akik elhagyják az ősi földet, mely apáik izzadságától, vérétől és szerelmétől a múltban ékesebb lett. Vannak falvak, hol nem a földet szerető, szorgalmasan dolgozó, a régi hagyományokat becsülő ifjú az eszménykép, hanem a könnyű életet kereső, a város szenynyes zugai felé törtető »életművészek«. A föld dédelgetett, nótás, derűs fiából politikus, finánc, rendőr és a város sötét utcáinak kirabolt lelkű, csalódott proletárja lesz. A falu fehér házaiból kikerülő szelid és tisztalelkű leány a nagyváros cifra és úri öltözetét veszi magára, de levetkezi lelkének feddhetetlenségét és a felcicomázott külső a belső ember koporsójává válik. Összehasonlítják aztán a fialut és a várost. Falun minden elmaradott: a rendezetlen utcák, sáros utak, munka és törődés. Nincs mozi, színház, mulatóhelyek, homályba vesző utak. Falun mindent megtudnak. A város... Csillogó reklám hívogat. Autó száguld. Rohan az élet. Ölel a mámor. Ki látja az árnyakat, mikor a feledésnek annyi pohara van. Ott könnyű az élet. Aranygyűrűs úrnak mégis csak jobb, mint a kérges tenyerű, a föld igáját húzó, vergődő parasztnak. Ki hallgat a könnyező öregekre, a pusztuló ősi házra, az urhatnámság miatt eladósodott vagyonra? Ki kesereg azon, hogy az egykor virágzó portán megjelenik a végrehajtó? Az öregeket pedig agyonnyomja a teher, a föld, a kétségbeesés. Egy egészségesebb, alázatosabb, hivatását jobban szerető, rendeltetését tisztábban látó és a munkában örömet találó ifjúságra van szükség. El kell tűnnie annak a ferde felfogásnak, hogy a több tanultság feljogosítja az embert arra, hogy ősi hagyományait megvesse, a munkát, áldozatot kerülje és a föld népét lenézze. Vissza a földhöz! A több tanulság többet hozzon ki a rögből. Az intelligensebb lélek szebbnek lássa az aranykalászt és illatosabbnak a mező liliomát. Szeressük a földet, a pacsirtaszót, az ősök lelkét. Becsüljük meg! a rögöt, mely apáink porával keveredett, könnyével, verítékével és kiomlott vérével lett rajta szebb a virág és ékesebb a magvetés. Ezek a gondolataim támadtak most, amikor ifjúságunk egymásután két napon nagy buzgósággal és festői alakítással előadta Sándor Pál pápai gimnáziumi tanár három felvonásos népszínművét: A föld varázsa c. darabot. Ennek a műnek minden sora nélkülözhetetlenül a maga helyén van. A szerző a föld szerelmese, -a magyar falu népének kiváló ismerője. Állítom, hogy ez a darabja kiválik a legjobb magyar népszínművek közül is. Jellemeiben ráismerünk a mai falu bajaira. Hol vidám, napsütéses tájakon járunk benne, hol a gyülekező fellegek fenyegető árnyékai között, de az egészet átszövi az a bizakodás, hogy lez a nép kiváló fiakat, kedves leányokat nevel és a magyar föld nem veszhet el. Falusi ifjúságunknak, amely oly kevés Jómegjelenésű megbízható kiszolgálólányt . felveszünk Hőfle kesztyűs alkalmas darabot talál a műkedvelő előadások céljaira, meleg szívvel ajánlhatom e népszínművet és hiszem, hogy ez a legkiválóbb színpadjainkra és művészeink ajkára is oda fog' kerülni. A darab betanulásából nemcsak anyagi haszon származik. Testvéri összetartásra, áldozathozatalra, a föld szerelmére, jellemes magatartásra tanítja a vele foglalkozókat. A szerzőnek hálásak vagyunk ezért a kitűnő alkotásáért. Dad. Mikos Lajos lelkipásztor. Prima, márkás fotócikket, gyógyító hatású pápaszemet mindig olcsón nálam vehet KOVÁCSIMHE vizsgázott látszerész- és fényképészmester FOTCI-OPTÍK A szaküzlet

e> SL a. w M. fl^

A laboratóriuma Pápa, Kossuth Lajos utca 21. Ügyeljen a címre! Kistisztviselők országos gyűlése. — Budapest, 1941 március hó 16. — Impozáns külsőségek között zajlott le Budapesten a Podmaniczky-utcai Move-székház gyönyörű termében a segédhivatali tisztviselők országos szövetségének hagyományos évi rendes közgyűlése, melyre az ország minden részéből nagy számmal vonultak fel a kistisztviselők, hogy elpanaszolják nehéz sorsukat, és arra felhívják az illetékesek figyelmét. Húsz város: Sátoraljaújhely, Miskolc, Szeged, Gyula, Baja, Makó, Zalaegerszegé Kaposvár, Sopron, Nagykanizsa, Szombathely, Szolnok, Kecskemét, Békés, Győr, Rimaszombat, Beregszász, Pécs, Székesfehérvár és Pápa kistisztviselői vettek részt a gyűlésen, hogy tanúbizonyságot szerezzenek arról a munkáróí, amit a STOSz elnöksége a mult esztendőben érettük kifejtett. Varga Ferenc elnök a Magyar Hiszekegy elmondása után megnyitotta a közgyűlést, s örömének adott kifejezést, hogy az idei közgyűlésen ilyen szépen nyilvánult meg a ragaszkodás a vidék részéről. Somogyi főtitkár mélyreható vonásokban ismertette a STOSz mult évi munkásságát. A pénztári jelentésből kitűnt a helyes gazdálkodás; majd megválasztották az új tisztikart, mely némi változással ugyanaz maradt, mint a régi. A közgyűlésen megjelent dr. Czettler Jenő egyetemi tanár, a STOSz fővédnöke, akit melegen ünnepeltek. Majd ő tartott nagyhatású beszédet, melyben elismeréssel szólott a STOSz munkájáról. Mult esztendőben a forgalmi tisztviselők, malomellenőrök, valamint az OTI-tisztviselők és alkalmazottak előmeneteli ügyét vitték diadalra. Most a rendőrségi, majd a vármegyei, községi és városi kistisztviselők és alkalmazottak kerülnek sorra. A közgyűlésen több határozati javaslatot dolgoztak ki, melyeket rövidesen a magasabb fórumokhoz terjesztenek fel. így többek között kérik a 'dijnoki és kezelői állások mielőbbi megszüntetését, szabad orvosválasztást, arcképes igazolványok kiadását. Pápa városát Ruthényi István elnök vezetésével öt tagú küldöttség képviselte. M..