Pápai Hírlap – XXXVIII. évfolyam – 1941.

1941-03-22 / 12. szám

PÁPAI MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Levente-utca22. szám. Előfizetés V4 évre 2 P. Egyes szám ára 16 f. A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. HIK&9 Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda) A szabadság ünnepe Pápán. Az 1848. márciusi nagy napok és nagy események emlékét a pápai közönséghez méltó formában, nagy lelkesedéssel és hagyományosan fényes ünnepségekkel ülte meg városunk. Az ünnepség fénypontja, mint mindig, a szabadságszobor előtti ünnepély volt. Ezt a főiskolai Képzőtársaság rendezte, melybe a hivatalos város, a katonai és polgári hatóságok, egyesületek is szívvel-lélekkel kapcsolódtak bele. A fellobogózott Horthy Miklós Fő-utcán már a reggeli órákban szokatlanul sok ember és kokárdás tanuló nyüzsgött. A márciusi szél pirosra csípte a járókelők arcát, akik izgatottan (várták a hálaadó istentiszteletre hívó harangok hangját. Kilenc órakor a Jókai-kör vezetősége kivonult Petőfi és Jókai szobrához s azt hálás tisztelettel megkoszorúzta. Majd a templomokban folyt kegyeletes megemlékezés a márciusi napokról s szállt hálaadó ima az Egek Urához. Tizenegy órakor felvonult a kollégium 700 növendéke és mintegy 50 öregdiák a szabadságszobor elé, ahol a Ref. nőnevelő növendékei, a városi, állami és katonai küldöttségek s mintegy ezer levente várta őket. Az ünnepély a Magyar hiszekeggyel kezdődött, melyet a levente-zenekar intonált. Tapsonyi Sándor egy Petőfi-verset szavalt., Csajághy Dezső ifj. elnök pedig emlékbeszédet tartott. A gimn. vegyeskar Szabó Sándor tanár vezetésével két tüzes dalt adott elő. Utána Hegyi Imre szavalta a Nemzeti dalt szépen, sikerülten. Ezután megkoszorúzták a szobrot néhány szép szó kíséretében. Koszorút helyezett el a kollégiumi ifjúság, a város, a honvéd helyőrség, a járási katonai parancsnokság, a Levente-egyesület, a Hadröá gondnoksága, a Baross Szövetség. A Szózat hangjai után az ifjúság katonai zárt sorokban — a nézőközönség sokezres sorfala között — a Petőfi-házhoz vonult, ahol az ünnepi beszédet Komjáthy Aladár tartotta és szavalt Nagy Imre. A meneti innen a Jókai-házhoz kanyarodott. Itt Bodolay Géza szavalt. A Himnusz eléneklése után zárt rendekben, szép dalok, indulók éneklése mellett visszatértek az ősi kollégiumhoz. Délben 1 órakor nagy ünnepi ebéd volt a köztartáson, melyen sok öreg diák, több városi ^előkelőség. Antal István államtitkár és az 'egész tanári kar részt vett. A vendégeket az ifjúság nevében Pethe Kálmán szénior köszöntötte, majd dr. Tóth Lajos főisk. igazgatói szólalt fel és köszöntötte az ifjúság körében megjelent dr. Antal István államtitkár-képviselőt. Erre Antal István gyújtó erejű, hatalmas szónoklatot mondott a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméinek új, a mai kor szellemének és követelményeinek megfelelő, komoly átértékeléséről. Végül az e szellemben tanító tanáraik tiszteletére és szeretetére intett. Este az ifjúság a Főiskolai Képzőtársaság 100 éves fennállása alkalmából — felkért hölgyek közreműködésével — a Jókai-szinházban előadta Katona József örökbecsű drámáját, a »Bánk bán«-t. Mielőtt a tulajdonképeni előadás kezdetét vette volna, Szabadi Béla' tanár-elnök kitűnő előadásban ismertette a körülményeket, amelyek Katona Józsefet a »Bánk bán« megírására inspirálták és az okokat, amiért az ifjúság ünnepi előadásul ezt a darabot választotta. A főisk. zenekar Szabó .Sándor tanár lendületes vezényletével^ Erkel Hunvadi-nyitányát játszotta, majd az énekkarral egyetemben »Bánk bán« operából a bordalt adta elő tökéletes összhangban. Az ifjúság lelikes buzgalommal igyekezett megfelelni a hivatásos színészeket is kemény próbára tevő feladatnak s (ez meglehetősen sikerült is nekik, ám jövőre vonatkozólag mégis azt tanácsoljuk, hogy műkedvelők erejét felülhaladó darab előadására ne vállalkozzanak. A szereplők egyéni bírálatától ezúttal eltekintünk, elég legyen annyit hangsúlyoznunk, hogy mindnyájan oda törekedtek, hogy a dráma légkörébe minél jobban beleilleszkedjenek és a közönség illúzióját felkeltsék és érdeklődését állandóan ébren tartsák. A minduntalan felzúgó tapsok azt bizonyítják, hogy a színházat zsúfolásig megtöltő közönség honorálta az ifjak nemes vetélkedését. Főbb szereplők voltak: Kálmán Emilia (Gertrudis), Mészáros Éva (Melinda), Törzsök Ottilia (Izidora); Kollár Jenő (II. Endre), Ugray Imre (Ottó), Hegyi Imre (Bánk bán), Édes István (Mikhál bán), Enyingi Győző (Simon bán), Kovács Gyula (Biberach), Tóth Lajos (Tiborc). — Az ielőadást dr. Szabadi Béla tanár rendezte. A Kaszinó ünnepe. A márciusi eszmék diadalának emlékét szép szokás szerint az Uri Kaszinó is megünnepelte márc. 14-én egy bensőséges összejövetellel és vacsorával, amelyen mintegy 70-en vettek részt, közöttük dr. Antal István képviselőnk is. Az ünnepi beszédet Bácsi Sándor ev. lelkész tartotta s a hitbeli megújhodás szükségességét hangoztatta. A Ref. Nönevelöben hosszú programm keretében és fénypontjaként dr. Horváth Endre igazgató tartotta az ünnepi beszédet. A többi iskolában is mindenütt volt háziünnepély. A Perutz-gyár ünnepélye. A Perutz-gyár kultúr-egyesülete szombaton este a kultúrházban nagy közönség előtt tartotta hazafias márciusi ünnepélyét, melynek változatos műsorából külön kiemeljük Markovics László ünnepi beszédét. Sámpár Imre hatásosan szavalta el a „Talpra magyar !"-t. Szalay Erzsébet Petőfi „Magyarok Istene" című versét adta elő ügyesen. Kedves szám következett ezután. Fülöp Lajos Ábrányi szerzeményét: „Mi a haza?" című melodrámát adta elő, zongorán kísérte a felesége. Itt közreműködött a férfi- és leányénekkar, végül a dalárda a Himnuszt és a Hiszekegyet énekelte el. A Ker. Munkásegyesület e hó 16-án este tartotta nagy érdeklődés mellett márciusi ünnepélyét. Alkalmi beszédet Baksy Andor áll. tankép. tanár mondott, aki lelkes szavakban méltatta március 15-ike jelentőségét. Minőségben és ízlésben Kopstein=butor vezet. Kedvező fizetési feltótelek I Fő-tér 14. Városi közgyűlés. — 1941 március 17. — Pápa város képviselőtestülete e héten, hétfőn Hamuth János polgármester elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott, mely több fontos városfejlesztési és építkezési ügyben hozott mindenik esetben egyhangú határozatot. A napirend megkezdése előtt a felsőbb hatósági jóváhagyásokat jelentették be, ezek során jóváhagyták az alsóvárosi ravatalozó felállítása ügyében hozott határozatot is. A ravatalozó megépítése legközelebb a képviselőtestület elé, kerül. Áttérve a napirendre, annak első tárgyaként telket ajándékoztak a Törzsökhegyen a nép- és családvédelmi alapnak, amely azon 12 szükséglakást fog arra rászorultaknak számára építeni. Nagyjelentőségű határozata volt a képviselőtestületnek az, amellyel 10 kat. hold földet, két híd építésének fele költségét és építkezési anyagokat bocsátott a légierők parancsnokságának rendelkezésére, a repülőtér fejlesztésére. A fejlesztés költségei 3 és V2 millió P-vel vannak előirányozva. Ugyaníly fontos volt a Levente-Otthon bővítése, emeletre vétele és korszerűsítése tárgyában hozott határozat. A költségekből '25.000 P-t a város fedez, míg a többit a honvédelmi minisztertől kérelmezik. Dr. Nagy Béla felszólalása alapján a polgármester kijelentette, hogy a tervekre nézve a levente-egyesület vezetőségének észrevételeit is meg fogják hallgatni. A Levente-Otthon udvarának bővítésére egy kisebb szomszédos területrészt megvásároltak. Hasonlókép felerészes városi hozzájárulással fog megépülni 38.000 P-s költséggel a tókertvárosi állami elemi iskola két új tanterme és az öreghegyi iskola egy új tanterme 15.000 P-s költséggel. Ez utóbbival kapcsolatban Jílek Ferenc kérte a villany kivezetését, amit azonban a polgármester a nagy távolság miatt egyelőre nem helyezhetett kilátásba. Az árvízkárosultak számára 1000 P adományt szavazott meg a képviselőtestület. A lakbérleti szabályzatot a minisztérium által kivánt formában, de dr. Sulyok Dezső azon módosításával szavazták meg, hogy az összes lakásokra egyöntetűen negyedéves felmondást állapítottak meg. Régóta húzódó ügy intéződött el közmegelégedésre azzal, hogy a villamosmű tisztviselőit, műszaki és pénzbeszedő altisztjeit állami rendszerű fizetési osztályokba sorozták be, az ott megadott előmeneteli lehetőségekkel és a természetben nyújtott szolgáltatások pénzbeli kárpótlásával. Ugyancsak létesítettek számukra nyugdíjalapot is, melyből más tisztviselőkkel egyenlő módon fognak nyugdíjat húzhatni. Az eddig X—IX. osztályba sorozott mérnöki állást IX—VIII. fizetési osztályú mérnöki állássá szervezték át, s ez állásra Abos János mérnököt elismerték. Az eddigi mérnökgyakornoki állást műszaki tiszvtiselői állásra minősítették át, amelyre felsőbb iparisk. végzettségű egyént fognak alkalmazni. Rendezték dr. Kalmár Béla állatorvos fizetési ügyét, és megszavazták dr. Csarmasz Ferenc v. ügyész pótilletményét. Ezekkel kapcsolatban Szűcs Dezső a mellékjárandóságok végleges és igazságos rendezését kívánta. Varga József pedig a főisk. képzettségű tisztviselők előmenetelének korlátozottságát kifogásolta. A polgármester kijelentette, hogy a pótilletmények ügyében már hozott határozatot a képviselőtestület, aminek jóváhagyását iparkodni fog kisürgetni, a tisztviselői előlépések korlátozottságának megszüntetését a Városok Kongresszusa állandóan szorgalmazza.