Pápai Hírlap – XXXVIII. évfolyam – 1941.

1941-02-22 / 8. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztősé g : Levente-utca 22. szám. Előfizetés V4 évre 2 P. Egyes szám ára 16 f. A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda) Antal István képviselőnk a választókerületben. F. hó 15-én, szombaton délután érkezett, Antal államtitkár dr. Ágh János min. osztálytanácsos kíséretében Pápára s megérkezése után azonnal megkezdte a kérelmezők és panaszosok kihallgatását a MÉP Fő-téri helviségében. Ez a munka, amelynek sokszor a legkülönbig zőbb érdekek összeegyeztetésének nehézségeivel is meg kell küzdeni. — sok-sok törődéssel,, sőt idegeket őrlő fáradsággal jár. Ezt a munkát képviselőnk fáradhatatlan buzgósággal s odaadó nagy szeretettel végezte most is s a befejezés után a MÉP városi ' nagyválasztmányának ülésére ment „ahol lelkes hallgatóság sűrű sorai' fogadták. Valami mélységesen komoly várakozás ült a lelkeken^ mintha keresnék egy rövid bepillantás lehetőségét a magyar jövendőbe.,' Alig hangzottak el az elnöklő vitéz Karcsaví Béla üdvözlő és a nagy nemzeti célok közös

; szolgálatára hívó megkapó szavai, zúgó taps között állott fel szólásra Antal államtitkár^ s .közel kétórás beszédben adott táiékoztatást a kül: és belpolitikai helyzetről. Előadta azt, hogy a nagy európai háború arra kénjszeríti a kormányzatot, hogy minden figyelemmel a külső események felé forduljon, viszont idebent mindent elkövessen az ország erkölcsi és anjagi erőinek fokozására és megszervezésére. Ezekben a nehéz időkben, amikor a haza bármelyik pillanatban ismét szólíthat! bennünket, az ország határain belül el kell! némulnia minden széthúzásnak, pártoskodásnak, az egyéni érdekeknek hallgatniok kell a közérdek kek mellett és minden erőnkkel össze kell fognunk az ország nagy érdekeinek védelmében] A körülöttünk dúló háborúd bármennvire is igény beveszi nemzeti erőinket., még sem lehet ok arra, hogy idebent el ne végezzük mindazokat a teendőket, amelyekkel az ország gazdasági és szociális ellenállóerejét a lehető legmagasabb fokra fokozzuk. Gazdasági téren a termelés további fokozása a legfontosabb nemzeti érdek úgy mezőgazdasági, mint ipari fronton s bár az Európa ellen foganatosított blokád a legnagyobb nehézségek elé állít bennüijket^ különösen az ipari nyersanyag ellátás tekintetében, meg kell állapítanunk, hogy mindezideig nem hogy nem történt fennakadás az ország termelési rendjében, de különösen az ipari téren valóban' elismerésre méltó eredményeket értünk el. A honvédséget úgyszólván kizárólag ez a magyar ipar fegyverezte fel, a mezőgazdaság pedig

1 megtette kötelességét a közellátás nagy kérdéseinek megoldása körül. Szociális tekintetben is nagy előhaladást tapasztalhatunk és különösen a nép- és családvédelmi alap megteremtésével adta míeg a kormány a lehetőségét egy hosszú időre szóló jelentőségű szociális politikának. Ezután időszerű politikai kérdéseket ismerhetett az államtitkár, aki azzal zárta szavait),; hogy nehéz időknek nézünk ugyan elébe, de hittel és kitartással nemcsak hogy le fogjuk küzdeni a nemzetet körülvevő veszedelmeket^ de minden bizonnyal méltó helyet vivunk ki magunknak a háború után kialakuló új európai rendben. Az előadás után a választmány tagjaí osztatlan lelkesedéssel és őszinte ragaszkodással vették körül Antal államtitkárt. Vitéz Karcsav Béla köszönő szavai elhangzása után elfogadta a rálasztmány azt a javaslatot, hogy táviratilag üdvözöljék a párt országos vezérét: gróf Teleki Pál miniszterelnököt, valamint a párt országos elnökét. Másnap., február 16-án, vasárnap délelőtt alig járható úton jutott el képviselőnk Csót községbe ahol a szomszéd községekből összehívott választmánvi taeokkal együtt hatalmas vezető tábor fogadta, amelynek élén Babarcsik Gyula esperes-plebános köszöntötte meleg szavakkal képviselőnket, aki nagy figyelemmel és lelkes helyeslésekkel kísért beszédben ismertette a kül- és belpolitikai helyzetet. Beszédében főleg a falu szociális ügyeivel foglalkozo'ft.t Előadta, hogy a kormány nagyszabású akciót szervez a falusi lakás-kérdés megoldására, valamint általában a falu szociális^ kulturális és egészségügyi helyzetének megjavítására. Rámutatott arra hogy ezekben a válságos időkben bűnt követne el mindenki a nemzet ellen, aki; pártszempontból fogná fel a mai élet nagy kérdéseit, mert ma csakis az egyetemes nemzeti érdekek szempontjából kell teljesíteni kötelességeinket. Fegyelem, egység, bizalom s szilárd lelki elhatározás kell ahhoz, hogy a nemzet legyőzze a körülötte tornyosuló akadályokat s megint továbbjusson néhány lépéssel jogainak biztosítása és a felemelkedés útján. A beszéd elhangzása után Kovács János osztálvtanító köszönte meg; a táiékoztató és útmutató előadást, majd kihallgatások következtek, amelyek már átnyúltak a délután időbe. Kép* viselőnk ebéd után már a ;kora délutáni órákban visszatért Pápára, ahonnan sürgős kötelezettségei a fővárosba szólították. fszd.) Mentsük meg városunkat a tüdővésztől! Hol és miből építsünk Pápán tüdőbeteg-kórházat ? Közel 60 éve annak, hogy Koch Róberií a tüdővész bacillusát felfedezte. Azóta tudjuk, hogy a fertőzés forrása az úgynevezett nyilt! gümőkóros beteg, aki köpetével és sebvála-r dékával szétszórja ezt a veszedelmes kórokozót. Hatvan év óta tudjuk ezt és hatvan év óta több mint harminc rendelet igyekezett gátat vetni a magyarság legpusztítóbb népbetegsé1 gének, de gyökeresen egyik sem tudta megtoldani a' kérdést. Európában a nemzetek tuf berkulózis-halandóságában még mindig utolsó előtti helyen vagyunk. Évenként tizenhétezer!, nagyobbrészt fiatal ember pusztul el és rajtuk kívül még van 150.000 tiidővészes betegünk, kik közül 50.000 mint nyilt tüdővészes szűr' net nélkül szórja szét a betegség halálos csiiráit azokon a helyeken, ahol megfordul. Amerikában azt a kárt, melyet egy tüdővészes okoz a nemzetgazdasági termelésben,* évi 2000 dollárra becsülik. Ha mi szerényen csak évi 1000 pengőt számítunk egy-egy magyar tüdővészes után, így is kb. 150,000.000 pengő kárt jelent évenként az ország összteíf melésében. Az anyagi veszteség mellett az erkölcsi és a lelki veszteség pedig egyszerűen felbecsülhetetlen. Más országokban sikerült már a tiidővészes halandóságot lényegesen leszállítani. Tüdőosztályok és szanatóriumok százait építették fel az utolsó évtized folyamán; így a kollektív szervezettség által a nép közötti egészségügyi propaganda segítségével gyönyörű eredményt értek el. A tbc.-fertőzés elterjedésében két főtényező játszik szerepet: az ellenállóképesség és a kórokozó baktériumok. Ellenállóképességünk pedig a velünk született hajlamtól, a szociális viszonyoktól — kereseti lehetőség, munkabér, lakás — és így nem utolsó sorban a táplálkozástól függ. A közeljövő mindinkább foko(zódó élelmezési korlátozása á tömegek ellenállóképességének csökkenésével egy újabb hanyatlás árnyékát veti előre. Németországban a világháború közepén, az éhségblokád idején több mint kétszeresére ugrott fel a tbc.-lialandóság. Ez a körülmény még inkább kötelessé,günkké teszi azt, hogy a fertőzés forrásával, a tüdőbeteggel, az eddiginél szigorúbban járjunk el. Ezért ad az új, 888-ias belügyminisz-i teri rendelet eddig még sohasem tapasztalt felelősségteljes jogokat az egészségügy vezetői kezébe. Legfontosabb ezek közül a kényszergyógykezelés elrendelése. Ezentúl minden új tüdőbeteget be kell jelenteni és a be nem jelentetteket rendszeres tömegvizsgálattal fel kell kutatni. Városunk tüdőbeteggondozó intézetére eddigi' áldásos munkakörén túl újabb hatalmas feladat hárul. Ki fogja emelni a társadalomból mindazokat a fertőző tüdőbetegeket, akik eddig — száraz időben jól megfigyelhettük — járdáinkat teleköpdösték, saját és mások lakásait fertőzték. Bár a járdára való köpés hivatalosan közrendészeti kihágást képez, sohasem hallottuk, Tiogy ezért a rendőr valakit felírt volna. A fertőző köpködőknek kórházba, vagy az újonnan szervezendő tüdőbeteg-otthonokba utalásával reményünk lehetne arra, hogy nem viszünk haza cipőnk talpán bacillusokat, ahol gyanútlanul játszadozó gyermekeink tüdejébe juthat és magunkat is megfertőzhet. Felbecsülhetetlen Johan egészségügyi államtitkárnak ez a határozott és nemesen elgondolt rendelkezése. A rendelkezést készséggel végrehajtva felkutatjuk tehát az összes tüdő^ betegeket. De hol keressen ez a nagy tömeg gyógyulást? Magyarországon ma kb. 40—50.000 nyilt fertőző tüdőbeteg van. Tehát legalább ennyi kórházi, vagy, szanatóriumi -ágyra volna szükségünk. Ezzel szemben legfeljebb 6—8 ezret itudunk egyszerre elhelyezni. A többi pedig} szörnyű betegségének felismerése után is együtt él továbbra is velünk, holott a modern tüdőgyógyászat ezek túlnyomó nagy részét ideje^ korán meg tudná menteni. Még nehezebb a helyzet a mi vármegyénkben. Veszprém vármegyének nincs sem tüdőszanatóriuma, de még kórházi tüdőosztálya sem. A szomszéd vármegyék kórházi osztályai elsősorban a saját városuk, illetőleg vármegyebelieket veszik fel, az állami szanatóriumok pedig állandóan túlzsúfoltak. így a nagy tervekkel kiadott rendelet csak úgy tudja betölteni szerepét, ha megtöltjük tartalommal. Ezért írja elő maga a rendelet tüdőotthonok létesítését s ezért gondolnak az illetékesek arra, hogy Pápán a kórház fertőző osztályának megépítése után az így felszabaduló úrdombi járványkórházunkat tiidőotthonná, nyilt fertőző betegeket elhelyező otthonná alakítják át. Ezt a megoldást azonban — kereken kijelentem — csak fél-, vagy negyed-megoldásnak tartom. Városunk tüdőbetegeinek száma semmivel sem kisebb az országos aránynál és nemicsak néhány tömeglakás nyilt tüdővészeseinek kell otthon, hanem komoly gyógyhelyet kell létesíteni a többi százaknak is, jakik a városban, vagy a várossal szervesen összefüggő járás területén laknak. Pápán tehát tüdőbeteg-kórházat kell létetenil Egyébként félő, hogy a mostani járványkórház tüdőmenhellyé alakítása ugyanazt a félelmet, vagy talán rémületet váltja majd ki az emberekből, mint azt, talán sokszor indoA kolatlanul, a járványkórházzal szemben meg* nyilvánulni láttuk. Adja el a város a szomszédos gyárak valamelyikének ezt az északi fekvésű, országút és mocsár melletti házat, melyet egy gyár még kitűnően felhasználhat. Ideális tüdőszanatórium helyéül kínálkozik a háromszázholdas Esterházy-park Grófi-úti -legmagasabb fekvésű, fenyvesekkel beültetett, és északi széltől védett nyugati csúcsa, amely bár-