Pápai Hírlap – XXXVIII. évfolyam – 1941.

1941-12-13 / 50. szám

. 1 1 XXXVIII. évfol> aB| i^ \ MCGJE K MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség: Levente-utca22.szám." Előfizetés V 4 évre 2 P. Egyes szám ára 1® f Akiadóhivatal telefonszáma: 11-6^. Főtezerkesztő: szücls DEZSŐ. Felelős szerkesztő SÁNDOR PÁL f i Kiadóhivuiw.. : Petőfi-utca 13. szám Hirdetése' ^(tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda Ellenforradalmi \ vértanaink emlékezete. \ Mélységes kegyeleti ünnepség színhelye volt vasárnap délelőtt a Vértanuk-tere. MOVE az Antibolsevi>ta kiállítással kapcsol latban kegyeleti ünnepséget Rendezett. A több mint 500 ellenforradalmi vrfc&nú hozzátarto­zói, bajtársai gyűltek egybe, hbgy lerójják ke­gyeletüket a vör&s rér.uraloto áldozatainak emlékkővé ^Jőü. Elküldte kül'döttségét 157 város és község, ho^ itt a Vértanúk ravatalá­'1 koszorujjuk letételével hódoljanak a hő­ek. A küldöttségekben mind hGzzátarto­vettek részt, fiatak^ ^ öregek, férfiak és vegyesen. A kegyeleti ümiepség az ünnepi indulóval dődött, amelyet a m. kir. államrendőrség •ekara adott elő. Utána a rákosligeti MOVE rda elénekelte a Hiszekegyet, Lehotay pád, a Nemzeti Szinház tagja pedig Remé­Sándor »Ahögy lehet« cimü versét sza­valta el. Uzdóczy Zadravec István tábo,ri püspök lépett ekkor az Emlékmű talapzatára, hogy elmondja emlékbeszédét. A beszéd ki­emelkedőbb mozzanatai ezek voltak: — A Vértanúk Emlékműve elé — mon­dotta a püspök — csak áhítattal, önmagába mélyedően szabad járulni. Jöjjetek hát vér­tanuk gyermekei, unokái! Puha szőnyegen, nesztelenül közeledjetek, mert ravatal ez, az ellenforradalom vértanúinak, a bolsevista-düh áldozatainak a ravatala... Mint valami nagy­áldozati kehelyben 157 magyar községnek a kiontott vére buzog itt. 500-nál több szigorúan igazolt vértanú agyonkinzott testének mélysé­ges sebei tátonganak innen felénk. Ezer és zér gyászba borított apától, kenyérkeresőtől, érmekétől, papjától, tanítójától, elöljárójá­tól, muzsikus cigányától megfosztott magyar család könnye és virága hull a ravatalra. — A magyar háza hódol most itt rajtatok keresztül, vértanúk gyermekei, unokái! A haza "hódolnia a megmagasztosult és örökké élő vér­nek szol. — Mert a vér él. Csak az emberi, múló célokért kiontott vér foszlik semmivé, a föld, a,szomjas föld italává, — de az eszméért fel­áldozott vér az eszme örök életének osztá­lyosa. Az eszméért kiontott vér dicsfényt lövel az eszmére, megmagasztosítja azt, mint Krisz­tus vére az Evangéliomot. — E százak vére is dicsfényt adott a Szegeden bujdosó, a halálra keresett Eszmé­nek. A magyar örök eszme oltárán feláldo­c" dolgozik. Hi­íze.n. liO'.v e ver érden le, hogy a feltámadt •k? zrt n•• jtcsak tengődik, alkot is és viiág­jánt ha ilyeneket stilizáltunk volna, — Tisza­virágot, nem pedig örök élő szegedi Eszmét adtiunk volna az alélt magyarnak ... I — Azonban van a mi életeszménknek 1 akarata, lába, agya, szíve, szeme, melyekkel éVés van karja. Karja, amellyel kardot ránt, y elűzze magyar nemzeti élete határából Iáit, befelé pedig megölje az életébe, e becsempészett miazmákat. Ez a mi '^forradalmi Eszménk, ez a szegedi gon­atunk. Nem okoskodás, hanem ösztönös érzése a halál veszedelmének, s legyő­zepére tettekkel követett élet, évezredes rna­gwar élet, istenadta integritással, s boldogu­lásunk alapjául lerakott kereszténységgel. | — A paragrafusokba, doktrínákba ful­ladt világnak e magyar élniakarással példát, mintát adtunk. S ha, vannak ma diadalmasan masírozó Eszmék, életkövetelések, megújhodni akarások, — mindezeknek előfutárja és ta­nítómestere a mi ellenforradalmi Eszménk. Ez dübörög ma Európában, ez harcol Moszkvánál, lez vei i » a lelkek nagy, nemzeti és szociális hullámait az egész világon. Ezért az Eszméért érdemes) élni és érdemes meghalni. Ezért az Eszméért\ haltak meg e százak, kik előtt hó­doltok mtost ti, vér a vérünkből és hódol az egész magyar Haza. — iSlíg a gyermek, unoka, rokon hódol virággal, koszorúval, mi a magyar nemzet, hódolunk ígérettel: nem engedjük az Eszmét megölni, hanem a ti martirvéretekkel megdi­csőült ifszmét élni fogjuk, s minden magyar élet ívé tesszük. Isten, a vértanúk Istene min­ket iW segéljen! A, Küldöttségek szónokai, akik szinte ki­véte' iV'lkül a vértanúk hozzátartozói voltak, rövi beszédükben fogadalmat tettek a mel­Vett, o^y soha nem feledik a vértanúk em­ha a sors úgy hozná, hasonló bátor­linának ki a haza érdekében. * (MOT.) l&étj ságral iszem - hogy neír roi '-3gy tciovázó földiek, hanem )« kmiít véf rázta meg a határokat, en­nek ere, :ivt, indult meg a föld, az évezredes 'I-atir, üJ^-ar hon ved, - ki imtnáron messzte^l a magyar Kárpátoktól ezer és ezer merioiuuei odébb diadalmasan harcol a vértanúi vér gyil­kosai ellen. — Magyarok! Keveset mondanék, ha kér­téig, fogadjátok megértéssel és tisztelettel ^ vértanúi vérrel megdiésőült Eszmét, — hát ágy kiá tom felétek: Éljétek, éljétek', éljétek egész egyéni .és nem reá élettel az Eszmét! Mert élet az lEszmét Diadalmas, robogó élet, mely meg­takarja meg tudja, s meg fogja újítani a vi­lágot. Ne kérjétek tőlem programmját, ne crölki djetdc, hogy pentokba szorítsátok! A m. l /.mf. nek, jellegzetes magyar életünknek pa .rafu nincsenek. Ott a szőkte Tisza part­ik Antal államtitkár a v^zprémi Széchenyi=ünnepségen. F. fió 7-én, vasárnap délelőtt nagyszámú közönség zsúfolásig töltötte meg a veszprémi városi -;.zinházat, ahol felemelő emlékünnepély keretébe 1 1 áldozott Veszprém város közönsége a legnagyobb magyar emlékének. A hatalmas közönség sorai élén látjuk a vármegye vezető­ségét drí- Mesterházy Ferenc főispánnal és dr. Berky A/iiklós alispánnal, továbbá a városi ve­zetőség^ s a különböző társadalmi egyesüle­tek agilt s munkásait. Különösen meleg érdek­lődé- /fordult Antal államtitkár, az ünnepség szónok titkára: dr. Ágh János min. oszt^/tanácsos kíséretében érkezett Vesz­prém ' ! Az emlékünnepélyt dr. Czapik Gyula megyéspüspök mélyhatású megnyitója vezette amelyet dr. Simon Oyörgy prelátuskano­Jfck >1 ^asott fel. Az ünnepély egyes számai o-iazdag élményt nyújtottak az ünneplő kö­zörhségnek s valóban rendkívüli hatású volt a z Vranyérmes veszprémi dalárda karéneke Gál Sándor karnagy művészi vezetésével. NagyWüen átható és átfogó erejű volt Antal államtitkár ünnepi beszéde, amelyről még na­pok n*ultán is nagy lelki örömmel beszélnek Ve.szpV'&nbem Alttal István államtitkár azzal kezdte be­szédét \ hogy Széchenyi Istvánt nemcsak ün­n, en e] n'j|e, de követnie is kell a mai nemzedék­nek KÓ v e^ e különösen azoknak az örök ma­gyar k< érdeseknek a munkálása és megoldása tekintet ében, amelyek ma éppúgy időszerűek j ei i e titősek, mint időszerűek és jelentősek voltak - 2 ° korában. A magyar nemzet euró­pai ell:e* l> e z^ e (^ésének és belső erkölcsi, anyagi Ára 16 fillér. és hatalmi teljesítőképességének kérdései ezek, amelyekkel a mai magyar nemzedéknek épp úgy szembe kell né&nie, mint ahogy szembe­nézett azokkal Széchertyi István. Annál is in­kább, mert a történelem motorja itt zakatol körülöttünk, egész Európai erjedésben forr, zúg és készülődik, a mellettürtíf».élő izepek lel­kében új energiák feszülnek s la nif í^eUő idő­ben fel nem készülünk a berniünket megillető európai hivatás teljesítésére s belső erőinket nem fokozzuk fel a reánk váró nagy erőfeszí­tések méreteihez, úgy helyre nem hozható lemaradunk a történelem villámvonatáról Ami az európai hivatásunkat illeti, tisz­tában kell lenni vele, hogy a magyarság a maga speciális földrajzi helyzeténél fogva csu­pán egy^felé tekintő, öncélú nemzeti életet nem folytathat: a magyarságnak, hogy a kö­rülötte élő hatalmas népi erők középeurópai ütközőpontjában szabad népként fennmarad­hasson, európai hivatást kell vállalnia s né­pünk jogainak teljességét, önálló nemzeti lé­tét, függetlensége biztosítását az általános európai érdekek keretébe kell beleágyaznia. Világossá és tudatossá kell tenni Európa és a világ előtt, hogy Magyarországnak a Kárpát medencéjében betöltött szerepe nem pusztán magyar érdek, hanem legalább olyan érdeke ez az európai rendnek és a keresztény civili­zációnak. Világossá, tudatossá kell tenni, hogy Európa e kritikus pontján rend, nyugalom, békés munka, harmónia csak akkor lehetséges, ha az új középeurópai rend egy erős Magyar­ország körül alakul ki s ha e tétel igazolására nem elegendők egy ezredév tanulságai és ál­dozatai irne itt vannak a ma eseményei! Volt-e más nép a magyaron kívül Középeuró­pában, amely az új európai rendért harcoló hatalmak oldalára belső meggyőződése és igaz érzései által vezettetve, teljes elszántsággal, minden következményt vállalva akkor állott ki, amikor ezen a téren az összes európai népek között úgyszólván egyedül állott s amikor ez az állásfoglalásunk nem előnyöket és kedvezé­seket, de igen súlyos hátrányokat és áldozato­kat jelentett az ország számára? A magyar nemzet sohasem volt konjunktura barát, aki a barátságot csak napsütötte időkben vállalja, mi a barátság fogalmát annak erkölcsi tar­talma szerint fogjuk fel: a jóban és a rosszban egyaránt való helytállás és kitartás parancsa iszerint s (ez a barátság akkor is szilárdan áll és maradéktalanul teljesíti kötelességét, ha ezt borús és zivataros időkben kell megcsele­kednie. Ami pedig a magyarság belső erőállomá­nyának, erkölcsi és hatalmi teljesítőképessé­gének kérdését illeti, a nemzet csak okkor lesz fcépes a maga európai missziójí . ú . ha a magyar nép belső erőit - ' ; , • llem­erkölcsi, mind anyaggazdaság: von.:: ko/k-o'v­han— erőteljesen felfokozza. I u. k"' \ vezet: meg kell szabadulnunk báinktól, amelyeket Széchenyi is co teljesen ostorozott, — tezek között ."> a , bú­sokkal nem számoló, »levegő <'v j u:' ó, érzelmi politikát említette meg v ­és meg kell valósítanunk az hJa . ; pozitív nemzeti programmot, pontjában népi és faji erőink . • ;; ' zásának múlhatatlan szükségí chenyit és kortársait követő lit legsúlyosabb tévedése az a hi tz a volt, amely szerint pusztán ai'«'...i • közökkel az ország minden v,, anyanyelvű lakosának a jogegy polgári szabadság bűvkörébe > val, azaz egyedül jogpolitikai rn gítségével megteremthetik a egységes magyar nemzetet. S n

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom