Pápai Hírlap – XXXVIII. évfolyam – 1941.

1941-10-25 / 43. szám

Pehelytoll olcsóbb Tarka toll 70 f, jobb 1-20, sz. vegyes fosztott 1-40, jobb 2-20, még jobb 2*80, fehér fosztott libatoll 4-20, jobb 5-20, még jobb 6'20, ki­mondott jóminőségű 7*—. Pehelyest 8 — P-től szállít 5 kilós papirzsák-csomagolásban bér­mentve utánvéttel. Tisztviselőknek 3% kedvez­ményt nyújtok. Varga Antal ágytollvállalata, Kiskunfélegyháza. Utolsó kérő szó. Közeledik október 31-ike, az a dátum, lamelynek elteltéig a gazdatársadalomnak fel kell ajánlania a Hombár bizományosainak a gabonafeleslegeket. Erre vonatkozóan hóna­pokkal ezelőtt intézkedett a kormíámy s ugyan­akkor már a cséplésnél számbavette a gabona­termést. A gabonalapok alapján tudja a kor­mány, hogy kinek mennyi gabona van birto­kában, ezen a ponton tehát tökéletesen tiszta a helyzet. . Ezt a helyzetet ismertette legutóbb Los­sonczy István közellátási államtitkár, aki'rádió­beszédében rámutatott a közellátás fontos kér­déseire és a gabonafeleslegek felajánlására hívta fel a gazdatársadalmat. Utalt az elmúlt gazdasági év nehézségeire és emlékeztetett tarra, hogy a kormány ezeknek kiküszöbölésére az idén már megtette a kellő eredménythozó intézkedéseket. A magyar nép, hangoztatta az államtitkár, fegyelmezetten és bölcs nyuga­lommal viseli a reá rótt terheklet, s tudja, hogy azok a háborús idők következményei. A köz­vélemény és elsősorban a magyar gazdatár­sadalom áldozatkész megértéssel fogadta az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket, éppen ezért a keresztény magyar tömegek elkeseredéssel tekintenek azokra a kevesekre, akik akár lán­oolással, árdrágítással, akár árúelrejtéssel pró­bálják a kormány nagy munkáját megnehezí­teni. A törvényes rendelkezések biztosítják a terhek egyenlő elosztását, s aki ma köteles­ségei alól igyekszik kibújni, az közeljár a hazaáruláshoz. A minisztérium tudvalevőleg akként dön­tött, hogy aki a számbavett gabonafeleslegeket október 31-ike után szolgáltatja be, az a meg­szabott egységes árnál tíz százalékkal keve­sebbet kap. A termelőnek tehát elsőrendű ér­deke, hogy gabonafeleslegét az október hó 31-iki határidő letelte előtt vételre ajánlja fel. Hazafias, erkölcsi kötelesség, ám emellett az ésszerűség parancsa is, mert a kormánynak rendelkezésére állnak azok az eszközök, ame­lyekkel a feleslegek igénybevételét minden körülmények között biztosítani tudja. Itt em­lékeztetünk arra az eredményes munkára amellyel a közellátási minisztérium előhívta a fővárosban az elrejtett különböző élelmiszer­készleteket és bizonyos, hogyha netán szükség lenne rá, ugyanez az erély és eredmény jelle­mezné az eltitkolni igyekezett gabonafeles­legek előteremtését is. Az eldúgott készletek minden körülmények között napvilágra kerül­nek s ezt biztosítja az a szakértelem és az a ikatonás erély, amellyel közellátási miniszte­rünk irányítja az ország közellátásának kér­déseit. Általában megállapítható, hogy a magyar gazdatársadalom megértéssel teljesítette kö» telességét, mégis akadtak egyesek, akik a feleslegek beszolgáltatásával késlekednek. Az államtitkár rádióbeszédében nyomatékkal fi­gyelmeztette ezeket a gazdákat, hogy már csak rövid idő áll rendelkezésre, s kérő szóval fordult hozzájuk, hogy siessenek a kormány­zat segítségére és a lehető legsürgősebben jelentkezzenek a Hombár-bizományosoknál készleteik felajánlásával. Egyelőre csak ké­relem hangzott el, mert a kormányzat bízik minden magyar gazda megértésében, áldozat­készségében és el kívánja kerülni a szigorú intézkedéseket. A nemzet egyetemes érdekei követelik most a gabonafeleslegek teljes mér­tékben való beszolgáltatását és a nemzeti köz­vélemény bízik abban, hogy nem lesz szükség szigorú intézkedésekre. (—fm) Antal államtitkár Jászberényben. Az új magyar élet megszervezésének fá­radhatatlan munkása Antal képviselőnk, aki valóban áldozatos szolgálatokat végez. Mindig előljár a teherhordozásban. Nem keresi a hét­végi pihenést, üdülést, hanem megy szolgálni, jár az országban mint fáklyiahordozó, jár, hogy a sebeket gyógyítsa, a roskadozókat fel­emelje, az elesetteket dajkálja. Valami csodá­latos benső tűz hajtja, hogy szolgálhasson, használhasson magyar fajtájának. Ritka oda­adással küzd minden vonalon a magyarság jövőjéért. A Magyar Élet Pártjának jászberényi szer­vezete f. hó 19-én, vasárnap tartotta választ­mányi ülését, amelyen Antal^ képviselőnk is megjelent s nagyhatású beszédet mondott. Is­mertette a Magyar Élet Pártjának célkitűzé­seit, munkáját, majd rámutatott annak szük­ségességére, hogy a magyarságnak komolyan, fegyelmezetten, minden belső villongástól mentesen kell megoldania a maga^ nagy fel­adatait, ha méltó helyet akar elfoglalni az új európai rendben. A legfontosabb feladat pedig az ország olyan politikai, társadalmi, gazda­sági és szociális átszervezése, amely a magyar­ság erőit a lehető legnagyobb mértékig felfo­kozza s azokat a nemzetvédelem szolgálatába állítja. Hangsúlyozta, hogy ennek a feladat­nak megoldására minden építő erőt tömöríteni kell s nem szabad az ellentétek szításával a magyarság lelki egységét megbontani. A választmányi ülés minden tagja oszto­zott abban a meleg ünneplésben, amely Antal államtitkárt mindvégig kísérte. Csodálatos az az őszinte ragaszkodás s szinte rajongásba menő szeretet, amelyekkel Antal Istvánt övezi Jászberénynek és környékének népe! SAUDEK MIKSA Divatháza üzlethelyiségét ideiglenesen Kossuth Lajos utca 22. sz. ház udvarába helyezte át. (Bejárat a Párisi Divatház melletti kapun.) Női és leányka kabátok! Úri és női divatszövetek! Férfi és női divatcikkek! Selyem- és mosóújdonságok! Paplanok! Szőnyegek! Különféle bontási anyagok ugyanott kaphatók. Eltűnik egy ház. Örömmel állapítjuk meg, hogy a nyár vé­gén a szokottnál több régi, vagy ócska, egész­ségtelen házat ítéltek új tulajdonosaik halálra és hogy az ősz elején mlár e házak vagy bon­tás alatt vannak, vagy épülnek, vagy tető alá is kerültek. A Főiskola-utcában már befeje­zést nyert a kollégium hatalmas nyugati szár­nya is, a Tókert-utcában csaknem teljesen kész a Levente-Otthon új épülete, a Török Bálint­utcában tető, illetve fedél alá került a Pápai Takarékpénztár kétemeletes bérháza, az Es­terházy-úton díszes családi ház várja új lakó­ját, a Rákóczi-utcán rohamosan közeledik .be­fejezéséhez a Vas-palota toldaléképülete, a Kossuth-utcán épül a Saudek-ház, s hogy a kisebb utcákat ne is említsük, a fapiacon már vakolják a legnagyobb földszintes lakóházat, végül az Anna-tér déli sarkán bontják és egy­ben építik is a régi Szalmavári Kovács-féle házat. Ez az utóbbi ház az, amelynek eltűnésé­vel eltűnik a régebbi Pápának egy érdekes, kúriális épülete és vele együtt annyi törté­nelmi emléke. Az épület az Anna-kápolna; mögött épült valószínűleg a XVIII. század­ban. Alacsony, bolthajtásos szobái »bolt«-jai jórészt terméskövekből készültek, melyeknek szétbontása nem kis munkát igényel. Á nagy sarokház, melyet mostani tulajdonosa, Óvády Zoltán sütőmester részletekben bontat, hogy a lebontott részek helyére épülő új épület­részbe üzletével és lakásával zavartalanul be­költözhessék, igen alkalmas volna fekvésé­nél fogva is egy nagy bérház építésére. Rá­férne egynéhány modern lakás, ha emeletre húzhatnák, de nagyban emelné is az Anna-tér környékének kialakuló szépségét. Méltó be­fejezése lenne a tulajdonképpeni belvárosnak és szép kezdete az úgynevezett munkásnegyed­nek, amely mellett naponként ezrek haladnak el otthonukba. Az eredeti terv szerint öt-hat üzlethelyiség lett volna a földszinten, míg az emeleten, vagy emeleteken modern lakások ké­szültek volna. Az anyaghiány, az építkezések kényszerű korlátozása elodázta azt a szép ter­vet. De reméljük, nem tette teljesen és örökre lehetetlenné. A ház történetére vonatkozólag annyit megtudtunk, hogy hosszú ideig Szalmavári Kovács Jánosé, Pápa egykori gazdag és jó­tékonyságáról híres földbirtokosáé volt. (Róla nevezték el később a Jókai-utcából a régi uszoda mellett a tókerti városrészhez vezető utcát is.) Tőle örökölte Jusztina nevű leánya, aki viszont Nagy Ignácnak, a mult századi híres ügyvédnek és országgyűlési képviselő­nek felesége lett. Nagy Ignác neve közismert ma is a lateiner emberek között. Ő volt u. i. a »Hölgyfutár« c. szépirodalmi lapnak, melybe Jókai is sokat írt, alapítója és szerkesztője. Nincs kizárva tehát, hogy a Szalmavári-ház dunántúli írók találkozó helye is volt vala­mikor. Nagy Ignácnétól a ház leányára, Nagy Lindára szállt, aki viszont köztudomás szerint Máday Izidornak felesége volt. Mádayné adta el kevéssel halála előtt (1927) a kúriális házat, így került mostani birtokosának tulajdonába, míg a Szalmavári-birtok tulajdonosai, Máday Andor és István egyetemi tanár elszakadtak Pápától, hova már csak a régi emlékek és gyér rokoni szálak fűzik őket. Mindezeket azért vetettük itt papírra, mert ha már a középítkezések nem tudnak megindulni, jól esik lelkünknek, hogy magán­építkezések előhaladása mégis csak lendít va­lamit városunk érdekében. (Palisander.) Vármegyei árfelügyeleti értekezlet. A vármegye alispánja az árellenőrzés or­szágos kormánybiztosának rendelkezése alap­ján folyó hó 20-án, hétfőn délelőtt vármegyei árfelügyeleti értekezletet tartott. A kormánybiztos az értekezletet azért tar­tatta, mert a kormány hozzálátott a mind job­ban elburjánzó árudrágítás és árúelrejtés vaskézzel való letöréséhez és a cél érdekében gondoskodik az országos hatósági árfelügye­leti szervezet minél tökéletesebb kiépítéséről. A vármegyei árfelügyeleti értekezleten az előadói tisztséget az árellenőrzés országos kor­mánybiztosának külön kiküldötte töltötte be. Jelen voltak: a járások főszolgabírái, a megyei városok polgármesterei, a vármegyei közellátás előadója, a m. kir. kereskedelmi hivatal veszprémi kirendeltségének vezetője, a veszprémi m. kir. csendőrosztály parancs­noka, a ni. kir. államrendőrség veszprémi és pápai kapitányságának vezetői, valamint a fo­kozottabb árf el ügyeletbe bevont Balatonal­mádi, Berhida^ Hajmáskér, Várpalota^ Vörös­berény, Zirc, Veszprémvarsány, Devecser, Ugod, Ajka, Enying, Siófok és Balatonkenese községek jegyzői. Az értekezlet a megyei városok, valamint a fokozottabb árfelügyeletbe bevont felsorolt­községek területére nézve az országosan nem szabályozott árak megállapítására tqtt javas­latot az árellenőrzés országos kormánybiztosá­nak. A javasolt és a kormánybiztos által jóvá­hagyandó árak jegyzékének kifüggesztése ,a vásártereken, piacokon és az élelmiszereket árúsító üzemekben, a vármegye egész.terüle­tén október 27-én fog megtörténni. A járások főszolgabírái két napon belül járási értekezleteket tartanak és ennek alap­ján fogják megállapítani, hogy a fokozott ár­ellenőrzésbe be nem vont községeik terüle­tére nézve melyik fokozott ellenőrzésbe bevont község legmagasabb árai lesznek érvényben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom