Pápai Hírlap – XXXVIII. évfolyam – 1941.

1941-02-08 / 6. szám

LŐWY BlITORHAZ GYŐR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. IDE MENJEN, HA JÓ BÚTORT AKAR — A veszprémi polgármesteri állás. A Rosos Károly polgármester nyugdíjazásával megüresedett veszprémi polgármesteri állásra a kitűzött határidőre négyen adták be pályázatukat és pedig dr. Tekeres Lajos polgármesterhelyettes, dr. Nagy László v. főjegyző, dr. Gróf Elemér vm. árvaszéki ülnök és dr. Szigethy László zirci ügyvéd. A választás a közel jövőben lesz. — Díszközgyűlés. Perutzgyár sport-alakulatai, ma szombaton d. e. 11 órakor tartják! 10 éves fennállásuknak jubileumi ünnepségét a F^ric'as-féle étterem (Központi szálló) ! külön helyiségében, melyre az összes pápai ! sportegyesületeket, pályafelügyelő-bizottságot, a helybeli leventéket, a nyugati alszövetséget és az MLSz elnökségét meghívták. — Nép- és családvédelem. A Nép- és Családvédelmi Alap hatvanmillió pengős embervédelmi munkájának jelentős része a kisíi' gyermekek étkeztetése és tejjel meg cukorral való ellátása. Erre a célra az idén a zöldikereszt útján 5 millió pengőt fordítanak. A vármegyei szociális szövetkezetek ötezer családi házat építenek ebben az évben. A var-< megyei közjóléti előadók most járják be a kerületeket és ott, ahol szükséges, nyombarl intézkednek a megsegítés érdekében. — Győni-emlékest. Perutzgyár kulturosztálya február 20-án a Kisfaludy-utcai kultúrházban Gyónnemlékestet rendez. — Harc a tuberkulózis ellen. Az Országos Tuberkulózis Elleni Hét keretében dr. Domonkos Géza városi és járási m. kir. tiszti! orvos Pápa városában is megszervezte az ismertető-, illetve propaganda előadásokat s ez ügyben már is több értekezletet tartott a városházán. Az ezeken való nagyszámú megjelenés garantálja, hogy az illetékes társadalmi szervek, tanügyi vezetők és egyesületi elnökök mindent megtesznek arra nézve, hogy ezek az előadások, melyek a pusztító

1 népbetegségnek akarják elejét venni, nagy látogatottságnak örvendjenek. A nagyközönség és az illetékesek tájékoztatása végett közöljük, hogy folyó hó 16-án, vasárnap délelőtt 11 órakor és 17-én, hétfőn este 8 órakor lesz a városi Jókai Mozgóban a szülők, illetve a nagyközönség részére egy-egy előadás, melyeknek tartama legfeljebb egy óra. A nagyközönség a hétfő esti előadáson jelenjen meg minél nagyobb számban, mí£ a szülők — lehetőség szerint — a vasárnap délelőtti előadáson vegyenek részt. Az előadások érdekes összeállításban mindent tudomásukra hoznak, amit a tuberkulózissal, kapcsolatosan minden magyar embernek, aki családja és a nemzet egészségét szem ^előtt tartja, tudnia kell. — Üj gyár vármegyénkben. Az iparügyi minisztériumban tárgyalások folynak egyolajés keményítő-gyárnak Veszprém vármegyében leendő felállítása tárgyában. Varga József] iparügyi miniszter a gyáralapítási tervekhez hozzájárult és a munkások foglalkoztatása érdekében kilátásba helyezte a gyár részére a szokásos állami kedvezményeket. Az új gyár felállításához szükséges gépi berendezéseket már meg is rendelték. — Talpkiutalás. Az anyaghiány miatti panaszkodó lábbelikészítő iparosok örömmel vették tudomásul, hogy az állami talp- ésl bőrelosztó hivatal az ipartestület elnökének hathatós közbenjárására a mult héten 2566 kg. talpat utalt ki a pápai és jDápakörnyéki lábbelikészítő iparosok között leendő szétosztás céljából. Értesülésünk szerint a héten újabb 250 kg. talpat utalnak ki. — E híradásunkat bizonyára megnyugvással fogadja a közönség is, amelynek anyaghiány miatt a lábbelicsináltatás sokszor komoly gondot okozott. — Az influenza. Az elmúlt héten az influenza hatalmas arányban kezdte felütni fejét úgy a felnőttek, mint az iskolás gyermekek körében. Egyik-másik iskolában még alig volt a hét derekán megbetegedés, de másut 20—25 százaléka is hiányzott két-három napra a növendékeknek. A tuberkulózis-értekezleten az influenza állása is szóba került. Az iskolavezetők referáltak nagy általánosságban a városi tiszti főorvosnak, akit a jelenlevő dr. Merétey Károly városi orvos is informált. Általában könnyebb lefolyású az idei influenza és nagy megnyugvással vették tudomásul az értekezlet résztvevői, hogy szövődményes influenzás esetet még nem jelentettek be és így az iskolák kényszerbezárásáról egyelőre szó sem lehet. a Oarmol dolgozik. Nem zavarja az álmot és mégis estétől reggelre biztosan hat. Fájdalom nélkül hajt. könnyű és teljes ürülést idéz elő. Kellemes, enyhe ^ és jó hashajtó, a ** — Tisztítják a Bakonyerét. A szeszélyes időjárás arra ösztökélte a város műszaki hivatalát, hogy az elővigyázatosság elve alapján hozzálássanak a Bakonyere folyó tisztításához. A mult hetekben felgyülemlett jégtömeget robbantással sikerült ártalmatlanná tenni és a viz folyásának szabad utat engedni, amely le is apadt annyira, hogy alig maradt valami csekély víz a mederben, de utána jött a kiadós havazás ,s a nagy hideg, ami ismét jégpáncéllal borította be a patakot. A műszaki hivatal kirendelte a város munkásait, akik vizi felszerelésben leszálltak a folyó, medrébe és ott csákányokkal, ásókkal széjjel(verték a jégtáblákat és teljesen szabaddá tették a Bakonyerét az elkövetkező olvadás idejére. Tiizolíó-bál február 9-én. — Mennyi húst fogyasztottunk a múlt ! évben? Érdekes statisztikai adatokat közlünk j arról, hogy a város -közönsége mennyi húst j fogyasztott az elmúlt esztendőben. Az adatok szerint 2609 darab szarvasmarhát, 1860 borjut, 293 birkát, 48 bárányt és 4856 sertést j vágtak le közfogyasztásra. Ha tekintetbe vesz- j szük az előző esztendők húsfogyasztását,; megállapíthatjuk, hogy a marhahúsfogyasztás 1940-ben jóval felülhaladta az előző évieket, amennyiben 1939-ben 695-tel, míg 1938-ban 1356-tal vágtak kevesebb marhát, mint 1940ben. Borjúhúsnál is nagy eltérések vannak. 1939-ben 672-vel és 1938-ban 882-vel volt kevesebb borjuvágás. Sertéshúst általában szeretik az emberek, mert a három esztendőben alig volt eltérés. 1939-ben 78-al, 1938ban 17-el volt kevesebb vágás az 1940. évinél. — Előadás a Baross Szövetség Női táborában. Csütörtökön este a Baross Női tábor összejövetelén igen szép és értékes előadást tartott Tóth Sándor kollégiumi tanár a magyar népművészetről. Előadásában fejtegette a népművészet szépségét, eredetiségét és rámutatott arra, hogy az iparművészet milyen sok értéket nyert azáltal, hogy a nemzetközi divat helyett a divat áramlásába beleállította a népművészet motívumait és ezzel magyar hangsúlyt adott a divatnak. Kár, hogy ez az értékes előadás oly kevés számú hallgató előtt hangzott el. — Magyar nóta-ést. A Pápai Ev. Énekkar és Zenepártoló Egyesület 1941 február hó 16-án, vasárnap d. u. fél 6 órai kezdettel az ev. díszteremben Murgács Kálmán, Ghyczy Zoltán, vitéz Endreváry József, Török Imre és Nyári Feri szerzeményeiből magyar nóta-estet rendez. Közreműködnek: Murgács Kálmán, Szíj Erzsébet, Csomasz Manci, Teke Zsigmond, Ev. Énekkar, Sipiczky János, Leyrer Gabriella és Hiri Magda. A dalárdát Ágoston József ev. kántortanító vezényli, az énekeseket Birkás Jenő cigányzenekara, kíséri. Helyárak: ülőhely 2-—, 1-50, 1— P, állóhely 50 f. Jegyek előre válthatók Kiss Tivadarnál. Étkezzen a Központi-szálló éttermében Előfizetőknek kedvezmény. — Kitűnő konyha. — Katolikus-bál. A Pápai Katolikus Társadalmi Egyesületek 1941 február 12-én este 9 órái kezdettel a Griff-szálló össze termeiben jótékony célra katolikus-bált rendeznek. — Szinészeink Celldömölkön. Vértes Károly, a pápai szinház koncessziós színigazgatója, amint értesültünk, e hét elején fejezte be celldömölki vendégszereplését. A minisztériumtól Celldömölkre irányított kitűnő színigazgató, mint maga közli, félt a Komárom— Kőszeg közti kéthetes intervallumtól, hiszen a 6000 lakosú községben sohasem volt még ily nagy társulat! S most boldogan vallja be, hogy kerülete egy városában sem volt aránylag ily forró fogadtatása. A szó szoros értelemben nem engedték el. A kisváros és környéke összefogott és több mint egy hetet rá kellett toldani a nagyszerű társulatnak, hogy viszonozza azt az ősszinte és kitartó szinpártolást, melyben Celldömölk és vidéke részesítette Véríesék művészi fáradozását. A Griff nagy és újonnan átalakított, ízlésesen festett terme mindennap zsúfolásig megtelt nézőkkel és tapsolókkal. Pedig a terem befogadó képessége nem kisebb (állóhelyekkel együtt) a pápai színházénál! Néha valóságos tülekedések folytak a pénztár előtt. A társulat ottléte alatt harmincszor szerepelt (köztük négy prózával). Az előadott darabok részben a mult, részben az idei drámairodalom jobb és kevésbbé jó, de divatos termékei voltak. „Jót és jól! Ebben áll a nagy titok", mondta Vértes a költő szavait idézve. Ez az elv viheti diadalra a vidéki színészetet, mondjuk mi. Vértes, társulatával kedden Kőszegre ment egy hónapi turnéra, ahol viszont a Szinpártoló Egyesület lesz legfőbb támogatója. Vájjon mi, pápaiak, akik szintén szeretettel várjuk őket május elején, teszünk-e érettük valamit ? — Kárpát-bál. A „Kárpát" Dal- és Zeneegyesület vitéz Karcsay Béla ny. ezredes, elnök, Horváth Máté bankigazgató és Szabó Károly Máv. főfelügyelő társelnökök fővédnöksége alatt 1941 február 16-án, vasárnap este órai kezdettel a „Griff-szálló nagytermében zártkörű és jótékonycélú Kárpát-bált rendez. Belépő-díj: személyjegy 150 P, családjegy (3 személyre) 4 P. — Halálra zúzta a malomkerék. Kedden a hajnali órákban borzalmas szerencsétlenség történt az Edvy Testvérek hodoskai malmában, melynek halálos áldozata Wéber Miksa 18 éves szilasbalhási fiatalember, aki a majomban a la;ska-liszt őrlésére ügyelt fel. Kedden éjszaka ő volt a soros. Társai fent azí emeleten nyugovóra tértek, ő pedig az alsó malomban tevékenykedett. A hajnali órákban a fiatalembernek hirtelen nyoma veszett és ez feltűnt a molnároknak, akik nyomban a keresésére indultak. Nem messze a transzformátortól szörnyű látvány fogadta őket. Vér borította a malom falait és mennyezetét, a földön húscafatok hevertek szanaszét, odább a fal mellett feküdt a fiatalember szörnyen szétroncsolt feje és agyonzúzott teste, melyet a kerék a felismerhetetlenségig eltorzított. Amikor ráakadtak, a kerék a ruháját még pörgette. A véres esemény hírére rendőri bizottság szállt ki a malomba annak megállapítása végett, hogy öngyilkosság;, vagy véletlen baleset történt-e. — Erdélyi menekültek Pápán. Mult vasárnap reggel 70 erdélyi menekült érkezett a városba, akiket a vezetőség az Assisi-utcai szeretetházban szállásolt el ideiglenesen. A menekültek elmondták, hogy a román megszállás alatt igen sokat szenvedtek, állandó üldöztetésnek voltak kitéve, csupán magyarságukért, melytől el akarták tántorítani őket. Megalkuvást nem ismerő kitartásuknak igazi példáját adták, amikor inkább elmenekültek, mintsem lemondjanak magyarságukról. A szeretetház vezetősége a menekülteket megérkezésük után nyomban meleg ételekkel látta el és elhelyezésükről is azonnal intézkedtek. Öten bentmaradtak a szeretetházbán, ötöt áthelyeztek az ápoldába és a többit másnap kihelyezték falukra.