Pápai Hírlap – XXXVIII. évfolyam – 1941.

1941-10-18 / 42. szám

PÁPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztősé g: Levente-utca22. számElőfizetés V4 évre 2 P. Egyes szám ára 16 f. A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a .kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda) Vietoria. Talán a legszebb, egyben a legdivatosabb szó. Millió és millió ember ajkán él. Jelenti a vágy, a hit, a diadal beteljesedését. Jelenti a győzelmet. Egy betű csak, egy V betű. De ez a betű jelvény, melyen láthatatlanúl átsugárzik a kereszt ereje és melege; jelvény, amelyben győztünk és győzni fogunk. ín hoc signo ! Ebben a jelben indulnak a konstruktív államok katonái verekedni szárazon, vízen és légben egyaránt a legszentebb ügyért: a hívő, becsületes, dolgozó népek jólétéért, boldogságáért. Viktória I Ez a szó harsog ma végig egész Európán, jelezvén az óvilág újjászülető népeinek és nemzeteinek elszánt akaratát, a művelt emberiségnek egy jobb, emberségesebb nemzetközi rend után való vágyakozását, az igazi békére, a becsületes boldog életre való hajthatatlan, meg nem alkuvó törekvését. Ez a vágy régóta ott szunnyad és érik a népek lelkében, s most úgy a harcterek, mint az itthon küzdőit a hit és bizakodás reményével tölti el. A „V" a keresztyén civilizáció kemény frontját jelenti, amely győztesen vívja csatáit a bolsevizmussal, az anyagiassággal és embertelen önzéssel szemben. A „V" minden igaz magyar szemében is egy szebb és jobb jövő jelképe; hiszen bátran mondhatjuk, hogy egy ország sem szenvedett annyit az elnyomatás, az igazságtalanság, a kegyetlenkedés, a bolsevizmus idején, mint Magyarország. Ez a jelvény tehát látható módon is kinyilvánítja, hogy mi a megújulni kész Európához tartozunk s büszkén hordjuk szívünkben is, szívünk fölött is a victoriának önérzetünket erősítő, győzelmi akaratunkat tápláló egy betűs jelvényét. Nem hivalkodás ez, de hit és meggyőződés, amely a tengelyhatalmaknak aprajában és nagyjaiban egyaránt él a legvégső győzelemig. Ez a győzelem pedig, hisszük, már nincs nagyon messze. (sp.) Új földbirtokpolitikai rendelkezések. Bárdossy László miniszterelnök, amikor ez év áprilisában a miniszterelnöki tárca vezetését átvette, bejelentette, hogy földbirtokpolitikai vonatkozásban elődeinek megkezdett munkáját tovább, kívánja építeni annak a célnak megvalósítása érdekében, melyet a helyesnek elfogadott földbirtokpolitika a magyarság létének biztosítására maga elé tűzött. Hogy a kormány a miniszterelnök által megjelölt úton tervszerűen halad előre, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Bánffy Dániel báró földmívelésügyi miniszter a 99.000/1941. F. M. sz. rendeletével május hó 18-ik napján hatályba léptette az 1940:IV. törvénycikknek a házhelyszerzés lelőmozdítására vonatkozó rendelkezéseit, most pedig a földmívelésügyi ,és igazságügyminiszter a 280.000/1941. F. M. sz. rendelettel lez év október hó 15-én hatályba léptette az 1940: IV. törvénycikknek az idegen állampolgárok mezőés erdőgazdasági ingatlanszerzésére, az idegen községbeliek mezőgazdasági ingatlanszerzésére, valamint az átengedésre kötelezés útján szerzett ingatlanokért járó kártalanítás megállapítására és kifizetésére, továbbá a zsidók és nemzsidók között ingatlan tekintetében fennálló tulajdonközösség megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseit. A rendelet szerint nem magyar állampolgár mező- és erdőgazdasági ingatlant jogügylettel csak előzetes engedéllyel szerezhet. .Öröklés útján váló szerzéshez — ideértve természetesen a végrendelet alapján való szerzést is, —• ezután sem kell engedély. A nem magyar állampolgárokra vonatkozó rendelkezéseket jogi személyekre is megfelelően alkalmazni kell. } Az új rendelet kimondja, hogy az idegen községbeliek mezőgazdasági ingatlanszerzése tekintetében kis- és nagyközségben az ingatlan fekvésére, az elidegenítő és szerző fél személyi körülményeire tekintet nélkül — a törvényben megállapított eseteket kivéve — megilleti az államot az elővásárlási jog és az ügylet tudomásulvételét az állami elővásárlási jog gyakorlása nélkül is meg lehet tagadni. E rendelkezés hathatósan biztosítja a földbirtokpolitikai célkitűzések egységes irányítását és megvalósítását, egyben pedig megakadályozza azt, hogy valamely község határában más községbeliek engedély nélkül ingatlanokat szerezhessenek. A kártalanítási összeg megállapítására és kifizetésére vonatkozólag kimondja a rendelet, hogy az átengedésre kötelezettet a telepítési alapból az egész becsérték, illetőleg a teljes haszonbér megfizetésével kell kártalanítani. A kártalanítási összeget búzában, vagy rozsban kell megállapítani aszerint, hogy az ingatlan főterménye a búza, vagy a rozs. Az így megállapított összeg felét az ingatlan birtokbavétele előtt pengőben kell kifizetni, míg a másik felét törlesztéses kötvényben kell kiegyenlíteni. A 400/o-os kötvényekre az Országos Földhitelintézet bocsátja ki. Ezekkel a kötvényekkel a birtokszerzők is törleszthetik az adósságukat. A búzának vagy rozsnak pengőre átszámításánál a hatóságilag megállapított ár, illetőleg, ha ilyen nincs, a pénzügyminiszterrel egyetértve a földmívelésügyi miniszter ál-tal megállapított kulcs az irányadó. Ha az átengedésre kötelezett az átengedett ingatlan ellenértékét gyár-, bánya-, iparvállalatba stb. akarja befektetni, vagy megmaradt birtokán (akarja a gazdálkodást belterjesebbé tenni, kérheti, hogy a kártalanítási összegnek kötvénynyel kiegyenlítendő részét is készpénzben kapja meg. E kérelem tárgyában a minisztérium határoz. Igen nagy jelentőségű szabálya a rendeletnek az, hogy a háborús időkben lés a gazdasági válságok idején szerzett ingatlanok ellenértékét és haszonbérét — a jogtalan nyereség mérvéhez képest — a valóságos és teljes becsértéknél, illetőleg haszonbérnél alacsonyabb összegben is meg lehet állapítani. Fontos rendelkezést tartalmaz a rendelet a zsidók és nemzsidók közt ingatlan tekintetében fennálló tulajdonközösségek megszüntetésére is. Az elmondottak világosan bizonyítják, SAUDEK MIKSA Divatháza üzlethelyiségét ideiglenesen Kossuth Lajos utca 22. sz. ház udvarába helyezte át. (Bejárat a Párisi Divatház melletti kapun.) Női és leányka kabátok! Úri és női divatszövetek! Férfi és női divatcikkek! Selyem- és mosóújdonságok! Paplanok! Szőnyegek! Különféle bontási anyagok ugyanott kaphatók. hogy a szóbanlévő rendelet ismét jelentős lépéssel viszi előre a kormány földbirtokpolitikai célkitűzéseinek megvalósítását. Antal államtitkár nagy beszéde a kassai Széchenyi=emlékiinnepélyen. Folyó hó 12-én, vasárnap hódolt Kassa város közönsége a legnagyobb magyar emlékének. E nagyszabású és gazdag tartalmú, s külsőségeiben is rendkívül díszes emlékünnepélyen Antal képviselőnk mondott ünnepi beszédet, amelyben rámutatott arra a benső összefüggésre, amely Széchenyi korának égető kérdései és a jelen nagy magyar feladatai között fennáll. E két korszak törekvéseinek, feladatainak tengelyében a magyarság európai hivatása állott és áll. E hivatás lényege — mint Antal államtitkár mondotta — az, hogy a magyarság a maga összes erkölcsi, szellemi és anyagi erőivel munkálja és biztosítsa a kárpáti medencében az egységes és oszthatatlan magyar állam keretében a harmonikus együttműködést, az ütköző népi erők között, s kiegyensúlyozza az ellentétes faji érdekeket és kultúrákat. Ezt a hivatását a magyarság — hangsúlyozta.Antal képviselőnk — csak úgy töltheti be, ha azon az úton jár, amelyet Széchenyi jelölt ki számára. Csak úgy töltheti be tehát, ha lelkileg, erkölcsileg megreformálja önmagát, s következőleg megreformálja magát nemzeti, társadalmi, és gazdasági intézményeiben is és így teszi lehetővé a magyar faji erők teljes kibontakozását és összefogását. Hálás hangon emlékezett meg képviselőnk beszédében honvédségünknek a végtelen orosz pusztákon vére hullásával vívott hősi küzdelmeiről, amelyekkel magyar népünk nagy történelmi misszióját szolgálja. Az egész beszéd igen mély hatást gyakorolt az ünneplő közönségre, amely a beszéd végén hosszasan ünnepelte Antal államtitkárt elhalmozta őt meleg elismeréssel. Sz. D. A hulladékgyűjtés, hazafias kötelesség! A bányák mellett a legfontosabb gazdasági források egyes termelési ágakban éppen a lomtárak. A lomtárba ugyan mindenki olyan tárgyakat helyez el, amelyek már nem használhatók a háztartásban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nemzetgazdasági szempontból is használhatatlanok és értéktelenek volnának. A papírgyártás például évszázadokon keresztül kizárólag az eldobott és összegyűtött rongyokra támaszkodott, az ócskavas pedig a XIX. század közepétől a vasszükséglet lényeges százalékát elégíti ki. Németországban külön birodalmi biztos vezeti azt a mérhetetlen fontosságú hulladékgyűjtő szervezetet, amely elért a legkisebb háztartásig és igyekszik leküzdeni a nemtörődömséget, mert nemzeti kötelességnek tartja, hogy a lomtárak fontos anyagának Összegyűjtésével számos nehézségtől mentesítse az országot az anyagbeszerzés terén. Még ia nyersanyagban gazdag Amerika is szükségesnek látja a papirhulladékok és gumifélék összegyűjtésének megszervezését. ^ Nálunk különösen az ipari acél és Vas ellátásának biztosításában játszik nagy szerepet a hulladék gyűjtése, mert szükségletünknek több mimt egyharmadát lehet ezzel fedezni. A hadigazdálkodás különben is új feladatok elé állította az országot. Az eddig rendelkezésre állott nyersanyagot száz százalékig igénybe kell venni és hazafias kötelesség a fokozódott szükséglet előteremtését meg-