Pápai Hírlap – XXXVIII. évfolyam – 1941.

1941-07-12 / 28. szám

PAPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. zerkesztőség: Levente-utca 22.szám Előfizetés V4 évre 2 P. Egyes szám ára 16 f. A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda) A város tartozásai. Sietünk kijelenteni, hogy nem pénzbeli tartozásokról lesz szó e sorokban. A város pénzbeli tartozásainak, mint azt már nem egy ízben elismeréssel állapítottuk meg, azóta, hogy erős kezek irányítják a városi gazdálkodást, dicséretes buzgalommal iparkodik eleget tenni. E téren már odáig jutottunk, hogy felsőbb helyen példaként kezdik emlegetni Pápa városát. Az elmaradt kölcsönkamatok után most már maguknak a kölcsönöknek törlesztése is céltudatosan és rendszeresen folyamatban van. Pénzbeli tartozásokról tehát fölösleges volna beszélnünk. Ámde vannak más, erkölcsi tartozások is, amiket hírlapírói kötelességünk számon tartani és kiegyenlítésükre újból és újból felhívnunk az illetékesek figyelmét. Egyik ilyen erkölcsi tartozás az utcaszabályozások ügye. Ezek fontosságát forgalmi, szépészeti szempontok egyaránt indokolják. Hogy azonban kevés történik e téren, azt mindenki láthatja. Bár legutóbb némi örvendetes kezdeményezés történt. Az igazságügyi palota megépítése, nagyon bölcsen, régi helyén határoztatott el, s ezzel kapcsolatban határozatba ment három fő-utcai telek kisajátítása, ami e legforgalmasabb útvonalunk középső szakaszának rendezését fogja maga után vonni. Ám a Fő-utca a Deák Ferenc utcai sarok rendezése nélkül még mindig dísztelen és ezen a ponton forgalmi szempontból a lehető legveszélyesebb marad. Módot kellene találni arra, hogy az igazságügyi palota felépítésével egyidejűleg (erre a jövő évi állami költségvetésben van az első tétel előirányozva) az egész Fő-utca rendezési problémája egyidejűleg és végleg megoldassák. Más utcarendezési problémával ezúttal nem kívánunk foglálkozni. Tudjuk, a háborús idők nem a legalkalmasabbak ezek elintézésére. De módjával mégis lehet valamit cselekedni. Sőt nemcsak lehet, de kell is. Ne feledjük el, hogy ha egy kisebb része a polgári munkaerőnek a harctéren teljesíti is hazája iránti kötelességét, másik nagyobb része itthon él és megélhetéséről, keresetéről gondoskodni szintén olyan kötelesség, amely egyaránt mondható állami, mint városi tartozásnak is. A nagyobb tartozások helyett ezúttal még két olyan tartozására akarjuk figyelmeztetni a város vezetőségét, amiknek lefizetése már régen esedékes, annál is inkább, mert erre a legilletékesebb hely a nyilvánosság előtt ígéretet is tett. Ezek egyike a Jókai-mozgónak színházépület céljaira való átalakítása. A mult városi közgyűlésről szóló tudósításban olvastunk ugyan arról, hogy az épületet tatarozni fogják, de arról semmit sem hallottunk, hogy a színpad megfelelő megnagyobbítása és szükséges berendezése, továbbá tűrhető öltöző helyiségek építése is terveztetnék. Ezeknek hiánya pedig bizony szinte szégyenletesen érezhető és ezeknek a hiányoknak megszűntetése még a mai, drága építkezés mellett sem kerülne többe nézetünk szerint 20—25.000 P-nél. Legfőbb ideje, hogy ezt a tartozását a város végre már kiegyenlítse. A másik tartozás, aminek kiegyenlítését városunk polgármestere a képviselőtestület előtt a jelen évre kilátásba helyezte, a ravatalozó kérdése. A kilátásba helyezett megoldási mód — a mai kertészépület megfelelő átalakítása — közhelyesléssel találkozott. Csak a kivitel van még hátra. Ezt kérik számon nem a halottak, akiknek számára a ravatalozó épül, de az élők, akiknek egészsége érdekében erre a közintézményre már nagyon is régen és mind sürgősebben szükség van. * * * Az aratás. (MV.) Az esős, hűvös tavasz aggodalmasan késleltette a mezei munkát és a napsugártalan inapok erősen hátráltatták a növényzet fejlődését. Az áldott természet azonban egy kis késedelemmel kipótolt mindent. Azok a termést kémlelő szemek, azok a szorongó magyar szívek, amelyek úgy odatapadtak hónapokon ,át a zöld mező fűszálaira és lassan bokrosodó vetéseire annak tudatában, hogy áldásától várnak mindent, hogy soha nem volt nagyobb szükség az új kenyérre, mint most, derűre és megelégedésre tágulhattak. A vetések sárgulnak és Isten megengedte érnünk, hogy már sok határban megpendült a kasza, már sok vidéken vágják a feszülő izmú munkások a drága magyar életet. Mert jól mondja a székely: A gabona az élet. Ádjunk hálát a Gondviselésnek, hogy víz, tűz, jégeső, vihar, féreg és rozsda néni követelt részt magának ebben az esztendőben még a megszokott mértékben sem a fáradságos munkatermelte javakból és a termés, ha nem is a legbőségesebb, de gyenge közepes jóságával bizton átsegít édes mindannyiunkat egy következő, megújult reményű esztendőbe. Becsüljük azonban meg sokszorosan, százszorosan a drága magyar föld áldását és éljünk vele nagy kötelességeink teljes átérzéséyel. Némuljon el minden ^panasz, zúgolódás és türelmetlenség, lebegjen szemünk előtt továbbra is a gondos takarékosság elve és ne feledjük egy pillanatra sem, hogy meg kell osztanunk igazságosan mindenünket a so~ kasággal, embertársainkkal, azokkal, akiknek nem termett vagy nem termett elég, barátainkkal, a közösségért egyformán dolgozókkal és hős katonáinkkal. A jövendő, a haza, a nemzet érdekében! ÚJDONSÁGOK — Ügyeletes gyógyszertári szolgálat. Július 14—20-ig a Városi gyógyszertár tart ügyeletes szolgálatot. — A kormányzó arcképe az ipartestületben. A Pápa és Vidéke Ipartestület megszerezte a kormányzó őfőméltósága jól sikerült oliajnyomatú arcképét és azt díszes keretben elhelyezte tanácstermében. A testület legutóbbi előljárósági ülésén az arckép elhelyezése alkalmából Hajnóczky Ferenc elnök lelkes szavakkal méltatta a kormányzó ország

1mentő és -gyarapító érdemeit, amelyekkel örök hálára kötelezte a magyar nemzetet. — Törvényhatósági kisgyűlés. Folyó hó 9-én, szerdán tartotta vármegyénk szokásos havi kisgyülését Veszprémben. A sovány tárgysorozat megvitatása gyorsan megtörtént. Különösebb természetű s nagyobb érdeklődésre számot tartó ügy csak egy szerepelt a kisgyűlésen. Ez pedig városunk azon határozata, amellyel a villamosmű havi díjasainak státus megállapítását szabályozta és illetményeit rendezte. Ezt, valamint városunk egyéb felterjesztéseit, a kisgyűlés jóváhagyta. A kisgyűlésen — amelyen főispánunk elnökölt — városunkból vitéz Karcsay Béla, Karlovitz Adolf és Szűcs Dezső voltak jelen. — A polgármester szabadságon. Hamuth János polgármester a mult héten három heti szabadságra ment. Távollétében a polgármesteri hivatalt dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester vezeti. » — Értesítőismertetés. A pápai róm. kat. polgári fiúiskola ezidei Évkönyve ízléses kiállításban Veszely László igazgató szerkesztésében jelent meg. Az intézet 17 éves fejlődé* séről érdekes cikket közöl az Évkönyv az igazgató tollából. Az 51 növendékkel induló polgári iskola létszáma 382-re emelkedett

1. Az intézet, melyben két párhuzamos osztály van, mai négy tantermes épületében már nem fér el, ezért új épület emelésére kapott engedélyt és támaszt az államtól. A tanári kar létszáma hitoktatókkal együtt 14. A valláserkölcsi és hazafias nevelésre nagy gondot fordítottak. A tanulmányi eredmény is kielégítő. Osztályismétlésre csak 11 bukott; javíthat 41 Alapíttatott: 1863-ban. A Magyar Nemzeti Bank mellékhelye. Távbeszélő: 11-09. Hirdetmény. A PÁPAI TAKARÉKPÉNZTÁR 1941. évi július hó l~én megnylloíía I. ÉVTÁRSULATI Önsegélyző-egyletét három évi időtartammal, heti egy pengő részletfizetéssel. Ez a legkedveltebb módja a takarékosságnak, mert hetenként egy pengőt mindenki könnyen félre tehet, aki pedig kölcsönre szorul, minden heti egy pengős részletre 156 pengő kölcsönt igényelhet, mely a harmadik év végén a heti egy pengős betétekkel kiegyenlítést nyer, de közben is bármikor visszafizethető. Mindenki tetszés szerinti összegű heti részletet jegyezhet. A betétek havi részletekben is lefizethetők. Érdeklődőknek készséggel ad felvilágosítást a Pápai Takarékpénzíár.