Pápai Hírlap – XXXVIII. évfolyam – 1941.

1941-06-14 / 24. szám

PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Levente-utca22. szám. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám Előfizetés V 4 évre 2 P. Egyes szám ára 16 f, A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60­Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda Pályaválasztás idején. Az érettnek nyil­vánított ifjú intellektuellek kiröppentek az Alma mater falai közül. Boldog ideálizmussal hagyták el városunk két gimnáziumának épü­letét. Számszefint száznégyen. Vájjon hová mennek? Vájjon hol állapodnak meg, hogy a magyar életnek filiszterei, vagy önálló^ egyéni értékű építő munkásai legyenek? Ér­dekes statisztika áll előttünk azokról az élet­pályákról, amelyekkel gondolatban és vágy­ban eljegyezték magukat az érett ifjak. Fü­lünkben cseng az elnök kérdése: Milyen pá­lyára megy? S fülünkben cseng a sok válasz is: Katona, mérnök, tanár, pap orvos stb. Kö­rülbelül ez a sorrend is. Mert a 104 ifjú közül 22 katona szeretne lenni, 19 mérnök, 14 tanár, 9 pap. A többi pálya alig kapott je­lentkezőt. Ebből a tényből érdekes következtetést lehet levonni. Az ifjak jórésze mint katona, mérnök, vagy tanár akarja szolgálni hazáját. Nemzetépítő hivatásuknak komoly elgondo­lással ébredtek tudatára. Csak helyeselni tud­juk választásukat. Megélhetésük is biztosítva lesz, elhelyezkedésük sem kétséges a megna­gyobbodott országban. De azt már őszintén sajnáljuk, hogy tisztviselői pályára alig megy tíz százalék. Mi ennek az oka? A nehezebb elhelyezkedés, a csekély alap­fizetés, a megélhetés sok-sok rájuk váró gondja és nehézsége, amely már az ifjú lel­kekben is él akár tudatosan, akár tudat alatt. Azt azonban nem helyeselhetjük (s ennek tán a szülők is okai), hogy kereskedelmi pá­lyára alig jelentkezett egy-kettő, kereskedő­nek csak egy, iparra pedig egy sem! Meglepő és szomorú tény. Fiatal maturusok! Ezt a pályát kellett volna ellepni! Ide kell törekedni, ha másutt netn sikerül! Itt lesz igazi életlehetőség, itt lehet igazán nemzetépítő munkát kifejteni! Itt a helye a mai fiatalságnak! Vagy az idők jelét még nem értettétek meg? Nem akartok? Vagy nem mertek? Ifjak, merjetek! Törvényhatósági kisgyűlés és rendkívüli közgyűlés. F. hó 11-én, szerdán tartotta rendes havi tanácskozását Veszprémben vármegyénk kis­gyülése s a kisgyűlés után nyomban kezdetét vette a törvényhatósági rendkívüli közgyű­lés. A kisgyűlési tárgysorozaton szereplő ügyek közül több a közgyűlés elé került, ahol a kisgyűlési javaslatok emelkedtek határo­zatra. Ezen ügyek közül különösen fontosak azok a változások, amelyek a törvényhatósági utak, valamint a tör vény hatóságilag kezelt községi közlekedési utak hálózatában követ­keztek be. E változások egyike abban áll, hogy a várpalota-mezőszentgyörgyi th. út Ecsi pusz­táig nyer meghosszabbítást s így új törvény­hatósági útszakasz épül ki. Ennek jelentősé­get főképen az ad, hogy így vármegyénk ezen értékes vidéke kiemelkedik évek hosszú so­rán át szenvedett nyomorúságos elszigetelt­ségéből, aminek Eötvös Sándor kisgyűlési tag kifejezést is adott. A másik lényeges vál­tozás még közelebbről érint bennünket. Ez pedig abban áll, hogy a m. kir. államvasutak Felsőgörzsöny megállóhelyéhez vezető köz­ségi közdülőút kiépül s ehez úgy az állam­vasútak, mint a vármegye jelentős segítsé­get nyújt. így most már megszűnik Veszprém­görzsöny község tarthatatlan helyzete is s eb­ben kiváló része van dr. Antal István állam­titkárnak, a pápai kerület országgyül. kép­viselőjének. A közgyűlésen dőlt el törvény­hatóságunk által a m. kir. honvédtisztképző akadémiákon létesített egy alapítványi hely­nek odaajándékozása is. Az alapítványi he­lyet úgy a kisgyűlés, mint a közgyűlés egy­hangúlag vitéz Simon István, pápai rendőr­kapitányságunk vezetője fiának ítélte oda. A kisgyűlés tárgyalta városunk több fel­terjesztését, amelyek mind jóváhagyást nyer­tek. Ezek között különösen nagy jelentőségű az a határozat, amely a repülőtér államköltsé­gen való bővítésével kapcsolatos városi hozzá­járulások jóváhagyásáról szól. A repülőtérrel kapcsolatos bővítés és beruházás városunknak nemcsak munkaalkalmat jelent s így nem­csak a kereseti viszonyok javulását fogja ered­ményezni, de jelenteni fogja majd a város gazdasági életének, forgalmának lényeges megizmosodását is. Szociális szempontból fontos az a határozat, amely jóváhagyta a vá­rosi villamos mű havidíjas alkalmazottainak nyugdíjszabályzatát. Sajnos, hogy városunk villamos telepi al­kalmazottainak fizetésrendezési ügye most sem kerülhetett a kisgyűlés elé, amennyiben a vontakozó városi határozatunkat egyes részei­ben tévesen fogták fel. A júliusi kisgyűlésen azonban ez a kérdés is megoldásra jut. Egyébként a kisgyűlésen a pápai tagok teljes számban megjelentek s a közgyűlésen is jelentékeny számban vettek részt városunkból a törvényhatósági bizottsági tagok. Úgy a kisgyűlésen, mint a rendkívüli közgyűlésen főispánunk távollétében vármegyénk alispánja elnökölt. Szűcs D. Rerum Novarum=iinnepély. A szociális érzékű XIII. Leo pápa Re­rum novarum kezdetű enciklikája kibocsátásá­nak ötvenedik évfordulója alkalmából Pápa város kath. társadalma nagyszabású ünnepé­lyen hódolt Leo pápa emlékének, aki nevezett enciklikájában világosan kifejtette, hogy a tőke és a munka között fennálló ellentét, ille­tőleg a munkáskérdés megnyugtatóan csak Krisztus evangéiioma alapján oldható meg. Az ünnepély vasárnap délben a Jókai-színház­ban folyt le, olyan nagy érdeklődés mellett, hogy a közönség jórésze kiszorult a színház­térre, ahol megafon közvetítette a színházban elhangzott beszédeket. A nagy érdeklődés dr. Czapik Gyula megyéspüspök személyének is szólott, aki a rendezőség felkérésére készség­gel jelent meg az ünnepélyen. A Himnusz, a Perutzgyári dalárda éneke :és Szabó Ernő tanítójelöljt szavalata után megnyitó-beszédet Németh József apátplébá­nos mondott, hódolattal üdvözölvén a pódiu­mon elhelyezkedett főpásztort, aki körül J<ar­lovitz Adolf kormányfőtanácsos, hitközségi el­nök, dr. Antal István államtitkár, orszgy. kép­viselő, Hamuth János polkgármester, Tóbler János orszgy. képviselő, a ker. szoc. munkás­egyesület orsz. elnöke, dr. Ötvös Dániel gyár­igazgató és több más előkelőség foglalt he­lyet. Az ünnepi beszédet Czapik püspök mon­dotta. Hosszasan fejtegette a Rerum novarum jelentőségét, amelyet különösen most ismert fel a világ, amely a marxi osztályharc bukása után rájött, hogy a szociális békét megterem­teni csak a Rerum novarumban kifejtett elvek alapján lehet, amelyek Krisztus tanításából fakadtak. Történelmi tényekkel bizonyította, hogy a pápaság mindenkor milyen nagy párt­fogója volt Magyarországnak, s érette anya­giakban is milyen nagy áldozatokat hozott. A szónoki remekművet a közönség odaadó figye­lemmel hallgatta, s végezetül zajos ovációban j részesítette a tudós főpásztort. Markovics "László gyárimunkás a mun­kásság, dr. Ötvös Dániel a munkaadók, Tobler János a ker. szoc. munkásegyesületek nevében hódoltak a nagy pápa emléke és műve, »a munka aranybullája« előtt. Szalay Lajos párt­titkár záróbeszéde után a felemelő ünnepély a Pápai Himnusszal ért véget. Közebéd a Varró-féle vasúti étteremben volt. Ebéd folyamán Németh József apátplé­bános köszöntötte fel mély tisztelettel Czapik püspököt, majd elismerőleg szólott Szalay Lajos párttitkárról, aki immár harminc éve tevékenykedik a Rerum novarum szellemében. A felköszöntőre a főpásztor szíves szavakkal válaszolt. Ebéd után pedig titkára, Langmár kanonok társaságában ellátogatott a ker. szoc. munkásotthonba, ahol szívélyesen elbeszélge­tett a tiszteletére összesereglett munkások­kal és munkásnőkkel, azután autóján vissza­tért székhelyére, Veszprémbe. N. P. Baross-kiállítás és divatbemutató-, A Baross-Szövetség pápai szervezete június 12-én rendezte meg első nyilvános kiállítását a Griff-szálló két nagy termében. A pápai ke­resztény kereskedők első bemutatkozása rend­kívül kellemes meglepetést hozott ízléses és gazdag kiállásával úgy a fővárosi kiküldöttek­gek, mint a nagytömegű látogatóknak. Dicséret illeti meg a vezetőséget, amelyik kitűnően le­vizsgázott, hogyan kell életet belevinni a sok­szor közönyösnek látszó közönségbe. A kiállítás művészi- elgondolása, elrendezése és díszítése Závory Zoltán festőművész, ipariskolai rajz­tanár tudását és ízlését dicséri. A kiállítást 12 órakor a város vezető elő­kelőségei, sok érdeklődő és a kiküldötteinek jelenlétében a Baross-Szövetség elnöke, dr. Szentimrey Sándor főszolgabíró nyitotta meg üdvözölvén a Szövetség központi kiküldötteit: dr. Spurné Bárdos Féltoronyi Magdát, a Baross Női Tábor országos elnökét, Lantos Árpádnét, B. N. T. alelnökét, Posch Klára központi fő­titkárt, dr. Domonkos László szövetségi igaz­gatót. Előbb Spurné Bárdos Féltoronyi Magda szólt lelkes hangon a Baross-tagokhoz és a közönséghez, majd dr. Domonkos László buz­dított a keresztény ipar és kereskedelem párto­lására. Végül Timár Lajos ügyv. elnök köszönte meg a kiállító kereskedőknek és iparosoknak a lelkes, magyaros támogatást. Kiállított mintegy 40 kereskedő, akikre adandó alkalommal még vissza fogunk emlékezni. A kiállítással kapcsolatos divatbemutatót este 6 órai kezdettel a bencés gimnázium tornatermében tartották meg különösen nagy­számú női közönség érdeklődése mellett. A közönséget Timár Lajos helybeli Baross­alelnök üdvözölte a Szövetség jelszavával: »Keresztény kézből keresztény kézbe add a pénzt!« Megnyitó-beszédet dr. Ötvös Dánielné, a helyi női tábor elnöke mondott, aki beje­lentette, hogv egy szegény zsellér-család új­szülött nyolcadik gyermekét a Baross női tá­bor keresztgyermekévé fogadta. A Közműve­lődési Egyesület zenekara a Víg özvegyből játszott el két szép részletet a tőle megszo­kott összhangban Sümegh Lothár karnagy ki­tűnő vezényletével. Dr. Spúrné Bárdos Fél­toronyi Magda dr., a Baross Női Tábor köz­ponti elnöke számolt be ezután arról a nagy­arányú tevékenységről, amit a Szövetség női osztálya kifejt és a célkitűzésekről, melyeket a női tábor megvalósítani kiván. Szavait a következő jelmondattal fejezte be: »Istennel munkálkodjál a hazáért!« Köcsky László he-

Next

/
Oldalképek
Tartalom