Pápai Hírlap – XXXVII. évfolyam – 1940.

1940-04-20 / 16. szám

PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztősé g: Levente-utca22. szám. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám Előfizetés V4 évre 2 P. Egyes szám ára 20 f. A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. I Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda) Vesszprémvármegye Köszönségéifesz £ Magyarország Föméltóságu Kormányzója kérő szóval fordult a magyar társadalomhoz, hogy segítségére szólítson minden magyar em­bert az ország árvizsujtotta lakosságának támo­gatására. Vármegyénkben is éreztük kisebb mérték­ben az árviz kártevéseit, de mi volt ez ahhoz képest, amit a Duna—Tisza közén lakó hajlék­talanná és kenyértelenné vált magyar testvéreink­nek kellett elszenvedni. Ettől megóvta várme­gyénket a Mindenható Gondviselése. Ezért mély­séges hálával tartozunk a jó Istennek és ezt a hálánkat úgy ráhatjuk le legszebben, ha az árvizsujtotta testvéreinket fokozottabb támoga­tásban részesítjük. Amidőn erre vármegyénk megértő és min­denkor áldozatkész közönségét felkérem, hivat­kozom Fő méltóságú Kormányzó Urunk szavaira: „Adjon mindenki annyit, amennyit meg nem érez, de adjon, hogy résztvegyen a nemzet jóté­kony Jelkének egyöntetű megmozdulásában. Érezze minden bajbajutott a megértő magyar szivek testvéri támogatását A gyűjtést járásonként a főszolgabíró urak, a városokban a polgármester urak fogják el­végezni, akik a hozzájuk befolyó adományokat a vármegye közigazgatási letétszámlájára fize­tik be. Hogy az adományok utolsó fillérig a nemes célra fordítassanak, a gyűjtés költségmentes le­bonyolítását a vármegye alispánja biztosítja. "Dr. Mtesterf)ázy Ferenc s. k. Veszprémvármegye főispánja. A Mansz országos Tormay Cecil-emlékünnepélye. Április 6-án tartotta a Magyar Asszonyok! Nemzeti Szövetsége országos közgyűlését Budapesten a Szent István Társulat székhá­zában és ugyanaznap délután a kultuszminisz­térium által rendezett »Tormay Cecil emlék­ünnepélyt a Vigadóban. A közgyűlés és emlékünnepély nagy lá­togatottsága bizonysága volt annak, hogy Tormay Cecil kiváló írói és honleányi érdeu meivel ma már a magyar társadalom széles rétegei tisztában vannak és a Társadalmi Szo­ciális Bizottság csatlakozása, élén Széli Jó>-, zsefné volt belügyminiszternével, valamint a különböző szakosztályok, mint a Postás, Besz­Ikárt, Tűzoltó, Vasutas, Tanügyi szakosztályok! megalakulása bizonysága annak, hogy a ma­gyar asszonyok összefogása egyre teljesebb lesz, ami a mostani súlyos időkben igen fon­tos is. A sokoldalú jelentések közül, amelyek a Mansz országos munkájáról nyújtottak hű íképet, különösen kiemelkedőnek tartom Bros­sek Rudolfnénak a Mansz leánykörök munká­Í 'áról tett jelentését. A leánykörök munkáját :ülönősen a leleményesség és sokoldalúság jellemzi, pl. a nemzetvédelmi munka minden irányú felkarolása. Szociális téren pedig sze­jgénysorsú sokgyermekes családok újszülött kis leánykáinak örökbe fogadása oly módon, Wogy a gyermeket a szülőknél hagyják, de anyagi és szellemi neveltetésének minden költ­ségét magukra vállalják, mig fel nem nő és esetleg férjhez is adják. A leánykörök mun­kájának komolyságát mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy ezek a fiatal leányok, kik felé a nagyváros ezerféle szórakozási módja nyújtja csábító karjait — estélyeik és egyéb összejö­veteleikben a szórakoztató jelleg egészen hát­térbe szorult, vagy annak csak csekély hánya­dát teszi. Ez annál örvendétesebb,, mivel ne­künk idősebb tagoknak már sokszor okozott aggodalmat az, hogy kik fognak nyomunkba lépni, ha mi rendre mind kidülünk a munká­ból? Ugyanis nőtársadalmunknak van egy ré­tege, közöttünk idősebb és a legfiatalabb ge­neráció között — melyet semmiféle komoly munkába nem sikerült ezideig bevonni. Olyan jez a rétege mint némely esztendő tavaszának pusztítása, ha dér csipi meg a virágzó fákat s az első napsütésre terméketlenül hullanak le a megbarnult vir4gszirmok. Ez a tünet nem­csak nálunk Pápán, hanem országosan tapasz­talható. Annál megnyugtatóbb tehát, hogy a legfiatalabb leánynemzedék komoly hivatásá­nak tudatára ébredt s igyekszik is ennek a feladatnak őszintén és becsületesen megfelelni. A délutáni Tormay Cecil emlékünnepély teljes fényében bontakozott ki, midőn a Vi­gadó zsúfolásig megtelt az előkelő közönség­gel, éléin a Kormányzóné őfőméltóságával. ; A jelenvoltak soraiban ott ültek nagy számmal az ország politikai, társadalmi és egyházi ki­válóságai és azok feleségei. Boldog örömmel látta a szemlélő a magyar divat hódítását, amennyiben a hölgyek nagyobb százaléka ma­gyar vagy magyarosan varrott ruhában je­lent meg. Ezzel a gazdag magyar ruhás pom~ pávai szemben a nemzetközi clivat legelegán­sabb alkotásai is egészen szimpláknak tűntek fel. Ilyenkor bontakozik ki igazi mivoltában a magyar iparművészet és népművészet szép­sége és gazdagsága, ha karöltve jár, s egyút­tal sejtetni engedi az óriási lehetőségeket^ melyek reánk magyarokra ezen a téren várnak. Az ünnepi beszédben, melyet Ravasz 'László püspök tartott, nagyon érdekes voltí Tormay Cecil jellemzése. — ... »s mert nem volt férfi, tehát nem tanácskozott, nem vég­zett előzetes tanulmányokat, nem kellett párt­szempontokat érvényesítenie — örök asszonyi ösztönnel megérezte, hogy életről, becsületről, emberi méltóságról van szó s inkább a halál, semhogy egy asszony ne lehessen magyar ke~ /esiiyén s ne lehessen tiszta. Nem a politin kusok előszobájába ült be, a női lelket ragadta meg. Kereste a magyar hitvest, a magyar anyát. És megtalálta. Az asszonyok ráismer­tek 1 s megmozdult bennük ami jó, ami nem­zetépítő, ami örökkévaló. Tormay Cecil éle­tének nagy tanítása: a nemzet sorsát a férfiak alakítják ugyan, de a férfiak lelkét az asszo­nyok. Azért kell a magyar asszonynak hívőbb^ nek, nemesebbnek és önfeláldozóbbnak len­nie, hogy magyarabb, emberibb és férfiasabb legyen a nemzet«. Tomboló lelkesedés kísérte Mécs László szavalatait is, különösen midőn elszavalta azt a költeményét, amelyet Tormay Cecillel együt­tes szereplésben adott elő valamikor, s me­lyet Tormay Cecil különösen szeretett. Valaki azt mondta, hogy a magyarok 1 po­litikusaikat életükben, igazi nagyjaikat pedig icsak a haláluk után ünneplik. Sajnos, ez való igaz, de szolgáljon vigasztalásul, hogy az igazi ünneplés mégis csak az utóbbi, mert ebből az ünneplésből senkire sem hárul semmi előny — ellenben gazdag élmény és tanulság, hogy »nem hal meg az, ki milliókra költi dús élte kincsét«. Dr. Pongrácz Józsefné. A Dunántúli Zöldmező Szövetség megalakulása. A zöldmezőmozgalomnak örvendetes fej­lődése és fokozott jelentősége miatt aktuálissá vált a Felvidék visszacsatolt részének zöld-í mezőgazdasági beszervezése is. így kerül fel­állításra a Kisalföldi Zöldmező Szövetség és a Hegyvidéki Zöldmező Szövetség. Ezeknek az új szövetségeknek felállítása következté­ben a meglevő zöldmező alakulatokat is át ikell szervezni. Az átszervezéssel a m. kír„ földmívelésügyi miniszter, a magyar zöld­mezőmozgalom legfőbb irányítója, az Orszá­gos Zöldmező Szövetséget bízta meg. Az Országos Zöldmező Szövetség március hó 16-ára hirdette meg Keszthelyre a dunántúli Zöldmező Szövetség alakuló közgyűlését. A Dunántúli Zöldmező Szövetség tulaj­doinképen nem új szerve a zöldmező mozga­lominak, hanem négy új vármegyével, Fehér, Veszprém, Vas és Sopron vármegyével kibő­vülve, az Alsódunántúli Zöldmező Egyesület­ből alakult át és folytatja azt az áldásos zöld­mező munkát, amelyet nagy eredménnyel, mint az Alsódunántúli Zöldmező Egyesület már nyolc év óta végez. Az alakuló közgyűlést a m. kir. Gazdasági Akadémián déli 12 órakor nyitotta meg vitéz gróf Teleki Béla, Zalavármegye főispánja,, aki Albrecht királyi hercegnek, az Országos! Zöldmező Szövetség elnökének megbízásából, mint az Országos Zöldmező Szövetség társ­elnöke elnökölt. i A közgyűlésen elnök az alapszabályter­vezet letárgyalása és elfogadása után kijelölte azt az irányt, amelyben a Dunántúli Zöld-t mező Szövetség célkitűzései a jövőben előd­jéhez, az Alsódunántúli Zöldmező Egyesülete hez méltóan haladni fognak és előbbre viszik hazánk mezőgazdasági termelését. Különösen nagy súlyt kiván helyezni a Szövetség a kor­szerű szaktanácsadásra, zöldmezőgazdasági tanfolyamok tartására, a gyeptelepítés mód­szeres keresztülvitelére, zöldmezöbemutató te­lepek és mintagazdaságok létesítésére, kedvez­ményes akciókra és sok más kezdeményezéssel sietnek a rászoruló gazdák segítségére. Ezután a közgyűlés elnökké Albrecht ki­rályi herceget, ügyvezető elnökké vitéz Teleki Béla grófot, ügyvezető alelnökké Kolba Ká­roly gazdasági akadémiai r. tanárt választotta meg. Megválasztotta ezután 24 igazgatósági tagját, éspedig az érdekkörébe tartozó 8 vár­vármegyéből egyenként hármat. A közgyűlés azután az Alsódunántúli Zöldmező Egyesület úttörői sorából, akiket hivatásuk időközben a zöldmezőmozgalom munkaköréből más pozícióba szólított, tiszte­letbeli tagokat választott. A választás alapján a , Dunántúli Zöldmező Szövetség tiszteletbeli tagja vitéz Teleki Mihály gróf m. kir. földmű velésügyi miniszter és dr. Lenek Jenő mini;szr téri osztályfőnök. A tiszteletbeli tagok megválasztása után az egyéb tisztségek betöltése következett. El­határozta a közgyűlés, hogy társelnököket is felkér, továbbá megválasztotta az igazgató­választmány és a számvizsgálóbizottság tagjait is, kiket a tisztség elvállalására a közgyűlés határozatából kifolyólag felkér. A költségvetés letárgyalása és elfogadása [után elnöik a látogatott és jólsikerült közgyű­lést bezárta. Bőrdíszmű árut bizalommal vehet a készítőnél. Nagy választék, olcsó szabott árak! Győri böröndösnél Pápa, Kossuth Lajos utca 1. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom