Pápai Hírlap – XXXVII. évfolyam – 1940.

1940-04-06 / 14. szám

H í í\ L A P MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Levente-utca22.szám. Előfizetés Va évre 2 P. Egyes szám á-ra 20 f. A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda) A kormányzó felhívása. Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, kedden délután repülőgépen beutazta az Alföld és a Tisza felső folyásának árviz-sujtotta területeit, s a tapasztaltak olyan mély hatást gyakorolt reá, hogy még azon este a következő legfelsőbb kéziratot intézte Teleki Pál gróf miniszterelnökhöz: Kedves gróf Teleki! Most érkeztem vissza az árviz-sujtotta országrészek felett tett utamrél. Bár csak madártávlatból láttam a rombolást, mégis megdöbbentett annak pusztító ereje. Láttam az összeomlott házakat, éppen azok hajlékának megsemmisülését, akik a legnehezebben hordtak egy vályogtéglát a másik fölé, hogy létrejöjjön kis otthonuk. A magyar lelkek áldozatkészségét bizony nagyon sokszor vettük igénybe. Két évtized óta hol itt, hol ott kellett segíteni. De megtettük, s hála Istennek, megvagyunk, boldogulunk, fejlődünk s erősödünk. Magyar testvéreimhez fordulok. Senkitől sem kérek nagy áldozatot. Vegyünk példát hadseregünkről. Rangban a legmagasabbak is csak pengőket, a legkisebbek pedig filléreket áldoztak s mégis az árviz által sújtott hadirokkantak házainak egész sora fogja hirdetni a bajtársak tettrekész együttérzését. Adjon mindenki annyit, amennyit meg sem érez, de adjon, hogy résztvegyen a nemzet jótékony lelkének megmozdulásában. Érezze minden bajbajutott a megértő magyar szívek testvéri támogatását. A gyűjtést végezze a kormánybiztos, aki egész tevékenységét az árviz-sujtott területek s lakóik gondozásának szenteli. Bízom az egész magyar társadalom áldozatkészségében ! Kelt Budapesten, 1940. évi április hó 2-án. Hart&y s. k. EGY RÉGI ÁLOM. Álmot láttam, régen, hogy mikor lehetett, nem kérdezem meg a gyorsröptü éveket, mert én azt az álmot még visszaálmodom, az a régi álom az én nagy bánatom. Havas országúton a megtört hó felett, fehér liliomszál mosolygott, nevetett; jött egy szőke angyal s látta a virágot, letépte és a hó elolvadt, sárt hagyott. Álom volt s az álom komoly valóság lett, mert a szőke angyal valóban létezett Találkoztam vele ott a havas uton, régen volt és mégis még visszaálmodom ... A fehér liliom az én lelkem fele, nem-nem, az egészet mind-mind ő tépte le. A hó is elolvadt, amit hátra hagyott, az emberek által gyűlölt sár én vagyok. Él a szőke angyal, találkozom vele, és a szivem akkor boldogsággal tele, Mint a vásott gyerek, egy helyben nem marad, úgy rúg-kapálódzik, míg végül megszakad ... Hát ez a szép álom akkor kinek marad ? Györfty Sándor. Arcának díszt, szemének enyhülést adnak FOTO-OPTIKA Kovács Imre -vizsgázott látszerész mester szemüvegei Foto-cikkek, hő- és fajsúlymérők stb. raktáron Pápa, Kossuth Lajos utca 21. sz. ÚJDONSÁGOK. — Az új tihanyi apát. Kelemen Kriszosztom pannonhalmi főapát rendtársai véleményének meghallgatása után Gidró Bonifácot nevezte ki tihanyi főapáttá. Az erdélyi székely származású Gidró Bonifác a megszállás ideje alatt a komáromi gimnázium igazgatója volt, akit hazafias érdemeiért a felszabadult Komárom város díszpolgárává választott meg. — Csajthay Ferenc halála. A magyar újságíró gárda egy régi érdemes tagja hunyt el a héten Csajthay Ferenc személyében. Csajthay évtizedeken át szerkesztette a magyar középosztály kedvelt lapját, a Budapesti Hírlapot. Vármegyénk szülötte volt, Zircre, szülőhelyére gyakran ellátogatott. Az újságíró társadalom nagy részvéte mellett temették el a főváros által adományozott díszsírhelyre. — Országzászló-avatás. Vasárnap délelőtt mozgalmas képet mutatott a Hungária Műtrágya és Kénsavgyár és környéke, ahol országzászló-avatásra készültek. Az ünnepély főrendezője dr. Ötvös Dániel igazgató-főmérnök nagy körültekintéssel fogadta a megérkezett vendégeket, akiknek soraiban ott láttuk városunk társadalmi életének egész vezetőségét. Kint volt a frontharcos fuvós-zenekar is, amely zeneszámaival tette hangulatosabbá az ünnepélyt. Magyarruhás lányok és leventék feszes vigyázállásban álltak őrt a kapubejáratnál kövekből épült csinos állványnál, melynek tetejébe felhúzták a gyönyörű nemzeti színű trikolort, melyet a gyár munkásai csináltattak a hazafias szellem istápolására. Lélekemelő volt az ügyes műsorszámokkal tarkított avatási ünnepély. A fúvószenekar a Magyar Hiszekegyet intonálta, majd nemes Martsa Dániel ny. ezredes, a gyár katonai parancsnoka lépett a dobogóra, hogy ünnepi beszédét megtartsa. Hazafias hévtől áthatott tartalmas beszédében ecsetelte a zászló jelentőségét és azt a tiszteletet, amelyet a nemzeti zászló iránt mindnyájunknak éreznünk kell. Beszéde közben felhúzták a zászlót az állvány tetejére, s közben 30 galambot röpítettek a levegőbe. A kis Vankó Irénke, Popovits Irénke, Kis Erzsike, Urbán Aranka, Zatovics Sándor, Molnár György hazafias verseket adtak elő igen ügyesen, bátor fellépéssel. Virág István munkás lelkes beszédben adta át a zászlót dr. Ötvös Dánielnek, aki befejező beszédében, örömének adott kifejezést, hogy ezt a gyönyörű márciusi vasárnapot a jövő feltámadás reményében az Isten és haza szolgálatába állíthatta. — A város nevében dr. Hermann László főjegyző, a pápai Honsz nevében pedig v. Karcsay Béla nyug. ezredes babérkoszorút helyezett az országzászló talapzatára. — Pápai művész a Stúdióban. F. hó 11-én, csütörtökön ismét alkalma lesz a rádióhallgatóknak, hogy gyönyörködjenek Szabó Sándor ref. főisk. zenetanár művészi játékában. Ekkor lép fel u. i. a Stúdióban négy hegedűszámmal. Értesülésünk szerint eljátssza a híres kanári-dalt is, mellyel februárban a pápai írók és költők hangversenyén elragadta a közönséget. A rádióelőadás 12 óra 55 perckor kezdődik. Fölhívjuk rá a művészet barátainak figyelmét. — Halálozás. Részvéttel olvastuk a Komáromi Lapok hasábjain, hogy Horváth Cézár dr. szentbenedekrendi tanár Tihanyban elhunyt. A kiváló tanár és földrajztudós hosszabb ideig Pápán is tanárkodott s úri, szabadszellemü egyéniségénél fogva általános szeretetnek örvendett. Innen mintegy 30 évvel ezelőtt disponálták. Városunk idősebb emberei szeretettel emlékeznek reá most is. — Propaganda-gyűlés. A Magyar Háziipari Központ Veszprém vármegyei Bizottsága f. évi április hó 7-én, vasárnap d. u. 4 órakor a város és járás bevonásával a városháza nagytermében propaganda-gyűlést rendez. A gyűlés célja a háziipari gondolat terjesztése, a háziipari munka irányítása, illetve megszervezése. A gyűlés előadói lesznek: dr. Berky Miklósné, az alispán neje, Szentiványi Károly pápai prelátus prépost, Szlabej Piroska tanítónő, Nacsády József ügyv. igazgató. — Kápláni áthelyezések. Kapi Béla evangélikus püspök Schmidelius Ernő káplánt Uraiújfaluból hasonló minőségben Pápára-, Pusztai László lyceumi nevelőt ugyancsak Pápára hitoktató-káplánnak áthelyezte. — Doktorrá-avatás. Kovács Eszter nőnevelő-intézeti tanárnőt, Kovács Ernő helybeli tanítóképző-intézeti tanár leányát, a szegedi Ferenc József tudományegyetemen e hó 5-én cum laude a bölcsészeti tudományok doktorává avatták. — A Mezőgazdasági Kamara gyűlései. A Kamara március hó 27-én és 28-án szentmártoni Radó Lajos elnöklete alatt gyűléseket tartott. Elsősorban megalakította a gyümölcs-i termelési, kertészeti és szőlészeti szakosztályát, amelynek elnökévé dr. Mohácsy Lajos kamarai alelnököt, alelnökké pedig gr. Erdődy Ferenc és Kheim Pál soproni kisbirtokost választották meg. Dr. Mohácsy Lajos széleskörűen és nagy vonásokban ismíertett-e a szakosztály feladatait, majd Schrikker Sándor, az egész országban közismert gyümölcsfaiskola tulajdonosa, mint meghívott szakosztályi tag tartott nagyértékű előadást »Gyümölcstermelésünk fontosabb kérdései«-ről. Szükségesnek tartotta az egységes gyümölcstermesztés mielőbb való megvalósulása érdekében minden miegyében, de legalább is a legfontosabb gyümölcstermő vidékieken újabb, állami kertészeti felügyelőségek felállítását, továbbá kertészeti és kutató intézetek létesítését. Kriszta Ferenc kertészeti intéző előadásában a gyümölcsértékesítés kérdésével foglalkozott. Vuchetich György kamarai igazgató a szakosztályt tájékoztatta arról, miszerint a Kamara az 1940. év őszére olcsó gyümölcsfaakciót vesz tervbe. Azonkívül bejelentette a szakosztálynak, hogy a Kamara mindazon helyeken, ahol ez szükséges, gyümölcsvásárokat óhajt rendezni. A bejelentést a gazdák örömmel vették tudomásul, annál is inkább, mert a Kamara ezenkívül tanulmányi kirándulás keretében a gyümölcs-* aszalók működését is be akarja mutatni. — Csütörtökön, 28-án tartotta a Kamara választmányi ülését, am'elyjen a választmány tudomásul vette a Kamara működési beszámolóját, majd beható tárgyalás alá vette a legfelsőbb Gazdasági Tanács létesítésének kérdését és egyben hozzájárult a Szombathelyen vasárolt kamarai székház vételéhez. — Finnország filmen. Ezerszer ott jártunk gondolatban az északi hősök földjén az elmúlt hetekben. Mosít a finn követség kultúrfilmjén szinte valóságban megláthatjuk a »Csend országát« a csodás Helszinkivel, a mártir Viipurival, Petsamoval s aiz ott élő néppel. (Kísérő szöveg magyar!) Szemtanúként Tóth Sándor koll. tanár szól a tárgyhoz (vetített képekkel), mig dr. Szabadi Béla a fiinn irodalomból ad Ízelítőt. Az 'estet ,a kollégium cserkészcsapata rendezi 10-én, szerdán este 3/

á9 órai kezdettel a Corso moziban. Jegyet jajámlatos előre megvenni Kis Tivadarnál. A bevétel felét a hontalanná vált finn gyermekek kapják, a maradék a csapat táborozását segíti.