Pápai Hírlap – XXXVII. évfolyam – 1940.

1940-03-02 / 9. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség: Levente-utca22. szám. Előfizetés V

4 évre 2 P. Egyes szám ára 20 f. A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Pápa város Horthy=önnepe. Két évtized áldásai gyökereztették meg a magyar nemzet lelkében azt a mélységes tiszteletet, azt az odaadó szeretetet, amellyel kormányzóját, mindnyájunknak bölcs és jóságos édes atyját fiúi hódolattal körülveszi. Ez a tisztelet, szeretet és hódolat nyilvánult meg a maga teljes belsőséges erejével azon az ünnepélyen, amelyre csütörtök délután szívük indítását követve Pápa város közönsége a városi színházba összesereglett. Ott volt a város minden társadalmi rétege, összes egyesületei, katonái és polgárai, férfiai, asszonyai, ifjai és leányai, akik pedig nem lehettek jelen, azok lélekben együtt voltak az ünneplőkkel s velük együtt kértek áldást kormányzónk drága életére. Kormányzónknak nemzeti színekből s a város színeiből összeállított drapériákkal körülvett olajfestésü képével volt díszítve a színpad, amelyen elsőnek a főiskolai kántus jelent meg, hogy Szabó Sándor tanár vezetésével gyönyörűen elénekelje a Magyar Hiszekegyet, amelyet a közönség állva hallgatott végig. Dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester mondott most hazafias érzéstől áthatott megnyitó beszédet. Frappáns tömörséggel méltatván a 20 éves kormányzói jubileum jelentőségét, felolvasta a következő szövegű sürgönyt, amelyet a város közönsége hódolata jeléül küld el a kormányzónak: „Főméltóságú vitéz Nagybányai Horthy Miklós írnak, Magyarország Kormányzójának, Budapest. Pápa megyei város közönsége mélységes hódolattal üdvözli Főméltóságodat Magyarország Kormányzójává történt megválasztásának 20 éves évfordulója alkalmából. Főméltóságod magas személyében a hálás magyar nemzet a Gondviselés küldetését látja, aki az állami és társadalmi rendet helyreállította, a nemzetépítő munkát szilárd alapokra fektette, a magyar név dicsőségét és tekintélyét helyreállította és Hazánk területét megnagyobbította. Egyet kívánunk, egyet akarunk a mai napon, amit Főméltóságú Kormányzó Urunk is akar és kíván, a mielőbbi magyar feltámadást. Mély hódolattal: Hamuth János polgármester." Beszéde végén az ünneplő közönség lelkesen és hosszasan éltette Horthy Miklós kormányzónkat. Még három helyi száma volt a műsornak: Galavits András V. é. tankép. növendék meleg átérzéssel szavalta el Somogyváry Gyula Horthy c. költeményét s a Perutz-énekkar, városunknak ez az új, sok reményre jogosító énekkara" énekelt el Pernyeszy Ferenc karnagy vezetésével szabatosan és szépen két hazafias dalt. Ezután a közönség áhítatos csendben végighallgatta a rádió-közvetítette fővárosi ünnepet. Együtt élvezte végig a Vigadó közönségével Teleki Pál gróf klasszikus szépségű beszédét s tombolva együtt tapsolt és éltette a kormányzót annak befejeztével. A helyi ünnep záró akkordjaként a megjelent nagyközönség felmagasztosult érzelemmel énekelte el a Himnuszt. Korlátozások ingatlanok tekintetében. A honvédelmi törvény 106. §-ában foglalt rendelkezések végrehajtását illetően a polgármester értesíti az érdekelteket, hogy aki a repülőtér vagy más katonai létesítmény közelében kíván építkezni vagy ingatlant szerezni, előzetes kérvényt tartozik benyújtani a szombathelyi III. honvéd hadtestparancsnoksághoz. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ, Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda) Antal István államtitkár, országgyűlési képviselőnk pápai időzése. A közlekedési nehézségek elmultával végre megérkezhetett közénk fáradhatatlanul munkás képviselőnk, akit mindig őszinte maigyar szeretettel várunk és akinek építő be-, szédeit, egyenes útbaigazításait mindig nagy örömmel fogadjuk. Képviselőnk február 25-én vasárnap délután érkezett és megérkezése után a városi MÉP szervezet nagyválasztmányi ülésére sietett, ahol vitéz Karcsav Béla elnök iüdvözölte. Az elnöki megnyitó során meg!lemlékezés történt Hunyadi Mátyás király születésének ötszázados évforduló járói, továbbá Kormányzó Urunk két évtizedes bölcs országlásáról, amelyeket a nagyválasztmány viharos lelkesedéssel fogadott s elhatározta, hogy a gyűlésből hódoló távirattal köszönti Kormányzó Urunkat. Majd az elnök felkérésére Antal államtitkár emelkedett szólásra és erőf^ teljes beszédben vázolta a fontosabb bel- és külpolitikai kérdéseket. A külpolitikai helyzet ismertetésével 'kezdte beszédét s rámutatott arra, hogy a közeledő tavasz a szembenálló ellenfelek katonai tevékenységének valószínű megélénkülését hozza magával. Magyarországnak nagy hidegvérrel és nyugalommal kell nézni a bekövetkező eseményeket s igazságának, valamint erőinek biztos tudatában kivárni a nagy 'európai és világesemények alakulását. Azt ma senki sem tudhatja előre, hogyan fog elr dőlni az a nagy párviadal, amely Németország és ellenfelei között folyik, csak egy bizonyos: hogy e szörnyű viaskodás végével az európai, különösen a középeurópai viszor ínyoknak újjárendezése feltétlenül be fog kör vetkezni. Ez újjárendezés alapja pedig — ha azt helyesen, főként pedig tartósan akarják megcsinálni — csak az itt élő nemzetek népi és történelmi jogainak az érvényesülése lehet. Magyarországnak az ily elvek alapján újjáépülő új Középeurópában vissza kell szerez;nie a húsz évvel ezelőtt megcsorbított ösz|4 szes jogait. A mai európai és háborús helyzet tehát várakozást ír elő a számunkra, nem ugyan »ölbetett kezű« várakozást, de tevékeny várakozást. amin azt kell érteni, hogy a rendelkezésünkre álló időt a nemzet belső erőinek

1 teljes kiépítésére kell felhasználnunk. A lehető legmagasabb fokra kell emelnnük az ország összes szellemi és anyagi erőit s minden vor maion meg kell hatványoznunk a magyar nép erkölcsi és anyagi teljesítőképességét. Ez le(gyen a mai nehéz és válságos idők legfontor sabb nemzeti parancsa. Fenn kell tartanunk a belső politikai béke állapotát, óvni a közvéle

r ményt azoktól a politikai ellentétektől, amelyek az erők megosztását idéznék elő s minden áldozatot meghoznunk a magyarság teljes lelki egységének fenntartása céljából. Ezután tüzetesen ismertette az államtitkár a kormány legközelebbi munkaprogrammját, amelynek keretében nagy részletességgel emlékezett meg a rövidesen tárgyalás alá kerülő sajtóreform tervezett intézkedéséről. Beszélt a gazdasági életben a zsidótörvény végrehajtása következtében folyamatban levő »őrségváltás« kérdéséről is, amelynek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy ez az »őrségváltás« csak [akkor fog a közérdek javára szolgálni, ha az inem csupán a személyekbe^, db a gzdasági élet erkölcseinek és szellemiségének átalakításában is érvényre juttatja a keresztény szempontokat. Befejezésül képviselői működéséről adott számot s ennek során hangsúlyozta, hogy amint az eddigi nyolc hónapos pápai (képviselősége során is mindent elköívetett abban az irányban, hogy választókerületének jogos érdekeit tőle telhetően képviselje — ezt fogja cselekedni a jövőben is. A nagyválasztmányi ülés befejezése után képviselőnk a felsővárosi róm. kath. Olvasókörbe ment, ahol dr. Csarmasz Ferenc elnök köszöntötte szíves szavakkal. A meghívott víendégek és a nagyszámban egybegyűlt köri tagok nagy figyelemmel hallgatták Antal képviselőnk fejtegetéseit, amelyek főképpen gazdaságpolitikai kérdéseket érintettek. Hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a múltnak liberális alapokon felépülő gazdasági rendszerét a keresztény erkölcsi elvek alapján kell újjászervezni. A liberális gazdasági rend alapja fa haszon elve volt: a jövő gazdasági rend alapja csak a közérdek lehet. A nemzet szempontjából nem a termelés a legfontosabb gazdasági mozzanat, de az, hogy a termelés eredménye igazságosan oszoljon meg az abban résztvevő dolgozó néprétegek között. A gazdasági rend átszervezésénél szem előtt kell tartani azokat a nagy erkölcsi irányelveket, amelyek a nagy pápáknak, XIII. Leónak és jXI. Piusnak a bulláiban láttak napvilágot. A keresztény egyházak nem lehetnek közömbösek az égető társadalmi és gazdasági kérdé-/ sek ifánt, mert az a követelmény, hogy itt a földön igazságos gazdasági .és társadalmi viszonyok váljanárk uralkodókká, elsőizben Krisztus tanításában nyert határozott megfogalmazást. A baj ott kelétkezett, hogy a liberalizmus ikorában a gazdasági élet lecsúszott a krisztusi alapokról: materializmus vált úrrá és a'gazdasági tevékenységet nem az erkölcs, de a profit szelleme hatotta át. Az előadásért elnök mondott köszönetet, amely után képviselőnk huzamos ideig elbeíszélgetett a kör tagjaival. Másnap, febr. 26-án, hétfőn d. e. meglátogatta képviselőnk a járásbíróságot, valamint a sziolgabíróságot, továbbá a Mezőgazdasági Szakiskolát, majd a Leípnik-gyárat s végül a déli órákbain a Perutz-gyárat. Az utóbbi helyen a gyár ebédjén a munkásság képviselője által tartott felköszöntőre adott válar szában többek között a következőket mondotta Antal István államtitkár: »Tisztában kell lennünk azzal, hogy a mai inagy világfelfordulás közepette ez az ország csak akkor állhat helyt és csak akkor tudja megvalósítani nemzeti törekvéseit, ha idebent a maga tarsadalmi életében érvényre juttatja a teljes népi szolidaritás követelményeit. Ez annak a tudatnak általánossá válásában áll, hogy a magyar nemzet egyetlen nagy családot alkot, amelyhez a legkisebb, leggyengébb, legelesettebb embertársunk is hozzátartozik. E tudat gyakorlati következéseit le kell vonnunk minden vonalon, — főként pedig a társadalmi és gazdasági viszonyainkat szabályozó törvényalkotás terén, itt is elsősorban a múlhatatlanul szükséges szociálpolitikai reformok tető alá hozása tekintetében«. Képviselőnk d. u. 4 óra tájban kezdte meg a Fő-téri párthelyiségben a kihallgatásokat. A kérelmezők és panaszosok olyan nagy tömege jelent meg, hogy bizony már beesteledett, amikor a kihallgatások véget értek. Külön megjegyezzük, hogy a pápai választókerület közönsége hálás lehet képviselőjének, aki önmagát nem kímélve végzi munkáját, aki mindenkit szeretettel fogad és meghallgat s készséges támogatását mijnden jogos érdekért latba veti. Képviselőnk rövid pihenés után az esti gyorsvonattal utazott vissza a fővárosba. — Találtatott pénz; igazolt tulajdonosa a rendőrkapitányságon átveheti.