Pápai Hírlap – XXXVII. évfolyam – 1940.

1940-02-17 / 7. szám

HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Levente-utca22. szám. Előfizetés V

4 évre 2 P. Egyes szám ára 20 f. A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda) Mátyás király. Irta: dr. Ónody Dezső. Ez év február 23-án lesz félévezredes évfordulója annak a napnak, amelyen Hunyadi Mátyás, a magyarság utolsó nagy nemzeti királya született. Trónralépése történelmünk fegyik legfényesebb korszakát nyitotta meg s emberi és uralkodói nagyságával szinte magában összpontosította azt az elvont eszmét, amelyet a magyarság a XV. század közepétől jelentett. Benne élt legtisztábban e kor magyarságának ön- és hivatástudata, valamint nemzetünk európai értékének súlya. Mátyás, a törökverő Hunyadi János fia, [köznemesnek született s épen e "magára ébredt rend tette fejére Szent István koronáját 1458ban. Mátyás harmincnégy esztendeig hordta fezt a koronát és uralkodásának hosszú éveit kegyetlen óriási cél elérésére fordította: ;el-i nyerni Zsigmond német-római császári koronáját, a magyarságot tenni Európa urává és a magyarság vezette Európa segítségével megverni a törököt s örökre megmenteni a ke

J resztéiny világot az oszmán veszedelemtől. Valódi caesari célkitűzés! Ha szellemi arcképén végigtekintünk, úgy Mátyás jellemzésére alkalmas főbb tulajdonságait a következőikben vázolhatjuk; Első vonása mélységesen emberi: az igazságosság; amit ma talán helyes kifejezéssel szociális érzésnek is nevezhetnénk. Törvényalkotásai és bíráskodási döntései a kicsinyek iés védtelenek felemelését célozta a jog oltalma alatt állók szintjére. Korát jpval megelőzően szociális uralkodó volt s belpolitikár jának legfőbb törekvése az osztálykülönbségek igazságtalanságainak megszűntetése révén a népnek nemzetté emelése! Másik jellegzetes vonása: az erő. Alig választják királlyá, máris vas-ököllel veri szét a felvidéki idegen szellemű huszita mozgalmat és a törököt az Al* dunától messze visszaveti. Első európai uralkodó

v aki állandó hadsereggel rendelkezik és honvédelmi újításai félelmesen híressé teszik haderejét. Utolsó vonásként említhetjük Mátyás szellemi arculatán annak felismerését: hogy a magyarság hivatása nemcsak a fegyveres szolgálatból áll, hanem az európai szellemmel való összeforrást és az olasz műveltségen alapuló renaissance befogadását is iglenti. A magyar humanisták uralkodása alatt Európaszerte ott állanak a legkiválóbbak között! S mind ez arra mutat, hogy a magyarság, mint európai megtelepedése óta mindig, akkor is lépést tartott az új világmozgalmakkal. Az utolsó nagy nemzeti király születés sének félévezredes évfordulóján felelevenítettük szellemi arcképének legjellegzetesebb vonásait, melyekből uralkodási célkitűzéseinek lényege tevődött össze. Példaképe Ő annak a magyarnak, amilyet csak egyszer-egyszer ad a sors a nemzetnek, bár igen sokszor szüksége volna rá a magyarságnak. Mátyás, bár a nemzeti hagyományokból indult ki, mégis e kor újjászületésének diadalmas uralkodója és a mar gyar renaissance ihletett zászlóvivője volt. ösztönösen megérezte, hogy nemzetének a kor kavargó eszmeáradatából mely irányt kell követnie, ami számára hatalmi súlyt és szellemi 'gyarapodást jelent. Zseniális hadvezér, született diplomata és az igazságosság jegyében Ítélkező szociális fejedelem volt. Ha uralkodásának dicsőséges korszakán végigtekintünk, megdöbbenéssel eszmélünk rá arra, hogy a történelem mennyire ismétlődik és hogy a mai nagy világbomlás árnyékában is Mátyás király politikai irányát kell követni a magyarságnak az európai civilizációt féltékenyen őrző latin szellem és Róma árnyékában! Az idegen imperialista politikai és szellemi áramlatok ellensúlyozására! Á Jókai°kör előadó ülése. A pápai Jókai-kör folyó hó 11-én, vasárnap délután a nőnevelő-intézet dísztermét teljesen megtöltő előkelő közönség előtt szépen sikerült előadó-ülést tartott, melyen vendégkép Korompay Viola írónő (Budapest) és Jankó László a győri Kisfaludy-kör tagja is szerepelt. (Dr. Karácsony Sándor egyet. m. tanár közlekedési akadályok miatt Székesifehérváron rekedt.) Gyűlés elején Medgyasszay Vince elnöki megnyitójában üdvözölte s a szeretet hangján köszöntötte az összes szereplőket, mire Jankó László lépett a felolvasó asztalhoz. Öröm volt látnunk és hallanunk Jankó Lászlót, hiszen nemcsak a tárgy volt íérdekes, amelyről felolvasott, hanem ő maga a felolvasó is, akit évtizedes emlékek fűz-H ínek Pápa városához, s aki a világháború előtti években mint a Jókaidkor tagja, sokszor ült a felolvasó-asztalnál. A tárgy, melyet előadása felölelt, Pápa és Qyőr régi kapcsolatai voltak. Alapos levéltári kutatásainak sok-sok apró, de jellemző eredményeit foglalta egybe. Érdekes dolgokat hallottunk a két város történelmi, kereskedelmi, ipari és szellemi kapcsolatairól. Meglepőek voltak azok a közlések, amelyeket Pápáról (mikor itt még nem volt újság) az egykorú »Győri Közlönye hasábjairól^, vagy a győri várpsi protokollumokból idézett. Érdekes volna, ha mélyreható kutatásait kiegészítené, rendszerezné Jankó s valamilyen formában megörökítené a jövendő kortörténetírók számára... Ezután Korompay Viola olvasott föl legújabb verseiből. Nem is versek voltak ezek, hanem a szó legnemesebb értelmében költemények, égy különös isteni tehetséggel megáldott fiatal írónő írásainak szikrázó gyöngyszemei. Korompay sem ismeretlen előttün^ hiszen pár évvel ezelőtt szerepelt a Jókai-kör[ben s már akkor feltűnt írásainak férfiad ereéjvel, gondolatainak gazdagságával, érzézéseinek mélységével, főleg őszinteségével. E jeles tulajdonságok azóta fokozódtak az íróban. Költeményeit úgy adta elő, ami még tisztábban varázsolta elénk egyéniségét, lelkének gazdag kincsesbányáját. Szavai, ritmusos sorai megkapó rímei úgy csengtek-bongtak, mint a húsvéti harangok a feltámadás ünnepén. Egy versében sem szólt hozzánk a nő^ mindig csak az ember: a megértő, a résztvevő, az együttérző, a mindenkit szerető, tehát mindenkivel egyformán megosztozó, új feltámadást váró és hívő lélek: a tiszta ember. Mélységes és változatos formában megjelenő gondolatai és érzései úgy ömlöttek minden költeményéből, mint virágok a bőségszarujából. Művei, melyeket átszellemülten adott előj nagy és maradandó hatást keltettek. (Előadott darabjaiból egyet lapunk jövő számában fogunk tjozni.) Befejezésül a ref. kollé_gium zene-/ kara adta elő frenetikus hatással a régi, bájos Dunakeringőt Szabó Sándor szép és lelkes vezényletével. Előadás után társas vacsora volt a Varróféle étteremben, hol dr. Hermann László v. főjegyző köszöntötte a városi társadalom nevében a Jókai-kör vendégeit sziporkázó szellemességgel. Jean d'Or. Hirdessen a „PÁPAI HIRLAP"-ban I Hozzászólás a kislakásépítési akcióhoz. A legutóbbi városi közgyűlésről szóló hírlapi referádában örömmel olvastam, hogy városi kislakások építése dolgában az első ko^ moly lépés megtörtént, amiennyiben a közgyűlés elhatározta, hogy 80.000 pengő kölcsönt vesz fel az OTI-tól erre a célra. Azonban ebből az összegből legfeljebb 15—16 kislakás építhető, ami a mi nyomorúságos lakásviszonyaink között csak egy csepp a tengerben, de — mint mondani szokták, »evés közben jő meg az étvágy« — remé]jük, hogy az akció tágabb keretet fog ölteni és a hozzá fűzött várakozások nagyrészt kielégülést találnak. Csak végig kell sétálnunk a külvárosok mellékutcáin^ a Szladik János utcán, a Lakiutcán... a Rozmaring-utcán stb. és látni fogjuk, hogy még ma is laknak olyan házakban emberek, amelyekbe jóérzésű gazda az állatait sem kötné be. Nedvességtől átivódott Öreg, rothadt tömésfalak, apró ablakok, amelyeken csak félénken szűrődik be a napsugár, korw hadt padozat valósággal a betegségek tanyájává teszik ezeket az odúkat, amelyek a hac landósági statisztikához közvetve jelentékeny adatokkal járulnak hozzá. A kislakásépítési mozgalom tehát szükségszerű követelmény, amelynek megoldása halasztást nem tűr. Okos dolog, hogy a város a kislakásokat nem külön csoportban, hanem a régi utcákba beékelten óhajtja megépíttetni. Két célt ér el vele. Készen találja a régi utcákban a közmüveket (vízvezeték, villany), másrészt az utcarendezés, városcsinosítás érdekeit is szolgálja. Ideális dolog volna

N ha az elhagyatott utcákéban a vláros a lebontásra megérett régi, rossz házakat

s mint ezt pl. a Csóka-utcában néhány esetben tette, — összevásárolná, lebontatná és mint üres telkeket magánosoknak jutányos' áron rendelkezésre bocsátaná, amivel fokozná az építkezési kedvet, s idővel a régi, girber. gurba utcák kicserélődnének^ csínos, modern Utcákká lennének. Igaz, hogy ehhez jpénz kellene, ami a város kasszájában szűkösen van, de a reá fordított áldozat megtérülne az építkezéseknél felmerülő különböző városi járandóságok formájában. Ám az építkezési kedvet másképen is fokozhatná a város, amire e kis cikk keretében szintén rá kell mutatni. Évtizedek óta kisért a Jókai Mór utca megnyitása az Anna4érrje, s csodálatos, most már egészen elhallgattak vele. Pedig ezt az utcanyitást a legkönnyebben végrehajthatná a város, mert hisz az a saját ingatlanán menne végbe. A fentmaradó telkeket — azt hisszük — örömmel szerezné meg kórházának bővítésére az irgalmas-rend, vagy kapva-kapnának rajtuk magánosok, akik a megnyitandó nagyforgalmú csinos utcában szívesen építkeznének. — A másik utcanyitási terv, amit szintén emlékezetbe idézünk, a Zöldfautca megnyitásának a terve, amelybe az OTI szomszédságában levő, rozzant Keskeny-féle ház esne bele. Tudomásunk szerint a telket az OTI és a város közösen akarta megsze.-. rezni, de pár ezer pengőn megdőlt a dolog, s az ügy most aluszik. Akárki, vagy akárkik miatt feneklett meg a dolog, csak sajnálni lehet, hogy a monumentális rendőrségi pa-i lota átellenében s a s'zíépen fejlődő utca csinos épületei között ott éktelenkedik ez a csáH kányra rég megérett, tán többszáz éves épü-i let, akadályul az OTI terjeszkedésének, amire pedig tán még nagyobb szükség coln^, mint az utca megnyitására, ámbár ez is közérdek. Éveken át vitáztunk, cikkeztünk, hogy a helybeli OTI-kirendeltség önálló pénztárrá legyen,