Pápai Hírlap – XXXVII. évfolyam – 1940.

1940-02-03 / 5. szám

PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Levente-utca22. szám. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám. Előfizetés V4 évre 2 P. Egyes szám ára 20 f. A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda)Kijelentések. A héten sok fontos kijelenttés hangzott el a hazai és világsajtóban azoknak a kormányzati férfiaknak ajkáról, akik (népek és nemzetek sorsát intézik. Érdekes, ftogy e kijelentéseknek kiinduló és célpontja mindig hazánk helyzete és a magyarság jövendő sorsa volt. Ez mutatja, hogy szerepünk az új európai rend megteremtésében rendkívül megnövekedett úgyannyira, hogy nélkülünk és kárunkra ma már komoly diplomácia nem is foglalkozik a kérdés nyugvópontra, hozatalával. Mikor az angol és francia lapok — az egy Ordre ordenáré hangú románbarát sajtóorgánumon kívül — komolyan hangoztatják a ..trianoni szerződés tarthatatlanságát;i mikor a szlovákiai magyar párt országos elnöke, Esterházy János gróf kijelenti, hogy: aki a háború befejeztével megalkotja Európa új rendjét, nem térhet ki a Kárpátok meden^ céje által teremtett természetes helyzet elől; mikor Róma állandóan sürgeti, figyelmezteti Romániát, hogy tegyen engedményeket Magyarország javára s ez ahelyett, hogy hall-^ Igatna a bölcs tanácsokra, erődítéseket épít a hazug határokon; mikor a magyar külügyminiszter expozéjára épúgy figyel :.egé,siz Európa, mint a kis Magyarország; s mikor miniszterelnökünk az »olasz és magyar felfogások tökéletes azonosságát« nem hivatalos megállapításnak, hanem nyomatékosan Valóságnak deklarálja; — felesleges több nyilatkozatot idéznünk. Ezekből is láthatjuk, hogy amikor e férfiak állandó békét akarnak, azt is tudják, hogy a békének revízió a feltétele. (s

P.) Roma locuta. A Vatikánnak ezt a híres kijelentését most aQuirinálra vonatkoztatva megállapítjuk, hogy Olaszország és szövetségesei nem tűrik, hogy a bolsevista beavatkozás a Kárpátoktól délre is átszivárogjon, s mindent elkövet a balkáni béke érdekében. Ehhez szükséges, hogy létre jöjjön egy erős, tartós balkáni tömb. De nem jöhet létre a balkáni tömb addig, amig Romániának előre nem látással párosult makacssága meg inem szűnik. A revízió gondolata, amelyért Magyarország már húsz éve küzd, megértésre talált már az egész világon, csak Románia maradt meg makacs poltitikája mellett. Pedig kell, hogy Románia a Trianonnál kiosztott iaájindékból fennálló tartozását teljesítse Magyarországgal szemben. Niem jó jóslatokba bocsátkozni. De jobb előre számolni a bekövetkezhetökkelj mint esztelenül elzárkózni a megoldás lehetősébe elől. Pedig ezt teszi Románia. Bízik abban, — amiben mi is, — hogy Isten lés a nagy nemzetek pártfogása, saját hősiességük és kitartásuk miegvédik a hősies finn testvéreket. De abban már tévednek, hogy ez elveszi a szovjet kedvét a balkáni offenzívától. Akár győz Oroszország, akár megtörik a finn ellenálláson, ez nem térítheti el a balkáni támadástól. Pedig akár győz Oroszország, akár nem: Románia elveszett. De van egy lehetőség a megmaradásra: meghallgatni Róma szavát. Teljesíteni a magyar követelést! 1916-ban ezt írja Onciul Aurél bukovinai román, volt reichsrati képviselő Fischer osztrák csendőr ezredesnek: »... Románia elveszett. Egyszerűen azért, mert Románia — ab'bjan a szerencsétlen helyzetben van, hogy; Oroszországnak útjában van a Dardanellák iíeléj, s e birodalom törekvésie egy szabad tenger után tönkreteszi a román önállóságot. Oroszország győzelme Románia biztos halálát jetemtk. Ezek ma is intő szavak Románia számára. Rá nézve csak a balkáni tömb volna az igazi szerencsés megoldás. Oroszország ellen csak akkor védekezhetik, ha keresi a megegyezést szomszédaival. Ennek természetesen ára lenne! Románia nem tudia egyedül megakadályozni Oroszországot főcéljának elérésében. A Boszporushoz, a Dardanellákhoz és a Földközi tengerre Románián keresztül vezet az út! Oroszország nem elégedne meg az engedményekkel, amiket Románia tenne. Oroszországnak főcélja a tengerszorosok elfoglalása s egy nyilt tenger. Legfőbb termékét:'a gabonát a Dardanellákon át viszi ki. A Dardanellák elfoglalása tehát Oroszország gazdasági fejlődésének előfeltétele. Az orosz-török tárgyalások kudarcával Oroszország nem mondott le a megoldás más lehetőségéről. Vannak román politikusok, akik azt mondják, hogy Romániának Oroszország oldalán kell majd fellépnie, de számolnak-e azzal, hogy mi lenne ennek a következménye?! Oroszországot örökre halálos ellenségévé tette Románia, azért, hogy el kellett veszítenie Besszarátoiájt s ezáltal még jobban eltávolodott a Dardanelláktól, ahová annyira vágyik. Emlékezünk a balkáni háborúra, amelyből Románia oly meggyarapodva került ki. A világháborúban is meg volt győződve Románia közvéleménye, hogy a háborút az ő fellépésük fogja eldönteni. Hamis volt az a vélemény, mely Romáiniának ily döntő jelentőséget tulajdonított a világháborúban. A központi hatalmak megvoltak győződve, hogy Románia segítése nélkül, sőt Románia ellen is győzni fognak. Románia előtt akkor is két lehetőség volt: Oroszország vagy a Központi hatalmak. S bár választhatott, a döntés nem rajta múlott; döntöttek mások. Ma is választhat: vagy Oroszország, vagy az Itália vezetése melletti balkáni tömb. Ha az előbbit választja, akkor Oroszország bekebelezi Romániát. Itt persze Bulgáriának és nejünk is lenne beleszólásunk. Ha mégis a jobb belátás és egyedüli megoldás útjára lép, akkor megmenthető; természetesen így sem a mai formájában. Vagy okul tehát Románia szomjszédai bölcs példáján, vagy megbékél a szovjetjárom alatti vazallitás tervének gondolatával. Varga István. ÚJDONSÁGOK. — Személyi hír. Medgyasszay Vince ref. püspök a mult vasárnap a győri »Kovách Pál Irodalmi és közművelődési Társaság« meghívására Győrbe érkezett s a Társaság felolvasó estjén — mint vendég — verseiből felolvasott. A városháza nagytermét teljesen megtöltő közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a költő előadását. — A Közművelődési Egyesület előadó ülése. A pápai Közművelődési Egyesület hoszszabb hallgatás után ismét életjelt adott maigáról. Erre az életjelre régóta vártunk s hogy mennyire őszintén, megmutatta a vári rosháza nagytermét f. hó 27-én teljesen megtöltő közönség. Az estnek egyetlen előadója volt: dr. Joó Tibor budapesti egyetemi magántanár, történettudós. A tárgy, melyről dr. Joó előadást tartott*, nem éjpen új;, t. i. a »ma-i gyar nemzeti eszme« — de amiket mondott, amilyen beállításban s ahogyan mondta

w egéiszen újszerű., teljesen lebilincselő volt. Törtéi nelemfilozófiai alanon fejtegette az európai szellemi egység. kialakulását, s ezen szellemi egységben Magyarország: szerepét a múltban és a jelenben. Következtetései során rámutatott, hogy az a szerep mindig egy: Védőbás tyának lenni, hogy Európa megmaradjon a független önálló államok rendszerében. Ások 'nyelv, sok népi szokás és sokféle származás kovácsolta össze a nemzeti birodalmunkat. Ezen a magyar nemzeti birodalmi alapon vállalnunk kell továbbra is a feladatokat nemzetünk és Európa megvédése érdekében. Érdékes előadása s kijelentései napokig tartó eszmecserére adtak alkalmat a legszélesebb körben. Kár, hogy magvas fejtegetései nyomán nem indult meg rögtön egy élénk vita. — A legközelebbi előadást Varga László főtitkár bejelentése szerint Asztalos Miklós neves történetíró tartja. — Nagy tűz az Esterházy-kastélyban. Vasárnap este hat óra tájban kigyulladt a műkincsekben gazdag, híres Esterházy-kastély nyugati felének tetőzete, amely 50 méter hoszszuságban a tűz martaléka lett- A történelmi •emlékű 120 szobából álló hatalmas U alakú kastély 1783-tran épült barokk stílusban. A kastély másfél századon át őrzi a milliós értékű tárgyakat, amelyek között első helyen áll a kincseket érő könyv- és irattár. A tűz folyamán erre vigyáztak különösen, mert aZ Esterházy-családnak ez a legféltettebb kincse. Drága bútorok, nagy értéket képviselő ruhák, múzeumi edények a különös véletlen folytán mind épségben maradtak. Gyönyörű táncterem, modern berendezésű főúri lakosztályok' iékesítik a kastély belsejét. Ezt a híres kjastélyt most végveszély fenyegette. Vasárnap este negyed hét után a járókelők arra lettek figyelmesek. hogy a kastély város felőli szárnyából vastag füstfelhő tör elő, majd kis vártatva 30 méter hosszúságban hatalmas lángnyelvek csaptak fel és percek alatt lángokban állott az épület nyugati része. Borzalmas látványt nyújtott a vészesen tovaterjedő tűz, amelyet a kellemetlen szél is segített. A magasba szökő lángok messze bevilágították a vidéket. A városban mindenki talpon volt. A moziból, a vendéglőkből az utcára rohantak az emberek és siettek a főtérre. A kivonult városi tűzoltó^ ság mellett a Perutz-gyár, Dohánygyár tűzoltói is kivonultak, akik megfeszített ferővet dolgoztak a tűz megfékezésén. A megindít tott motorfecskendőkkel azonban nem sokri mentek. Közben megérkezett 100 főből álló katonaság, amelyet gyors ütemben a padlásra vezényeltek. A katonák az épségben levő tető egy részét lebontották, a padlásról leszórták a gyúlékony anyagokat. M

lajd a közel 30 méter magas padlásra hatalmas létrán felhúzd ták tűzoltóink a tömlőket és hozzá láttak az oltáshoz. Ennek a gyors tetőbontásnak volt köszönhető, hogy a veszedelmesen tova terjedő tüzet idejében megállították. Éjfélre járt már az idő, amikor a katonaság és a tűzoltóiság még teljes apparátussal dolgozott, a fűz ereje azonban fokról-fokra csökkent, úgyhogy hajnali 3 órára teljesen megszűnt. Reggel rémes látványt nyújtott a kastély udvara. Lezuhant üszkös gerendák és az épület szélét szegélyező füstös párkány, amelyek az égés idején nagy robajjal zuhantak a földre, — feküdtek a hóban, jelezve a pusztító tűz romboló hatását. A kár magánbecslés szerint meghaladja a 60—70 ezer pengőt. A kastély biztosítva volt. A rendőrség széleskörű nyomozást inai tott annak földerítésére, hogy a veszedelmes tűznek mi volt a közelebbi oka. Hogy öngyulladás, gondatlanság, vagy bűnös kezek idézték-ne elő a végzetes következményekkel járható tüzet, erre vonatkozólag a folyamatban levő vizsgálat eredménye fogja megadni a választ. Ama hírekkel szemben, hogy az oltásban reszt vettek volna a győri és más vidéki tűzoltók is, illetékes helyen annak a