Pápai Hírlap – XXXVII. évfolyam – 1940.

1940-09-07 / 36. szám

PAPAI HÍRLAP HMnnnBnmH 1940 szeptember 7. 2 I wawm imscra w t 5Gkh/ST feöz&ri SKUfurt* Kaphatók: Sugár műszerésznél Pápa,Kossuth=u. 23 Telefon: 11-98. Goldstein Gyuláné Pápa, Főtér 23. sz. magyar rögök, melyeknek mindegyike hősi erőfeszítésekről beszél. Újra szabadon lángol­hat fel a nemzeti öntudat, szabadon szárnyal­hat fel a magyar gondolat, szabadon csendül­het fel a magyar nóta. Megindulhat a nem­zeti építő munka. De ez az arc a hála arca is. Hála a magyar igazságot felkaroló baráti ha­talmaknak, hála a bölcs vezetőknek, hála a magyar katonák ezreinek, akik készen állnak arra a szerit lendületre, amely teljes diadalra fogja vinni igazságunk zászlaját. A második arc a fájdalom arca. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy nehéz sóhajtások szállnak az aradi ma­gyar golgotáról; azt, hogy nyugtalanul hány­kolódnak a temesvári vitézek csontjai; azt, hogy Petőfi lelke háborogva szálldos a seges­vári síkon; azt, hogy a vájdahunyadi vár falai panasz-szózattól zúgnak ... Nem folytatom to­vább! A harmadik arc a magyar jövő arca. Barázdás, verejtékes arc. Ez az arc mosolygós, dicsőséges akkor lesz, ha telítve leszünk mun­kával, igazsággal és szeretettel; ha nemzeti közösségünk igazi testvéri közösség lesz, amely •erőt ad minden igaz és munkás magyarnak. Csak olyan mértékben tudjuk teljesíteni törté­nelmi hivatásunkat, amilyen mértékben fokoz­zuk erőinket. Ne felejtsük el, hogy történelmi hivatásunk útja csak Nagymagyarországon át vezethet! A magas színvonalú, szónoki lendülettel előadott beszéd nagy hatással volt a megje­lentekre. , Harsányi Teruska 6 éves kislány, alkalmi hazafias verset adott elő ügyesen. Varga István dr. emerikánás befejező be­szédét gyönyörű szavakkal kezdte. Ma, amikor csapataink átlépik a trianoni sorompót, húsz év után, hajnalodik a gyergyói, csiki hegyek aljában élő székely testvéreinkre a feltámadás iszent pillanata. 1920 június 4. Ránk ^zakadt a bús magyar este és most lelki áldás hull több mint kétmillió magyarra, kik várják azt £ pillanatot, hogy ismét az anyaország fiai lehetnek. A többezer főnyi lelkes közönség egy­hangúlag fogadta ipl ezután Süle Zsigmond turul törzsfő indítványát, hogy hódoló táv­irat küldessék a Kormányzó úrnak, gr. Teleky Pál miniszterelnöknek és gr. Csáky István külügyminiszternek. A végén az egybegyűltek a Himnuszt énekelték el. ,, Matlcs József. IGMÁNDI KESERŰVÍZ minősége egyedüli Magyarország területe és népessége Újabb békés gyarapodást ért meg csonka­hazánk. Boldog örömmel teszünk szamadást, mennyivel és mivel gyarapodott Magyarország. A bécsi döntéssel tizenegy varmegye tért vissza vagy teljesen, vagy részben az anya­országhoz. Ezek a vármegyék: Besztercena­szód N Bihar, Kolozs^ Maros, Torda, Máraina­ros, Szatmár, Szilágy és Szolnok-Doboka, to­vábbá a székely megyék: Csik, Udvarhely és Háromszék. A Trianon előtti Bihar megyének most imár kétharmad része jött haza. Szilágy és Szatmár megye teljes egészében visszatért. Kárpátalja visszafoglalása haza hozta Máfa­maros egyik felét, a bécsi döntés most a másik felét is ideadta. Szolnok-Doboka és Besztercenaszód megye is teljes terjedelmé­ben az anyaországhoz került, Kolozs megyenek azonban csak kisebbik része. Ugyancsak tel­jesen hazajött Maros-Torda v Udvarhely és Csik, valamint kisebb lakatlan területtől elr tekintve Háromszék vármegye is. A trianoni Magyarország területe 93.073 négyzetkilométer volt 9 millió 100 ezer 886 lakossal. A visszacsatolt Felvidékkel 12.012 négyzetkilométert "kaptunk. Ezen a területen 1,056.657 lakos él. Kárpátalja 664.826 lakosa 12.061 négyzetkilométernyi területtel gyara­pította Csonkamagyarországot és péntek dél­előttig a hazatért Felvidékkel és 'Kárpátaljai­val együtt Magyarország területe 117.1461 négyzetkilométer volt 10,822.369 lakossal. A visszatérő északi és keleti erdélyi részek ke­reken számított 44.000 négyzetkilométernyi; területe két és félmillió lakossal most már 161.146 négyzetkilométerre növeli az ország területét. A megnagyobbodott területen a leg­utóbbi statisztika szerint 13,332.369 lakos él, de ezt a számot jelenleg a természetes szapo-i rodás arányát véve alapul bátran lehet 14 millióra tenni. * A visszatérő nagyobb városok közül Ko­lozsvárnak 100.844, Nagyváradnak 82.687, Szatmárnak 51.495, Marosvásárhelynek 38.517, Nagykárolynak 16.042, Nagyszalontának 15 ezer 297, Désnek 15.110, Besztercének 14.128, Nagybányának 13.904, Sepsiszentgyörgynek 10.818, Gyergyószentmiklósnak 10.375, Szász­régennek 9290 és Zilahnak 8340 lakosa van. Csonka-Magyarország területe tehát 93.000 négyzetkilométerről két év alatt kereken 67 ezer négyzetkilométerrel 160.000 négyzetkilo­méterre növekedett. * Csütörtökön reggel 7 órakor megszólal­tak városunk összes harangjai, jelezve, hogy íderék honvédcsapataink átlépték a trianoni határt és diadalmasan menetelnek Márrriaros és Szatmárnémeti felé. Nem maradt szem szárazon, amikor a rádióban a Himnusz méla­bús hangjai mellett bejelentették katonáink Pipere, kozmetikai, háztartási és egészség­ügyi cikkek. Márkás kölnivizek és parfümök. Magyar virágos kertek illatbokrétája: a Bokréta illatszertár Kossuth Lajos utca 22/b. Állandóan friss arc- és tejkrémek. Fővárosi „felső-ezrek" kozmetikai intézetének a „Dercé" n • kozm. laboratórium készítményeinek egyed- öli árusítása. Hudnut, Toway, Balilla, Carne- h^je val stb. márkás minőségi cikkek árusítása. res zf e Nagyon szolid árak. — Szives pártfogást kér: mu nj c Szkurszki Pálné cégtulajdonos. szerin elindulását és Kormányzó urunk hadparancsát. „ — A visszanyert területeket szeptember 5-től szeptember 13-ig terjedő időszakban szállják meg a honvédség csapatai. Templomi ravatalozás. Vettük és közöljük a következő sorokat: Tekintetes Szerkesztő Úr! Kérem, legyen szíves alábbi soraimnak b. lapjában helyet adni. Egy idő óta mindinkább tért hódít az a helytelen szokás, hogy gyászoló családok ha­lottaikat az Anna-kápolnában ravataloztatják fel, s innét történik a temetés. A templomnak ily célra való átengedését nem tudom helye­selni, mert hisz Isten házának egészen más a rendeltetése, mint hogy ravatalozó helyül szol­gáljon. De vallási szempontokon kívül egész­ségi okokból sem volna megengedhető a temp­lomban való ravatalozás, mert hisz a temp-i lomban — különösen vasár- és ünnepnapokon — sokan megfordulnak és esetleg onnét ragá­lyos betegséget hurcolhatnak magukkal. A jövőben méginkább kifogásolható a templomi ravatalozás szokása, mert hiszen főpásztorunk a veszprémi püspök úr rendeletéből ezután az Anna-kápolnában rendes istentiszteletek tartatnak, diákok számára pedig reggelenként könyörgéseket fognak tartani e szent helyen. Ez a körülmény szinte kizárja azt, hogy az Anna-kápolna továbbra is ravatalozó-helyül szolgáljon, s biztosra veszem, hogy erre en­gedélyt ezután csak a legkivételesebb esetben adnak ki. Felmerül azonban a kérdés, hogy miért nem építteti meg a város az oly régen terve­zett ravatalozó csarnokot az alsóvárosi teme­tőben? Tudom, hogy a polgármester úr pro­igrammjában a ravatalozó építése benne van, ez a terv azonban csak akkor válik közhaszí-< Inúvá, ha kivitelre kerül. Az én tarsolyom hiába volna tele ennivalóval, ha azt fel nem nyitnám, akár éhen is halhatnék. így vagyunk a programmokkal is, ha azok csak írott ma^ lasztok maradnak, senki hasznát nem veszi. E lap már többször sürgette, most én is sür­getem — szerénytelenség nélkül mondhatom: közóhaj tolmácsolójaként — a temetői rava­talozó csarnok mielőbbi felállítását, amire hogy milyen nagy szükség van, bizonyítja, hogy a gyászoló családok mind többén ve­szik igénybe az Anna-kápolnát elhunyt kedve­seik felravatalozására. Igaz, hogy a gyászszer­tartás is istentisztelet, de a templomok még sem valók ravatalozásra, ezt 'mindenki belát­hatja. - ' Közérdekből véltem cselekedni, mikor e pár sort megírtam, aminek közlését megkö­szönöm, abban a reményben, hogy felszólalá­som nem fog a pusztában elhangzó kiáltás sorsára jutni. Kiváló tisztelettel: Egy alsóvárosi r. kat. polgár. — Külön erdélyi szárr&t ad ezen a héten a Színházi Magazin. Nagy riportban mesélik el színészeink könnyes-mosolyos erdélyi emlékeiket, erdélyi levél szá­mol be arról, mi újság az erdélyi mágnástársaságban. „Kolozsvári színház 1940-ben", „Szovátai nyár" cimü riportjaink mind Erdéllyel, Erdély szépségeivel foglal­koznak. Képes riportok Fedák Sári, Muráti Lili, Kiss Manyi nyaralásáról, vidám egyfelvonásosok és a _ Kis Magazin egészítik ki az ünnepi számot, melynek divat­rovata már a pesti nagy szalonok készülő őszi kollek­cióiból ad mutatót. •o c V Sm w e Of E N (/) =3 03 O H <t © L. > ra a '10 a

Next

/
Oldalképek
Tartalom