Pápai Hírlap – XXXVII. évfolyam – 1940.

1940-01-27 / 4. szám

Pápa, Horthy Miklós Főutca 14. Nagy választék! Olcsó árak! — Kodolányi János előadása. Kodolányi János, a ma élő legnagyobb magyar színházi író, a magyarság legégetőbb problémáiról, az egyke-kérdésről és a magyarországi sváb-kér­désről február hó 5-én a ref. leánykör rende­zésében előadást tart a Jókai-szinházban. Az est keretében vendégszerepelnek még dr. Sza­lánczi Károly újságíró, fővárosi tanár és dr. Horusiczky Zoltán zongoraművész, az Orsz. Zenede igazgatója. Részletes műsor a következő számban. Jegyek máris kaphatók Kis Tivadar könyvkereskedésében. — Finn hazaszeretet. Most, mikor az 'egész világ figyelme a páratlan hősiességű finn nemzet felé fordul, nem érdektelen né­hány dolgot megtudni az ő hazaszeretetük megnyilvánulásáról. — Közvetlen az orsz tá­madás előtt november 21-én a 13 éves finn világhírű hegedűművész^ Heimo Haittó mi­előtt amerikai útjára indult, hangversenyt adott a haza javára, melyen a 7000 lelket be­fogadó kiállítási csarnok zsúfolásig megtelt közönséggel és 20.000 pengőt jövedelmezett a kitelepített karéliai nyomorgók számára. — Már javában folyt a háború, mikor a kiürített' és. elsötétített fővárosban a képző- és ipar­művészek által ajándékozott tárgyakból ia haza javára a fényben úszó képzőművészeti csarnokban kiállítást rendeztek és egyetlen da­rab nem maradt vevő nélkül. Szobrokat, fest­ményeket, vázákat vásárolt egy légi támadásra felkészült város a haza javára. — És vájjon mit mentettek elsősorban a háború kitörése alkalmával? Pénzt? Aranyat? Nem! »Az asz­szonyokat és gyermekeket biztonságba!« ad­ták ki a jelszót. Azután a finn nemzeti szel­lem kiválóságait küldték messze más orszá­gokba,. Ijogy élő bizonyítékai maradjanak a jfinn géniusznak akkor is, ha otthon minden 'férfiúnak is el kell pusztulnia. A nemzet mint egy ember leszámolt azzal a ténnyel, hogy sem élete, sem vagyona nem jelenthet szá­mára semmit, ha hazája önállósága és füg^­getlensége elvész. Ezzel a tudattal fogadta az eseményeket. így lett az egyéni életet és az anyagi értékeket a "hazáért feltétlenül „oda­szentelő magasrendű erkölcsi bátorság meg 1­személyesítője. — A Mansz elnöksége kéri mindazokat, akik ma a finnekkel együtt érez­nek, hogy hozzák meg áldozatukat részükre az­által, hogy megváltják a jegyet a február 4-iki Mansz-estélyre. — Magyarnóta-hangverseny. Január 22-én j az állami tanítóképző-intézet a Jókai-mozgó­i ban magyarnóta-hangversenyt és testnevelési : bemutatót reendezett. Az intézeti cigányzene­' kar magyar nótákat adott elő. Az együttes ! kellemes benyomást keltett. Börzsiey János ci­gányzenekar kísérettel több magyar nótát éne­kelt. Hangja kellemesen csengő. A III. és II. évfolyam énekkara Lencz István vezény­letével népdalokat énekelt. Lencz István har tározott és ügyes vezénylése hivatásos diri­gensek művészetével vetekszik. Négykezes csárdásokat Lencz István és Veszely Károly V. é. tanítójelöltek adtak elő. Az est egyik legkellemesebb meglepetése Lencz István zon­gorajátéka volt. Tehetségével és alapos feU készültségével még sok értékes sikert fog aratni. Veszely Károly játéka is kiváló. Elő­ször kellett volna megemlíteni a testnevelési bemutatót. Az V. évfolyam mintacsapatának mozgásos gimnasztikája, a Sportkör társas tornagyakorlatai, korlát és talajtornagyakor­latai, végül az asztal-ugró csapat mutatványai az est legkimagaslóbb számai voltak. Gratu­lálunk Tölgyesy László testnevelési tanár mun­kájához. A rendezés tökéletes volt. Meggyőző­désünk, hogy az intézetből kikerülő tanító gárda továbbítja a tanultakat. Falvainkban akkor ősi dalainkkal és a test egészségének védelmével munkása lesz az eljövendő bol­dogabb magyar életnek. — A vonatjárás korlátozása. A Máv. igazgatósága további intézkedésig számos gyors­és személyvonat közlekedését megszüntette. A megszüntetett vonatjáratok közül bennünket csak (a Celldömölk—Veszprémen át) közlekedő szom­bathelyi gyorsvonat érdekel, amellyel Pápáról 11 óra 23 perckor lehetett Budapestre felérkezni. A többi Budapest felé és onnan érkező, valamint a vicinális vonatjáratok mind megmaradtak. — Lelkészválasztás. A kemeneshőgyészi evangélikus gyülekezet a presbitérium egyhangú jelölése alapján vasárnap 'délelőtt tartott köz­gyűlésében Váczy Dezső pápai hitoktató káp­lánt közfelkiáltással lelkészévé választotta. Az új lelkészt, aki rövid pápai tartózkodása alatt a hívek megbecsülését érdemelte ki, a jövő hó elején iktatják be új állásába. — A magyar nemzeti eszme címen f. hó 27-én, szombaton este fél 7 órakor a város­háza nagytermében dr. Joó Tibor tart előadást. Az előadás díjtalan s azon mindenkit szívesen Iát a Közművelődési Egyesület. — Mértékhitelesítés. Nagy Dániel m. kir. mértékhitelesítési ellenőr, a veszprémi mér­tékhitelesítő hivatal főnöke, kiszállott Pápára, s e hó 22-től kezdve március hó 17-ig Kossuth ­utca 34. szám alatt, a postával szemben, mér­tékvizsgálatot tart. A megfelelő mértékeket hi­telesíti, a kifogás alá esőket pedig javításra utalja. — Pápai hústalan napok. A pápai hús­iparosok kérelmére az illetékes minisztérium hozzájárult ahhoz, hogy városunkban a hústa­lan napokat hétfőn és szerdán tartsák meg. — Egy pápai eredetű őstehetség. Tipikus magyar művészsors az osztályrésze Rozs Já­nos festőművésznek, akit itthon jiem, vagy csak igen szűk körben ismernek, de tehetsé­gének és alkotó erejének híre még a rokon ; finn néphez is eljutott. A fiatal művész Pá­páról négy évvel ezelőtt indult hódító útjára. Még akkor nem tudta, hová viszi útja. Pestre ment, tele tehetséggel, vággyal és szeretettel a művészet iránt. Felvették a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Szőnyi, Aba-Novák és Vaszary keze alatt csiszolódott, fényesediett művész­csillaggá. Sok tárlaton szerepelt, vásároltak is tőle képeket; elismerték, de az elismerésből nem nagyon lehet megélni. Egy évvel ezelőtt Székesfehérvárott állította ki munkáit, s a város vezetősége meg is vett tőle két képet. Ebből a pénzből, és még amit máshonnan összeszerzett, utazott ki a messzi Finnor­szágba, szerencsét próbálni. S a magyar te­hetséget külföldön nem is hagyta el a sze­rencse. A finnek fővárosában, Helsinkiben megbízták, hogy a munkás-székház falait fres­kókkal diszítse. Rozs Jánosnak tizennégy mé­ter széles falra kellett felfesteni egy önálló, teljes kompozíciót. A művész munkájával a finn művészkörök a legteljesebb mértékben meg voltak elégedve, s ha a finn-orosz há­!ború haza nem kényszeríti az idegeneket, Rozs János még ma is az újabb és újabb finnországi megbízásoknak százai közül vá­logathat. S most újra itthon van. Még kitel­jesedettebb tehetséggel, mint azelőtt. Hozott haza százhúsz vázlatot, ezerkétszáz rajzot és ... dolgozni akar. Sok-sok szépet és újat vá­| írunk tőle, csak az a fontos, hogy a magyar művészethez értő közönség is megbecsülje; I és pártolja őt. (FSdI.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom