Pápai Hírlap – XXXVII. évfolyam – 1940.
1940-07-13 / 28. szám
HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. S ZLe r k e s,z t ő & é g : Levente-rutca 22. szám. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám Előfizetés 4/ 4 évara 2 P. íEgyes-;£zám ára; (16 f. A kiadóhivatal telefonszáma: 14*60 Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda) Mifochep. ;Már megszoktuk s a v&ág. események villámgyors és nyugtaian várakozásokkal tetí fordulata? között szinte vártuk az új Münchent, amdly pántot fog tenni a találgatásokra és:feleletet fog adni a még!megoldatlan, főleg itoenraünket, magyarokat érdeklő problémákra. Huszonkét év léleJtíDlő várakozásai alatt, aniközfeen ^ok-Sí)k.gyilkos íaáború folyt le a külországokban a genfi Népszövetség „nagyobb ídicső&égére'S mi is sek harcot folytattunk lelkünk É4-föliörő -.nyugtalanságai és kételkedései telten; <Üe az. ős snagyar természetünkben rejl© nyugalom s ;a veis járé türelem mindig győztes marad a léták ellenségei fölött. Azt tartottuk és azt tartják ma is előrelátó rpolitikával, amit a kétezeréves :hatalmas Réma bölcsei megállapítottak, iítügy: qui habéi tempus, habét vitám. lEzt a feÖQgáannkal igazelta a mostani harmadik müncheni találkozó is. Errre a.magy találkozóra a kis nemietek köztil egyedül mi voltunk meghiva. A kis nemzet maggyá lett a legnagyobbak szemében, mert lelki nagysága: a nyugalom, ? türelem és hit azzá tette. Nem kell soká várnunk, hogj' naggyá legyfenk ellenségeink és irigyeink nmében is, amikor visszakapva jogos tulajdonunkat, területiig is megnagyobbodunk. Életet nyerírak abban .a tudatban, hogy : qui habét teaipm', habét vftam. (sp.J Ái aratási ^közmunkákra minién alkalmas férfit és nőt kiretdeltetnek az idén. A íhonYédefeni miniszter, a belügy, 'a földmjvdésügy és a kultuszminiszter egyetértően nagy fontosságú, „az egész országra érvényes rendeletet adott ki. A honvédelmi miniszter az 1939. II. t.-c. 124. §-a alapján az 1940. évi aratási, hordási és cséplési munkálatok elvégzésére honvédelmi munka igénybevételét rendeite el Ez a fontos rendelet azt jelenti, hogy az egész országban ott, ahol szíikséges, közerővel aratnak és csépelnek az idén. A rendelkezések értelmében a járási gazdasági felügyelők jelentést tesznek a nagy- és kis községekben a főszolgabíróknak, a városokban a polgármestereknek, hogy az aratási és cséplési munkálatok elvégzésére hol és milyen számú közerőre van szükség. A főszolgabírók és a polgármesterek azután a törvény értelmében intézkednek, hogy a munkakötelezettek megjelenjenek a helyszínen. A főszolgabíró erre a honvédelmi munkára kötelezettek személy szerinti kirendelésére a községi elöljáróságot utasítja. A honvédelmi törvény értelmében 9300— 1030. M. E. számú rendelet 6. §-ának 2—4. bekezdése alapján az országos honvédelmi mozgósítás az aratási és cséplési munkálatokra akként történik, hogy megállapítják minden falúban és városban, kik azok, akik földmíveléshez értenek. Ezeket azután osztályozzák. Először a férfiakat viszik el kötelező honvédelmi aratási munkára és a férfiak közül is előbb a fiatalokat, a nőtleneket, azután a családosokat és az öregebbeket. A férfiak után, ha elegendő férfi munkaerő nincs, a nőket sorolják be kötelező munkaszolgálatra. Azokat, akiket ilyen munkakötelezettségre behívnak, kirendelnek, a törvény a munkaviszonyt illetőleg megvédi. Tehát aki munkakötelezett és ilyen módon ebben az évben aratási és cséplési munkát végez, az a helyben szokásos járandóságot megkapja. Aki vonakodik a munkakötelezettség alól, vagy a saját hibájából időben nem jelenik meg pontosan a kijelölt helyen, azt katonai karhatalom kényszeríti a munkavállalásra. Az egész ország földmíves társadalmát mozgósító rendelet még azt is kimondja, hogy azt, aki -saját birtokán, vagy munkaszerződés alapján más birtokon aratást vagy cséplést végez, nem lehet kirendelni az idő alatt, amíg a most említett munkálatokhoz munkájára a rendes munkahelyén van szükség. A honvédelmi miniszternek az ország népét mozgósító rendelete biztosítja az aratás és cséplés rendjét (és ez a rendelet már életbe is lépett. ÚJDONSÁGOK. — Ruszin tanítók városunkban. Az áll. tanítóképző-intézetben f. hó 8-án, kedden reggel 8 órakor a város vezetőinek jelenlétében, szép ünnepség keretében nyitotta meg Pánczél Ferenc, ,a székesfehérvári kir. főigazgató el. isk. szakelőadója 45 kárpátaljai áll. tanító nyelvtanfolyamát. Öt hétig tartózkodnak itt ruszin testvéreink, hogy magyar környezetben élve megismerjék a magyarság lelkét, szellemét, érzését, • kultúráját és hogy ezen idő alatt szakismereteiket bővítve tanítói eljárásukat összhangba hozzák az anyaországban kialakult módszerrel. A tanfolyam vezetősége kéri a város hazafias közönségét, hogy délutánonként 3—4 és 6—7 óra között a tanfolyamot meglátogatni szíveskedjék, amikor is társalgásukkal a hallgatókat a magyar nyelv tanulásában elősegítik, érdeklődésükkel és meghívásaikkal városunk s az anyaország lakóit megszerettetik. A tanfolyam hallgatói várakozásteljes bizalommal jöttek városunkba; céljuk a magyar nyelv tökéletes elsajátítása, hogy majd Kárpátalján a vegyestannyelvű iskolákban lelkes tanítói lehessenek. — Ehhez a munkához kéri a tanfolyam vezetősége a város közönségének szeretetteljes támogatását. — Címadományozás. A kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére az állami tanítóképző-intézeti tanszemélyzet létszámában a júliusi kinevezések és előléptetések során Zala István pápai tanítóképzőintézeti rendes tanárnak a tanítóképző-intézeti igazgatói címet adományozta. — Gyász. Pápa város régebbi úri családjai mélységes szívbeli megilletődéssel értesültek egy Pápáról régebben elszakadt, de ide mindig vissza-vissza térő kedves barátjuk: vizkeleti Kiss Vilmának munkás és példás élete 76-ik évében történt elhúnytáról. A megboldogult finom lelkű, müveit úri hölgy, aki Kiss László egykori uradalmi jószágkormányzó leánya volt, hosszú évtizedeken át tevékeny munkása volt városunk művészi életének. Elhúnytáról, melyet előkelő rokonság és a tisztelők nagy serege gyászol, sógornője: vizkeleti Kiss Istvánné adta ki a gyászjelentést. E hó 10-én a budapesti farkasréti temetőben helyezték örök pihenőre Áldás poraira! — Értesítő-ismertetések. A dunántúli ref. egyházkerület pápai polgári leányiskolájának első értesítője megjelent Ligárt Ida igazgató szerkesztésében. Az iskola az ősszel vált ki a ref. Nőnevelőből s a tanítónőképző és leányliceum mellett önálló intézet lett Ligárt Iga igazgatása alatt. Az Évkönyv Kutassy Mária volt nőnevelőintézeti igazgató jól sikerült arcképét hozza az élen, majd meleg szavakkal búcsúzik a nyugalomba vonult igazgatótól. Az iskolai év történetéből legfontosabb mozzanatok ezek: Az új helyettes énektanár Ritoók Magdolna volt. A gazdaságtant új tanerőként Szinay Rózsa tanította. Megvált az intézettől dr. Cseh-Szombathy László intézeti orvos is. Az ev. hittant Váczy Dezső, majd Domby László, Kiss Dezső, végül Pusztai László tanította. A tanári testület három hitoktatóval együtt 14 tagból állott. A tanítás és nevelés érdekében három szülői értekezletet tartottak. Iskolai ünnepély 9 volt. Az Ifjúsági Vöröskereszt Egylet és a Diákkaptár-mozgalom megalakult és eredményesen működött. A növendékek száma a négy osztályban 141 volt (köztük 16 magántanuló). Vallás szerint így oszlottak meg: ref. 73, ev. 40, unitárius 1, r. kath. 12, izr. 15. Tanulási eredmény szerint PÁPAI HITELBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Szerződéses viszonyban a Magyar Általános Hitelbankkal. Alapíttatott: 1878-ban. Távbeszélő: Igazgató 1136. Üzlethelyiség: JÍJ4. Táviratcím: Hitelbank. HIRDETMÉNY. A pápai Hitelbank Részvénytársaság 1940 július hó 1-én megnyitotta XXVIMK ÉVTÁRSULATI ÖNSEGÉLYZŐ-EGYLETÉT három és öt évi időtartammal részletenként és hetenként e cj y pengő befizetéssel. Ez a legkönnyebb és legkedveltebb módja a takarékosságnak, mert heti egy pengőt mindenki könnyen nélkülözhet, aki pedig kölcsönre szorul, minden heti egy pengős részletre 156, illetve 260 pengő kölcsönt igényelhet, mely a harmadik, illetve az ötödik év végén a heti betétekkel kiegyenlítést nyer, de közben is bármikor visszafizethető. Mindenki tetszése szerinti heti részletet jegyezhet. A belelek havi részleíekj)en is fizethetők A bank a résztvevőknek befizetéseik után a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatának megfelelő kamatot térít, a heti betétek alapján folyósított kölcsön után pedig a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatát 3 %" ka l meghaladó kamatot számít. Minden egyéb feltételre nézve készséggel ad kimerítő felvilágosítást a Pápai Hitelbank Részvénytársaság.
