Pápai Hírlap – XXXVII. évfolyam – 1940.

1940-01-06 / 1. szám

HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Levente-utca22. szám. Felelős szerkesztő: Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám. Előfizetés V 4 évre 2 P. Egyes szám ára 20 f. SÁNDOR PÁL. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. SÁNDOR PÁL. a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda). Az egyetlen magyar út. Több mint egy esztendeje már, hogy a felvidéki magyarság visszatért a magyar po­litikai életbe. Ami azt is jelenti, hogy magával hozta a megnagyobbodott magyar életbe mind­azt a politikai, gazdasági és kulturális tanul­ságot, mely húsz esztendőn keresztül megtar­tója volt kisebbségi sorsbam. Olyan tanulságok ezek, melyek nemcsak egy kisebbségi nép életét tudták megőrizni az ellenséges politikai környezetben, de amelyek okvetlenül, mint rendkívül értékes erők: alakíthatják és for­málhatják az egyetemes magyar életet is. Melyek ezek a tanulságok? Mi az az örökség, amit a felvidéki magyar inép a ki­sebbségi sorsból áthozott magával az önálló és független magyar életbe? Elsősorban a mi sajátos nemzeti elfogá­sunkra kell gondolni. A kisebbségi ember — a Felvidéken éppen úgy, mint Erdélyben vagy Jugoszláviában — egészen új nemzetfelfogást alakított ki. Ezt a folyamatot a kisebbségi politikai sors és a kisebbjségi magyarság tár­sadalom-átalakulása okozta. Elsősorban ez az utóbbi, ami annyit jelent, hogy kisebbségi sorsban az egyes társadalmi osztályok egy­máshoz közelebb kerültek, a társadalmi osz­tályfalak lecsiszolódtak és a magyar nép egy­séges testté kovácsolódott a közös megpró­báltatásokban és a nemzeti megmaradásért folytatott közös munkában. Az új nemzetfogalom, melyet a kisebbségi magyarság az említett politikai és társadalmi fejlődés nyomán megfogalmazott: a közösségi nacionalizmus gondolata. Ez a kollektív na­cionalizmus teljes egészében különbözik a há­borúelőtti idők liberális nacionalizmusától. Is­mertetője, hogy a nemzetet, mint szent közös­séget tekinti, mint a dolgozó nemzettagoknak szervezett közösségét. A kollektív nacionaliz­mus feleletet ad a nemzeti élet minden nagy (kérdésére. Elsősorban azt mondja, hogy a inemzeti közösségben nincsenek sem születési, sem gazdasági kiváltságok, illetőleg a szüle­tés vagy a gazdasági helyzet egymagában senkinek sem nyújthat több jogot. A naciona­lista társadalomban egyetlen értékmérő van csupán és ez: a nemzet érdekében végzett munka. És kinek-kinek az ad több jogot' mennyiben szolgálja az illető produktív mun­kájával a magyar közösség érdekeit. De je­lenti a kollektív nacionalizmus azt is ö hogy mindaz, ami a inemzeti közösség keretében akár inint gazdasági, akár mint 'politikai adottság létezik: annak a közösség érdekét ikell szolgálnia. E szerint a gazdasági élet nem haladhat öncélú, csupán a gazdasági pro­fitot kereső vágányokon. De elsősorban a nemzeti közösség céljait kell szolgálnia és a nemzeti közösségen keresztül az individuális célt. A kollektív nacionalizmus jelenti végül a széles magyar népi rétegekre kiterjeszkedő kultúrpolitikát, magyar tömegeink szellemi fel­emeléséi. A közösségi nacionalizmus volt az a gon­dolat, amelyik megőrizte a felvidéki magyar népet az idegen és ellenséges politikai hely­zetben, amely öntudatos nemzetrésszé tette minden beolvasztó törekvés ellenére. Jogg'al mondhatjuk, hogy ez a legnagyobb élmény és tanulság, melyet a felvidéki magyarság magával hozott a kisebbségi életből. De ez a tanulság, a kollektív nacionalizmus gondo­lata: nemcsak a kisebbségi néprész számára jelentett erőt, megmaradást és menekvést, de megoldást mutat a magyar élet számára is. A magyar életnek és jövendőnek elsősor­ban ez a záloga, a magyar kibontakozás min­denekelőtt ettől függ. Ez az egyetlen magyar út és egyetlen magyar megoldás. Mert ez a magyar szellemi és fizikai erők összefogását és megszervezését jelenti a legnagyobb em­beri cél: a nemzet érdekében. Vitéz Jaross Andor. JEGYZETEK. Öt millió. Szerényen meghúzódva a többi, feltűnőbb betűkkel nyomtatott s főkép kiál­tóbb címbetükkel ékesített hírek között volt található a napokban a japán-kínai háború mult évi veszteség-összegezése. A jelentés sze­rint, melyet a kínai hadvezetőség adott ki,* a japánok a mult év folyamán kerek számban három millió, a kínaiak pedig két millió em­bert veszítettek. Az ilyen jelentéseket persze nem lehet éppen hiteleseknek tekinteni (még akkor sem, ha m m érkeznek ellenőrizhetetlen távolságokból), lehet, hogy a dolog éppen for­dítva igaz, a kínaiak veszítettek három millió (embert s a japánok csak kettőt. Továbbá az is lehet, hogy mind a két szám erős túlzás, talán nem három és két, hanem feleannyira rúg a veszteség s hogy melyik félé a több vagy kevesebb, az sem bizonyos teljesen. Bi­zonyos csak egy, hogy jónéhány millió em­ber életének lángja hamarabb lobbant el, sem­mint annak a természet rendje szerint be kel­lett volna következnie, bizonyos csak az az egy, hogy egymás kezétől, gyilkos lövegeitől estek el, bizonyos csupán az, Hegy az ember­faj ma is sárkányfogvetemény. És akkor, ami­kor részvéttel gondolunk azokra a ferdeszemű, meg sárga embertársainkra, akiknek nem jut­hatott osztályrészükül, hogy a maguk kisded életét foglalkozásuk és családjuk körében bé­kén leélhessék, hanem milliószám áldozataivá lettek hatalmi vágyaknak, üzleti érdekeknek, amelyeket pedig békés megegyezéssel is ki lehetne talán elégíteni, ugyanakkor persze a bennünket természetszerűleg közelebbről érintő háború is feltűnik képzeletünkben s önkéntelen arra gondolunk, hogy nem volna-e vájjon mód és lehetőség annak meggátlására, nehogy egy esztendő után itt is millió és millió emberélet pusztulásáról kelljen vérző szívvel összesítő beszámolót olvasnunk. Az európai háborúban, mely ugyan a tenger ré­vén öt világrészre kiterjed, ma igen nagy anyagi károk mellett még csak ezrek életének pusztulásáról lehet beszélni. Még élnek cs öldöklésre készen állnak a milliók, amig egy újabb év alatt a gyászlistára kerülhetnek. Annyi jószándékú nagynak, annyi nemes agy­nak fáradozása nem tudná vájjon meghozni iezt a finn csodánál is nagyobb csodát, hogy az új esztendő a háború helyett megszülné a békét, a megegyezésnek és igazságnak béké­jét, mely áldásos kihatásával megteremthetné a békét ott a Távolkeleten is, ahol már mil­liók hullottak el kietlen, véres harcmezőkön. * ­Önkormányzati választások. Az 1939. év utolsó hónapjában vezető tisztviselőket vá­lasztottak mindazok a törvényhatóságok és megyei városok, ahol az új közigazgatási tör­vény szerint megválasztott vezető tisztviselők tíz éves mandátuma lejárt. A mi megyénkben és a vármegye mindkét városában erre nem került sor, mert úgy a vármegye alispánja, mint mindkét megyei város polgármesterét nem 1929-ben, hanem későbbi időpontban válasz­tattak meg és megbízatásuk tíz esztendőre szól. Nálunk tehát nem volt új választás. Az ország legtöbb vármegyéjében és városában viszont rnegvolt a v (álasztás és pedig a legtöbb helyen azzal az eredménnyel, hogy újból a régi pol­gármester került ki — legtöbb esetben egy­hangúlag — győztesen belőle. Egyes városok, így Sopron, Kaposvár, Nagykőrös már har­madízben ültették be székébe a vezető tiszt­viselőt. Mi részünkről a bizalom ilyen meg­nyilvánulásait örömmel látjuk, mert azt a rá­termettség igazolásának, a megállapodottság jelének tartjuk. Legfőbb szempont az ilyen bi­PÁPAI HITELBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Szerződéses viszonyban a Magyar Általános Hitelbankkal. Alapíttatott: 1878-ban. Távbeszélő: igazgató ÍÍ36. Üzlethelyiség: 1114. Táviratcím: Hitelbank. HIRDETMÉNY. A Pápai Hitelbank Részvénytársaság 1940 január hó 1-én megnyitja XXVI-IK ÉVTÁRSULATI ÖNSEGÉLYZŐ-EGYLETÉT három és öt ' • ^óíaru.mmal részletenként és hetente"* e- ^e^go fizetéssel. Ez a légkör- \ : ^osságnak, mert heti egy pengőt mindenki könnj s neP u, n,./'akí pec % üüicsonre szorul, minden heti egy pengős részletre 156, ilieve 2c ' ,engo elcoőnt igényelhet, mely a harmadik, illetve az ötödik év végén a heti be -. kei Kiegyenlítést nyer, de közben is bármikor visszafizethető. Mindenki ieis^ésr szerinti heti részletet jegyezhet. A betéte havi részleiekben is fizethetők. A bank a re. 1 evökl ^k befizetéseik után a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámi­tolási kamatának meg! :t , • ítot térít, a heti betétek alapján folyósított kölcsön után pedig a Magyar Nemzeti Bank váítc számitolási kamatát 37 0" k al meghaladó kamatot számít. Minden egyéb í '•••>. e ^ézve készséggel ad kimerítő felvilágosítást a Pápai Hitelbank Részvéngtársaság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom