Pápai Hírlap – XXXVI. évfolyam – 1939.

1939-04-08 / 14. szám

Pápa, Horthy Miklós Fő=utca 14. Nagy választék! Olcsó árak! elvéhez kell ragaszkodnunk, amely nem kizárólag az egy fajjal, hanem keresztény világnézettel és magyar életfelfogással egyenlő. Most, hogy az integritás, a revízió, a kisebbségvédelem korszakai után az országnagyobbítás korszakához, a nemzeti feltámadás ünnepéhez, az igazi magyar húsvéthoz elérkeztünk, számot kell vetni az új helyzettel és becsülettel meg kell felelni azoknak a kötelességeknek is, melyek a változott viszonyokkal járnak. Különösen pedig akkor, midőn a Felvidék magyarlakta területeinek visszacsatolása után a közelmúltban egy olyan országrész is visszatért a magyar Szent Koronához, mint Ruszinszkó, amely részben többségében, részben zárt tömbben nem magyar anyanyelvű, de amelynek lakossága mégis a »leghivebb nép« címét kapta. Fenntartás nélkül vallja az egész magyarság a miniszterelnök úrral: hogy: »Nem a ínyelv az, amely az egyedüli és fő közösséget teszi >ember és ember között, hirdetem, hogy közös hagyományok, közös munka, közös vagy egymásba (fonódó szokások époly erős kapcsolatok, ha nem erősebbek, mint a nyelv«. És a szentistváni állameszme azt a népi és történelmi egységet szolgálja, amely sajátos berendezéseket, jogot, kultúrát teremt, átalakít, idomít, tesz magáévá és mindezekkel együttvéve történelmi nemzetet forraszt össze. Bátran és nemzeti öntudatunk törhetetlen akarásával valljuk e magyar húsvéton, hogy a Duna medencéje egyetlen más népnek sem v>élettén< a világon, csak a magyarnak! Ezt a tényt a történelem folyamán ellenségeink fegyvereink súlyától megtanulták, barátaink pedig bizonyára tudják és ősi történelmi jogainkat s nemzeti szuverenitásunkat mindenkor tiszteletben is tartják. Itt az ideje, hogy rátaláljunk ismét magunkra és a szentistváni Magyarország földrajzi, történelmi jogainak alapjára helyezkedve törekedjünk minél többet visszaszerezni abból, ami minket a természet és az emberek jogai alapján megillet. A kor és haladás kívánta nemzeti kibontakozást egyedül a szentisváni államfelfogás szellemében és a magyarság sajátosságainak, keresztény és nemzeti kultúrájának megóvása mellett akarjuk a magyar feltámadás teljes diadalára juttatni. A magyarság 1939 húsvétján érzi és tudja, hogy számára e napon nemcsak Krisztus teste támad fel, hanem feltámadt nemzettestének az a része is, mely egy időre ugyan ki volt kapcsolva a nemzet fizikai életének egészéből, de ezen a napon együtt hajt térdet a Békeszerző Király előtt és a húsvéti alleluja énekével együtt csendül fel a magyar Hiszekegy zárómondata mindnyájunk ajkán: »Hiszek Magyarország feltámadásában!« Tanulságok és kötelességek. (y) Lezárultak a magyar-szlovák tárgyalások és aláírták a jegyzőkönyvet, amely a Kárpátalja és Szlovákia közötti határvonalat megállapítja. Megoldást nyert tehát a kérdés, amely — nem a mi hibánkból — összeütközéseket robbantott ki s az indokolatlan szlovák támadás következtében véráldozattal is járt. A magyar hivatalos politikában épúgy, mint az ország népének most már nincs más kívánsága, mint békében és megértésben élni északi szomszédainkkal, azzal a szlovák néppel, amelyhez ezer év együttélésének: emlékei fűznek bennünket s amely földrajzi helyzeténél fogva, rá is van utalva arra, hogy velünk a megértést, a békét, a normális politikai és gazdasági kapcsolatot felvegye. A határvonal megállapításával most már véglegesen fogalmat tudtunk alkotni arról, mit jelent Magyarország részére Kárpátalja visszacsatolása. Régi területünkből a Ruténfölddel közel 12.000 négyzetkilométert szereztünk viszsza, 600.000 lakossal s így az ország összterülete 117.000 négyzetkilométer (körülbelül 20 millió katasztrális hold), lakosainak száma pedig 10,700.000 lesz. Egy féléven belül a trianoni állapothoz viszonyítva 25 százalékkal növekedtünk területben, 18 százalékkal lakosságban. A most visszakapott terület úgy geográfiái, mint gazdasági szempontból az ország egyik legfontosabb kiegészítő része. Földrajzi szempontból azért, mert az ország keleti felének vízrendszerét domináló Tisza forrásvidéke ezen a területen van és a Kárpátalján belefutó patakoktól és folyóktól duzzad fel széles folyammá. Gazdasági szempontból pedig azért, mert ismét hozzájutottunk azokhoz a nyersanyagtermelő területekhez, amelyeknek hiánya gazdasági életünkre legnagyobb megterheléssel járt. Vannak újra kéklő bérceink, csillogó havasaink, végtelen erdőségeink, a magunk területén belül tudjuk érezni a fenyvesek illatát, a miénk ismét a régi szentistváni határ, ahol a honalapító ősök a megszentelt földre tették lábukat, hogy ott maradjanak hazát alapítani, amely évezred viharával szembeszállva, vándornépek feltűnése és megsemmisülése mellett erősnek bizonyuljon és gyökeret verjen a Kárpátok medencéjében. A magyar nemzet ösztönösen megérezte, hogy a mult év november 2-án, a bécsi döntéssel lezárult egy korszak — a legsötétebb nemzetünk életében —, amelyet trianoni jelzővel örökít meg a történelem. Az igazság ereje és a magyarság államalkotó tulajdonságai győzedelmeskedtek, — s itne a nagy frontáttörés után négy hónapon belül már újabb állomáshoz érkeztünk el. Nagy tanulság ez — s egyben nagy kötelezettség a jövendőre. A tanulság az, hogy csak az államalkotó népek tudnak valóban megállani a történelem Ítélőszéke előtt, s egy nemzetet, amelynek hivatása van s amely hivatása tudatában él, lehet átmenetileg leigázni, gúzsba kötni, megcsonkítani, de elpusztítani soahsem. Csak Önmagát pusztíthatja el az ilyen nemzet, ha öntudatát, faji sajátosságait, katonai erényeit, erkölcsi értékeit pusztulni hagyja. A nagy kötelességet pedig éppen a tanulságok sugalmazzák. Azt, hogy a közeljövőben még erőteljesebben fel kell készülnünk, megacélozni minden erőt, kifejleszteni minden értéket, felszínre hozni minden kincset, ami a j magyar földben és a magyar néplélekben van. Erős hadsereg, rendezett szociális viszonyok — amelyben minden népréteg megtalálja boldogulási lehetőségeit — határozott nemzeti és népi politikai irány, s mindenekfelett egység az elszántságban és a munkában meg fogják teremteni azt a gazdag és boldog Magyarországot, amely a legelső magyar ember szava szerint csodákat tud majd művelni. Bútorok egyszerű és legmodernebb kivitelben úgy készen, mint rendelésre Peidlnél Pápa, Főiskola-utca 7 Mindennemű lakberendezési cikkek! Könnyített fizetési feltételek! ÚJDONSÁGOK. T. előfizetőinknek, hirdetőinknek és minden olvasónknak boldog húsvéti ünnepeket kívánunk. — Húsvéti istentiszteletek. A r. kat. templomban húsvét vasárnapján a szentmisét és szentbeszédet Németh József apátplébános mondja; ünnep másnapján ugyancsak ő miséz, prédikálni pedig Orbán József káplán fog. — A református templomban ünnep első napján Medgyasszay Vince püspök, másnapján Ólé Sándor lelkész végzi az istentiszteletet. — Az evangélikus templomban húsvét vasárnapján Bácsi Sándor lelkész, hétfőjén Kiss Dezső s. lelkész prédikál. — A magyar katolikusok első hivatalos zarándoklása Xíl. Piusz pápához. A magyar katholikusság a tavaly Budapesten lefolyt eucharisztikus kongresszus pápai legátusa, XII. Piusz pápa őszentsége iránti hálájának akar kifejezést adni, amikor a bíboros főpásztor vezetésével 1939 június 27-én elindul a magyar katholikusok első hivatalos zarándoklása Rómába. A hivatalos zarándoklást rendező Actio Catholica Országos Elnöksége azt óhajtja, hogy ebben a zarándoklásban az ország apraja-nagyja, szegénye és gazdaga egyformán vegyen részt és éppen ezért úgy állította össze a programmot, hogy már teljes ellátással 96 pengőért is részt lehet venni a zarándoklásban. Egyéni útlevél nem szükséges, akinek nincs útlevele, úgynevezett csoportos útlevéllel utazhat. A részletes programmot bárki kívánságára az Actio Catholica Országos Elnökségének központi irodája (Budapest, IV., Ferenciek tere 7.) készségesen megküldi. — Az iparos-nyugdíj. Az iparos-nyugdíj ügyében, melyről e lap annyi év óta és oly gyakran közölt sürgető cikkeket, a minisztérium a törvény előkészítéséhez szükséges kérdőiveket küldött meg az ipartestületeknek. Ez ügyben az iparosság központi szerve, az IPOK most sürgető kéréssel fordult az ipartestületekhez, hogy a kitöltött kérdőiveket haladéktalanul juttassák el a központhoz. Az adatokat bizalmasan kezelik és másra, mint a nyugdíjbiztosítás és az iparosadósságok rendezésére nem szolgálhatnak. Az iparosság, mely most valóban közel áll régi óhaja megvalósításához, saját érdekeit szolgálja az akció támogatásával, a pontos adatok minél gyorsabb beszolgáltatásával. — Soproni theologusok látogatása Pápán. A soproni evangélikus theologiai egyetem tizenkilenc hallgatója dr. Karner Károly profeszszor kíséretében gyülekezeteket tanulmányozó körútján vasárnap reggel ellátogatott Pápára. Délelőtt résztvettek az istentiszteleten, amelyen a prédikációt egyik társuk, Belopotoczky Lajos tartotta. Este a gyülekezeti nagy tanácsteremben vallásos estét tartottak, amelynek fénypontja Karner Károly professzor előadása volt, szólván a Krisztus keresztjéről s a saját keresztünkről, amelynek elhordozására Krisztus keresztje tesz erőssé bennünket. Pásztor Pál írásmagyarázatot tartott, Vajta Vilmos és Haraszti János szavaltak, a theologus nyolcas karéneket adott elő, Elülik András szólót énekelt. Hanni Pietitá finn lelkész a finn testvérek üdvözletét tolmácsolta magyar nyelven. A böjti hangulatú estét Bácsi Sándor helybeli lelkész imával rekesztette be. — Ipartestületi s.-jegyző választás. A Pápa és Vidéke Ipartestület szerdán este tartott előljárósági ülésén Szeiler Józsefnek veszprém-pinkóci tanítóvá történt kinevezése folytán megüresedett s.-jegyzői állásra Bertalan Tibort választották meg, aki a mult tanévben a helybeli bencés gimnáziumban tett érettségit. — Vidéki építőiparosok szervezkedése, A Pápa és Vidéke Ipartestület kebelébe tartozó vidéki építőiaprosok érdekeik megvédésére szakosztályba tömörültek, s megválasztották elnökükké Nádas Ferenc ugodi ácsmestert. Első ténykedésük az volt, hogy megalkották a szakmai irányárakat, amelyeknek betartásától remélik az árrombolás megszüntetését és sorsuk jobbrafordulását. ,