Pápai Hírlap – XXXVI. évfolyam – 1939.

1939-12-23 / 51. szám

Magyar karácsony. Irta: Dr. Ónody Dezső. Szent szél fúj a magyar mezőkön, megszentelt nap süt a magyar rónákon. Apró falvakban, fehérségükben büszke városokban, imindenütt és mindenhol meleg szeretettel és vallásos megilletődéssel készültek a szent karácsony ünnepére. Mert ünnepet ül, mint minden évben, most is a magyarság. Ünnepét annak, aki az emberiség iránti mérhetetlen szeretetből testet öltött és szenvedéseivel megváltott minket az örök életre. Ünnepét üljük annak az Ür Jézusnak, aki a kereszténységgel ajándékozta jneg a (magyarságot s xgy egy testté és lélekké tett bennünket Európával. Szeretettel és a keresztény hit által felvértezett alázatos, de bízó lélekkel nézünk annak a jövőnek elébe, mely az örök magyar hivatáson alapszik. Tudjuk, hogy ezt a magyar hivatást nem a múló tegnap és nem a megpróbáltatásokkal tele ma jelenti csak, s hisszük, hogy legyen bármilyen a jövő: ezt nem veheti el tőlünk senki és semmi! Az öntudatra ébredt magyarság állama: a krisztusi magyar állam. Közös alapja a patrimonium Hungáriáé. Ez a szellemi örökség adja azt a biztos erőt,, ami itt mindenkit lés mindent magyarrá tesz. Politikai öntudat és krisztusi szellem csodálatosan 'fonóíd'ik össze a magyar Szent Korona tanában és tiszteletében, mely jelenti a magyar függetlenség és lelki szabadság örök fogalmát. Jöhetnek viharok és jöhetnek rossz álmok, de a magyarság erősen és megingathatatlanul védelmezi a keresztény és európai egységbe vetett hitét s helyzeténél fogva szenvedélyesen vállalja azt a sorsot, mely országának védelmét összekapcsolja — ma még talán jobban, mint a múltban — a keresztény kultúra és nyugati civilizáció oltalmazásával. A karácsonyi ünnep misztikus varázsa erősíti hitében és törhetetlen állhatatosságában a magyarságot. A kereszténység jegyében tisztában vagyunk azzal, amit hivatásunk páratlansága, eredetisége és önállósága jelent. Rajtunk kívül a Kárpátok medencéjében egyetlen más nép sem teljesíthetné ezt a hivatást i a mi helyünkön és a mi helyzetünkben. Meggyőződésünk, hogy a történelem színpadán nem mondottuk ki még az emberiség számára [és a kereszténység javára az utolsó szót. Európának ma épen olyan szüksége van az erős és független Magyarországra, mint a középkorbán a pogány tatár és török ellen. Küldetésünknek reális alátámasztást ad geopolitikai elhelyezkedésünk, a magyarság politikai géniusza és katonai értéke, mellyel a Kárpát medence nyugalmának, rendjének, kultúrájának és keresztényi lelkületének fenntartására s örök időkre való megőrzésére egyedül hivatva van. Ha a szent karácsony ünnepének igazi j jelentőségét: a Szeretetet keresztényi értelemben tudjuk átérezni és belecsepegtetni mindenki szívébe, akkor 1939 karácsonyán a magyar havasok termette karácsonyfa csillogása és üde zöldje reménnyel integet minden magyar felé! Döröghetnek körülöttünk az ágyuk, taposhatják őrült elvakultságukban egymást a kultúrnemzetek, gyarló emberektől alkotott rendszerek rövid életű sikerekre építve eltávolodhatnak a karácsony szülöttjétől: a Kis Jézustól; mi magyarok e szent ünnep békés csendjében a kereszténység örök erejére támaszkodva akarunk tovább munkálkodni és az emberiség érdekében hivatásunkat szolgálni s Imint, a költő mondta: „Szép szembenállni ezernyi pokolnak, S kis otthonunkban harcolni ki rendet, Mikor körülöttünk véresen loholnak Népóriások, századok világok És trónok és ősi álmok remegnek, Keresni egy bús, kis országnak álmát, Mikor az ég piros sátra alatt Játszódnak le hóhéros panorámák." — A Pesti Tőzsde új számában vitéz Teleki Mihály gróf, báró Splény István, dr. Laky Dezső, Schmidt Richárd, dr. Bódy László, dr. Morvay Endre, Beliczay Imre, Oreste Piana, R. Fritzsche, dr. Tóth László, dr. Bányai Aladár és mások nyilatkoztak. Érdekes értékés árutőzsdei információk, exporthírek stb. egészítik ki a 16 oldalas karácsonyi számot. „Egy év a nemzet életében." Egy több mint 200 oldalas kötetbe összegyűjtve jelentek meg azok a beszédek, amelyeket gróf Teleki Pál miniszterelnök és kormányának tagjai az 1939—40. számadási idői szakra vonatkozó állami költségvetés képviselőházi vitája során elmondottak. Kezdődik a beszédgyűjtemény, mely könynyen áttekinthető formában, tartalomra utaló feliratokkal ellátva közli az egyes beszédeket, Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszternek az ország egész pénzügyi helyzetét megrajzoló költségvetési beszédével, amelyet nyomon követ magának a miniszterelnöknek beszéde, majd pedig az egyes tárcák képviseletében Csáky István gróf külügyminiszter, Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter, Teleki Mihály földmívelési, Varga József ipari- és kereskedelmi, Hóman Bálint vallás- és közoktatási miniszterek, dr. Antal István igazságügyi államtitkár, Bartha Károly honvédelmi és Jaross Andor felvidéki | miniszterek beszédei és bezárja a sort a miniszterelnök megajánlási beszéde. Teremtő munka gazdag eredményei bontakoznak e kötetből elénk. Minden hazáját őszintén szerető magyar ember meggyőződhetik a vezető kormányférfiak szavaiból, hogy szavaik nem elhangzó Ígéretek, de tettek voltak, amiket a magyar nép javára már is igen jelentős mértékben megvalósítottak. De kibontakozik e beszédgyűjteményből a jövőnek képe is, mely az öntudatos, maga erejében bizó magyar politika szellemében további alkotásokkal, egyetemes népi érdekből véghezviendő s ugyanakkor a magyar állam létalapját is erősítő reformokkal biztat. És meggyőződhetik mindenki e kötetből ; arról is, hogy Teleki Pál gróf kormánya erős kézzel biztosítván az ország belső rendjét, ugyanakkor külpolitikánkat is nyitott szemmel és bölcs megfontoltsággal irányítja e mai sorsdöntőén válságos időszakban. mMPVMMM Kétszer felülvizsgált orvosi létzz mck érő 1 - 3 O pengő. Karczagi illatszertár, fotószaküzlet Fülmelegílő kaphaíó. „Közelegnek az ünnepek" mondá a hét elején a feleségem, — nagytakarítást kell végeznünk; az ünnepekben látogatók jöhetnek hozzánk, s tudod, milyenek az emberek, megszólhatnának bennünket. — De meg — valljuk meg őszintén — nagytakarításra tényleg szükségünk is van. A szobák padlóinak fénye eltompult, a szőnyegeket porolni kellene, a függönyök már nem felelnek meg a tisztaság követelményeinek, mosnivasalni kellene őket, a rézkilincsek nem elég fényesek, a falakra rárakódott a por, a fekete vaskályhák már egész szürkék, s még van elég más is, ami tisztogatásra vár, de hamarosan nem jut az eszembe. Beláthatod, hogy mindezek az ünnepekre így nem maradhatnak. A házi béke kedvéért beláttam. Mindössze bátortalanul azt jegyeztem meg, hogy ilyen bőséges nagytakarítási program keresztülvitelére a téli időszakot kevésbbé tartom alkalmasnak, halasztanánk talán el az egészet a tavaszra, pl. húsvétra. — Szó sincs róla, takarítunk most is, meg húsvétra is — mondá ellentmondást nem türőleg a feleségem. Nem tehettem mást, megadtam magam a sorsnak, noha a nagytakarítás gyönyöreitől előre borsódzott a hátam. Másnap reggel életbe lépett a hadiállapot, megkezdődött a nagytakarítás. Engemet a konyhába internáltak. S mikor délben elfogyasztván ott ebédemet, be akartam menni egy kis olvasnivalóért a szobába, feleségem az ajtó elé állt, s kijelentette, hogy a padló friss fényezését nem engedi tönkre tenni, a szobába be nem léphetek. — Talán levetném a cipőmet és harisnyában bemehetnék — kisérlém meg az ellenvetést, hisz Napoleonnak is meg volt engedve, hogy könyveket olvashasson Szentilona szigetén. — Szó se róla — replikázott feleségem, aki a nagytakarítás idejére diktátori allűröket vett fel —, amíg a szőnyegeket le nem terítjük, addig a szobába senki emberfia be nem teheti a lábát. Már azon gondolkoztam, hogy valahol éjjeli szállás után nézek magamnak, de szerencsére a szőnyegekkel estére végeztek és saját ágyamban hajthattam fejem pihenőre, ám nappali tanyám továbbra is a konyha maradt. Általában az egész lakás hadiállapot képét mutatta. Székek, képek, ágyneműk az asztalok tetején,