Pápai Hírlap – XXXVI. évfolyam – 1939.

1939-12-16 / 50. szám

HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Levente-utca22.szám. Felelős szerkesztő: Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám. Előfizetés V4 évre 2 P. Egyes szám ára 20 f. SÁNDOR PÁL. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. SÁNDOR PÁL. a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda). Karácsonyfák, Újra itt vannak. Megérkez­tek. Ott sorakoznak ezrével a piactéren s mi boldog hittel, álmodozó lélekkel járunk kö­zöttük. Nem tudunk szabadulni a kérdések özönétől, mely a lelkünk mélyéről feltör: hon­nan jöttek? mit hoztak? Sudár derekukkal, ölelésre nyúló tűlevelű karjaikkal egy héttel •ezelőtt talán még a Felvidék idegen impé­rium alatt lévő hegyoldalain, vagy Erdély bércein álmodoztak a magyar rónáról, a ma­gyar népről, a magyar szabadságról!? Erdély negyven vagonnal indított útnak a fenyőtlen Magyarországba árucikk gyanánt karácsony­fát. Ezek a fák hazajöttek idegenből s mai itt vannak mint vendégek, mint követek. Az ott élő magyarságnak, az ott szenvedő test­véreinknek követei. Üdvözletet hoztak: fájdal­masat és reménnyel teljeset. Itt ontják illa­tukat, itt susognak titokzatos híreket, amelye­ket csak mi értünk meg, itt zöldelnek kö^ zöttünk s hintik, hintegetik lelkünkbe a Sze­retet, hit és remény boldogító érzéseit. Kínál­ják magukat, hogy fogadjuk házunkba a Sze­retet ünnepére. Ezek a kis fák a kalmárnak: árucikk, a vevőnek: szimbólum, nekünk több: hit! Hit az igazság diadalában^ melyet odaát tudatlanul, de mindenesetre a Gondviselés rendelésére tán jobban előkészítenek és sür­getnek, mint itthon. Az erdélyi kérdés, melyre nagyhatalmak nem egyszer, újabban nyomaté­kosan is rámutattak, lassan, de biztosan — érik már. A karácsonyfák nagy utat tettek meg, hogy ezt elsusoghassák nekünk. Ők már itt vannak; haza jöttek. Vájjon mi mikor me­gyünk oda? Mikor adjuk vissza látogatásukat az erdélyi havasokon? Ha sem belenyugvást, sem megalkuvást, sem gyengeséget nem mu­tatunk ezután sem, akkor — nemsokára! (sp.) Hozzászólás az új mozgószinház elnevezéséhez. A Pápai Hírlap f. évi 48. számában »Corso-mozi — Deák mozgóképszinház« cím­mel adta kö^re a szerkesztőség Dr. K. B. leve­lét, melyben az új kultúrintézmény elnevezését kifogásolja. Ebben tökéletesen igaza van. Mi, akik nemcsak látogatóba jövünk Pápára, ha­mem állandóan szülővárosunk lakói vagyunk, már kezdettől fogva nem találtuk szerencsés­nek az esténként vörös színben rikító és egyáltalán oda nem illő »Corso« nevet, ami mégcsak nincs is kiejtés szerint magyarosan írva. Azt azonban már nem osztom, hogy a feliratot a levélíró »memzetközi, semmit­mondó és parvenü« jelzővel illeti, nem gon­dolván arra, hqgy a korzó francia eredetű szó, ami magyarul sétahelyet, felvonulást je­lent. Ilyenformán a kaszinó szó is nemzetközi, pedig egyáltalán nem lehet rá mondani,, hogy semmitmondó. A Corso névre csak azt lehet mondani, hogy nem magyar szó és egy ma­gyar kultúrintézménynek nem szabad, hogy idegen neve legyen. De vegyük a kezünkbe bármelyik budapesti napilapot és olvassuk el az ország fővárosában levő mozgószinházak neveit. A 38 számontartott filmszínház kö­zött sajnos, ilyen »nemzetközi, semmitmondó és parvenü« nevek szerepelnek. íme a névsor: Admiral, Átrium, Brodway, Apollo, Ca­pitol, Casino, City, Corvin, Corso, Elit, Fo­Tum, Hollywood, Lloyd, Odeon, Olympia, Omnia, Palace, Radius, Rex, Rialto, Royal, Savoy, Scala, Tivoli, Uránia, Vesta. Tehá,t 38-ból 26-nak ilyen felírás díszeleg a homlok­zatán. És ezek a mozgószinházak szintén mind a legutóbbi években létesültek. És vájjon miért választanak a tulajdonosok ilyen neve­ket? Egyszerűen csak azért, mert azt hiszik, hogy a feltűnően hangzó és sokaknak értel­metlen felirat jobban csalogatja a közönséget. Az már más lapra tartozik, hogy a főváros il­letékes tanácsa az ily idegen feliratok alkal­mazását megengedi. A Corso-el,nevezést sze­| rintem is meg kell változtatni. De azt a leghelytelenebb dolognak tarta­j nám, hogy az »Deák« névre legyen átváltoz­tatva. Elsősorban is nemzeti nagyjaink nevét nem illik és nem is szabad egy üzleti vállal­kozás cégéréül felhasználni (mert a mozi mégis csak az), de Pápán különben is egész! más jelentőséget nyerne ez az elnevezés. Ná­lunk a Deák-mozgó könnyen »deák-mozi«-ra változna át és lassanként nem gondolna senki a baza bölcsére, hanem olyan filmszínházra, ahova a diákok járnak. Ha valaki esetleg azzal érvel, hogy ha van Jókai-mozgó, akkor lehetne Deák-mozgó is, azzal válaszolhatunk, hogy az előbbi a lebontott Jókai-szinháztól örö­költe nevét. E helyett azonban azt ajánlanánk, legyen az új kultúrintézmény neve Erdély­mozgó, vagy Kárpát-mozgó, esetleg Hargita­mozgó, vagy Székely-mozgó. Ha ennél jobbat tud valaki., ám legyen az! De szerintem még célravezetőbb lenne,, ha a mozgószinház igaz­gatósága pályadíjat tűzne ki az új elnevezésre és az ajánlott nevek közül egy bizottság vá­lasztaná ki a legmegfelelőbbet. Igaz, hogy ezt leghelyesebb lett volna a megnyitás előtt megtenni, de azt hiszem, még most sem lesz késő. Ami késik- nem múlik. Figyelő. Látogatás egy új iskolában. Pápa városában annyi iskola van, hogy joggal nevezhetnénk »Iskolák városának« is. Mégis mostanig nélkülözött egy olyan js­kolatipust, melyre rohanó századunkban oly nagy szükség van, mint egy falat kenyérre. Szándékosan alkalmaztuk ezt a hasonlatot, mert hiszen ez az új iskola kenyérhez juttat, kenyeret ad. Pápának mindeddig nem volt gyorsíróiskolája. Most már ez is van. Egy hónappal ezelőtt nyílott meg s azóta szép eredménnyel működik Gáti Samu oki. lelkész, gyorsírótanár vezetése mellett. Az iskola ál­lami engedéllyel folytatja működését s állami ellenőrzés alatt áll. Növendékeinek jelenlegi száma 22, nők és férfiak vegyesen. E héten látogatást tettünk egy tanítási órán s érdekes tapasztalatokat gyűjtöttünk. Üj iskolánknak erre az évre a ref. kollégium adott termet. Itt heteukint háromszor, az esti órákban folyik a tanítás, máris két csoport­amire szüksége van, mindent megkaphat. ban: kezdők és haladók csoportjában. Öröm­mel látjuk, hogy a növendékek milyen szé­pen haladnak szakszerű vezetés mellett. Szor­galmuk természetes is, hiszen a tanév végén állami vizsgát fognak tenni és oklevelet kap­nak. Ez a körülmény annál fontosabb, mert ma már azokban az iskolákban és hivatalok­ban, ahol a gyorsírás nyújtotta óriási időnye­reséget kevéssé is értékelik, csakis okleveles irodai gyorsírót alkalmaznak. Egyelőre csak magyar gyorsírást tanít legújabb iskolánk, de mint értesülünk, ta­níthat gépírást, szépírást, kereskedelmi levele­zést, idegennyelvű gyorsírást, (német, angol, francia) és előkészíthet az állami gyorsírás, gépírás és szépírástanítói vizsgára is. Remél­jük és várjuk, hogy a kezdeti nehézségek le­győzése után mindezeket tanítani is fogja s a jövő tanévben sokan fogják fölkeresni tanulás céljából ezt a leggyakorlatibb irányú intézetet. A beiratkozás alaDföltétele Jegalább hat elemi osztály sikeres elvégzése. ÚJDONSÁGOK. — Veszprém Horthy-ünnepe. Mult szom­baton Veszprém városa nagyszabású ünnepség keretében emlékezett meg Horthy Miklós kor­mányzónak a nemzeti hadsereg élén történt bevonulása huszadik évfordulójáról. Először Czapik Gyula megyéspüspök méltatta ünnepi beszédben a kormányzónak az ország talpra­állításában, megerősítésében végzett törté­nelmi munkáját. — Az egész ország hódoló lelkesedéssel tárja fel lelkét a főméltóságú kormányzó úr előtt, — mondotta a püspök, — aki megtestesítője a magyar értékeknek és történelmi nagyjaink első sorába emelke­dett. Jaross Andor tárcanélküli miniszter mon­dott ezután beszédet,, amelyben rámutatott arra, hogy a mai magyar nemzedéknek is legelső kötelessége a történelmi magyar gon­dolat őrzése és annak áthagyományozása a kö­vetkező nemzedékre. Emlékeztetett a miniszter arra, hogy a csehek húszéves uralmuk alatti minden eszközzel megpróbálkoztak a magyar fiatalság lelkének elidegenítésére a magyar gondolattól. A magyar ar\yák ekkor teljesítet­ték kötelességüket, megtanították gyermekei­ket magyarul imádkozni és beléjük csepeg­hették a történelmi magyar gondolatot. Horthy Miklós egyénisége egy a magyar egység gon­dolatával, egy a magyar állami gondolattal és egy a magyar nemzeti gondolattal. — Pártválasztmányi ülés. A Magyar Élet Pártja pápai választmánya e hó 17-én, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja választmányi ülését a Fő-tér 15. sz. alatti párthelyiségében. Az értekezleten részt vesz dr. Antal István ig. államtitkár, országgyűlési képviselő is. — Va­sárnap délután 3 órakor dr. Antal István állam­titkár a MÉP helyiségében panasznapot tart, amikor a hozzá forduló kérelmezőket fogadja. — Legtöbb állami adót fizetők. Városunk képviselőtestülete e hó 2-án tartott közgyűlé­sében megállapította a legtöbb állami adót fizetők 1940. évi névsorát, akik e réven tagjai lesznek a képviselőtestületnek. íme a „név­sor: 1. Gróf Esterházy Tamás, 2. Karlovitzj Adolf, 3. Hoffer Károly, 4. Koréin Miksa, 5. vitéz Karcsay Béla, 6. dr. Kis Gábor, 7. dr. Konkoly Thege Sándor, 8. Hajdú Zsigmond, 9. dr. Adorján Gyula, 10. Tocsik Antal, 11. Kende Béla, 12. Szeleczky Gyula, 13. vitéz Kunt László, 14. dr. Kardos Károly, 15. Mika Tivadar, 16. Kunt János, 17. özv. Piatsek Gyu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom