Pápai Hírlap – XXXVI. évfolyam – 1939.

1939-12-02 / 48. szám

HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség: Levente-utca22. szá Előfizetés í/

i évre 2 P. Egyes szám ára 20 f. A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. A Ház nagyhete. A mult hetet méltán nevezhetjük a képviselőház nagyhetének, mert fezen a héten oly sok és fontos belpolitikai! kérdés került szőnyegre a képviselőház tárgyalótermében és a felsőház egyes bizottságai előtt, oly sok és fontos kérdésben határoztak, vagy hoztak elvi döntést, hogy az eredmény nem egy hét, hanem hónapok munkájával sem hasonlíítható össze. Mig a külföld legtöbb államában teljes erőfeszítéssel folyik a diplomáciai küzdelem és a kormányok energiája a háborús védekezés módjai, lehetőségei fölött való tárgyalások szó- és jegyzékcsatájában merül ki, addig nálunk}, a békefronton, a nemzet belső és teljes konszolidációjának jeleivel találkozunk. A miniszterelnök felszólalása után megszavazták a miniszterelnökségi és' kisebb tárcák költségvetését; a kultuszminiszter bejelenti a külön falusi és városi típusú nyolc osztályos népiskola tervét, szól a felekezeti béke megóvásáról és az autonómiák csorbítatlan jogairól, a férfi tanerők állástalanságának egy éven belül megszűntéiről ; a belügyminiszter hatalmas és bátorhangú expozéjában, — melyre a külföldi sajtó is fölfigyelt és rezonált, — kijelenti, .hogy a Duna völgyében semmi sem történhetik ezütán ellenünk, vagy nélkülünk, mert fajunk és honunk védelmében nemcsak a nélkülözést vállaljuk, hanem védekezni fogunk adott esetben utolsó csepp vérünkig ősi örökségünkért; az igazságügy miniszter, illetőleg helyette államtitkára a sajtó- és részvényjog reformjáról, a pénzügyminiszter az adózás és szociális szempontok olyan mérvű pénzügyi vonatkozásairól beszélt a költségvetés befejezése előtt, amelyek mind-mind azt mutatják, hogy nálunk komoly építő munka folyik. Ebben az építőmunkában népünk is hisz rendületlenül. Ahol pedig a hit megerősödik, ott megerősödik a népi egység is. De erős marad ennek laz egységnek állami reprezentánsa: a kormány is! (sp.)i Képviselőnk nagy beszéde a Házban. Dr. Antal István államtitkjár, a pápai választókerület országgyűlési képviselője az igazságügyi költségvetés tárgyalása keretében kétórás nagyszabású beszédet tartott az igazságügyminiszter képviseletében. Miután alapos tájékoztatást adott az igazságszolgáltatás adminisztrációs tevékenységéről és a bírák helyzetéről, részletesen ismertette a minisztérium jogalkotó tevékenységét s a többek között bejelentette az összeférhetetlenség, a sajtójog, a részvényjog korszerű reformját. Beszédét, fejtegetéseit a Ház feszült figyelemmel kísérte s utána általánosságban is, részleteiben is elfogadta lelkes egyértelműséggel a beterjesztett költségvetést. Képviselőnk beszédéből érdekesnek és szükségesnek tartjuk kiemelni a következőket: A nemzetnek csodálatos politikai ösztönőssége nyilvánul meg abban, hogy két tárca van, a honvédelmi és az igazságügyi, amelynek demarkációs vonalát nem lépik és nem is lépték át a politika ellentétei és szenvedélyei, amelyeknek hullámai fölött az igazságügy világítótornyának kell sugároznia a jogieszme és az alkotmányosság világosságát. A minisztérium adminisztrációs tevékenységének .szervezési kérdései közt a felvidéki és kárpátialjai igazságügyi szervezet megalkotása és személyzettel való ellátása szerepel. Júniusban megtörténtek a végleges kinevezések, a Felvidéken 1 ítélőtáblát, 1 főügyészséget, 5 Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda). | törvényszéket, 5 ügyészséget, 22 járásbíróságot és 1 javítóintézetet^ Kárpátalján 1 törvényszéket, 1 ügyészséget és 9 járásbíróságot állítottak fel. A kinevezéseknél és előléptetéseknél a rá-i termettség, érdemesség és kiválóság szempontjai minden mást megelőzőleg érvényesültek és fognak is érvényesülni. A bírósági

1 Szakértők kicserélése folyamatban van. A zsidótörvény következtében 28 bírót és 1 ügyészt kellett nyugdíjazni. Itt említi meg, hogy a tagosítás munkája mind erőteljesebben halad. Jelenleg 61 község tagosítása folyik, közel 3 és félmilliós költséggel. Az adminisztratív tevékenységgel párhuzamosan folyt az igazságügyminisztérium jogalkotó tevékenysége. A közelmúlt kiemelkedő jogalkotásairól nem kíván szólni, azért sem, mert a mai rohanó időben lelkivilágunk a jövő múlhatatlan és elkerülhetetlen reformjainak sürgetésére van beállítva. A jövendő kodifikálásokkal kapcsolatban mindenekelőtt leszögezi, hogy nem cél a minden áron való jogszabályalkotás. A jogszabályok inflációja a jogbizonytalanságot fokozza, ezért ehhez az eszközhöz csak akkor szabad nyúlni, amikor (elkerülhetetlen s a szabályozás elmaradása nagyobb kárt okoz a közérdeknek, mint amenynyit az életviszonyok új szabályozás keretébe való beillesztése. Ezután az előkészítés alatt álló fontosabb tervek között felsorolta a közjogi természetű javaslatok közül elsőnek az orsz4ggyűlési és tisztviselői összeférhetetlenséjg szabályozását, .ami ma már nem csupán politikai, hanem szociális és nemzetgazdasági kérdés is. Ha az összeférhetetlenség körét túlságosain tágra szabjuk, az a veszély, hogy a gazdasági élet kiváló szakemberei elől záriuk el az utat. ^.kikre pedig a mai viszonyok közötti törvényhozásnak a legnagyobb szüksége van. Ha túlságosan szűkre szabjuk az összeférhetetlenséget, úgy a hivatásos politikusok kasztját teremtjük meg. A konkrét esetek felsorolása helyett általános irányelveket kell leszögezni az eljárás hatályosabbá tételével: minél jkevesebb konkrét tilalmat, de minél hatályon sabb szankciókat kell felállítanunk. A sajtójog reformjának teljessé kell tennie azt az örvendetes fejlődést., amely az elmúlt évben különösen a sajtókamara felállításáMIKULÁSI AJÁNDÉKOT Pápa, Horthy Miklós Fő-utca 19. sz. alatt. Ára 20 fillér val megindult. A sajtótörvény klasszikus liberális princípiumával szemben a reformnak át kell vezetni az új szemléletbe, amely a sajtó munkáját közérdekű nemzeti szolgálatként fogja fel, nem érintve a szabad vélemér^ynyilváníítás és független bírálat lehetőségét addig a határig, amig az magasabb nemzeti érdekekbe nem ütközik. Foglalkozik a minisztérium anyagi büntetőtörvénykönyvünk korszerű átalakításának gondolatával is. A bűnvádi perrendtartás módosítása és kiegészítése során az alaposság és a gyorsaság szempontjait kell helyesen egyesíteni. Felmerül az egységes szellemtől áthatott új büntetőjogi kódex megalkotásának szüksége is. A magánjogi és hiteljogi kodifikáció során megvalósul: 1. A házasodíni szándékozók kötelező orvosi vizsgálata és a tanácsadás. 2. A család és néperő fokozottabb büntetőjogi védelme. 3. A parcellaminimum jogszabálya. 4. A íarthatatlan fizetésképtelenségi jog reformja, amely kizárja a rossz!hiszemü adósok megsegítését. 5. A részvényjog ú\ tervezete, amely indokolásával együtt teljesen készen áll. 6. Ez a fejlődés szervesen vonja maga után a szövetkezeti ipg reformját is. Egyébként az igazságügymiiniszténum íarra törekszik, hogy a keze alól kikerülő jogszabályok eleget tegyenek szükségességüknek, kiállják az igazságeszme és az erkölcsi eszme tűzpróbáját és szervesen illeszkedjenek bele az évezredek megpróbáltatásaival dacoló csodálatos épület egységes rendszerébe. JEGYZETEK. A farkas és a bárány. Vagy két hónap óta, különösebben azonban néhány nap óta nagyon sokaknak velünk együtt megfordult a fejében a farkas és a bárány ezópuszi meséje. Örök mese, mert örök igazság. A hatalmasabb, az erőszakosabb mindig talál ürügyet arra, hogy a gyöngébbet, a szelídebbet eleméssze. Még ha lentebb is áll a folyó partján a másik, mégis ráfoghatja, hogy megzavarta a vizét, mégis neki vetheti szemére azt, amit ő tervez: az invázió szándékát. A farkasnak joga, mert ereje van, soha el nem szenvedett sérelmeket kitalálni, a meg nem született gyermeket is felelőssé tenni meg nem történt cselekményekért a farkasnak, ha célját el akarja érni, minden szabad, mert ö az erősebb. A meséknek tanulságuk is szokott azonban lenni S ha bármily fájdalmasan is hangzik, ebből a kétezer évnél idősebb és pont a mai napon a legaktuálisabb meséből az a tanulság kívánkozik ki, hogy: nem jó a hatalmasnak útjába kerülni. Igen, de mit tehetünk mi róla, ha sorsunk arra a helyre állított, ahol éppen élünk, egyiket dúsan termő alföldre, másikat fénylő ezer tavak országába, mit tehetünk mi róla, ha azt a földet, amely a miénk, a miénk gyanánt akarjuk megtartani, ha békében akarunk dolgozni az emberiség nem farkasi, de krisztusi eszméiért? Bizony-bizony ilyen esetben ha nem akarjuk a mesebeli bárány végzetét a magunkénak, szembe kell szállnunk fegyverrel a kézben még a százszorosan hatalmasabbal is. Aki így cselekszik, annak mindenkor erős vára marad az Isten! „Bakonyi haramiák." Csodálatos könynyelmüségnek kell tartanunk, hogy olyan fogalmakat, melyek már csak történeti emlékként éltek a köztudatban, minden alap nélkül újból felújítanak. Ezt tette a közel napokban hírlapjaink jelentékeny része, amikor azt a két, cseh Írásokkal rendelkező útonállót, akik országúti gaztetteik elkövetése után menekülésük közben a Bakonyba jutottak el, „bakonyi haramiáknak" nevezte ki s mint ilyeneket adta át