Pápai Hírlap – XXXVI. évfolyam – 1939.

1939-11-18 / 46. szám

HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Levente-utca22. szám. Előfizetés V4 évre 2 P. Egyes szám ára 20 f. A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Emlékezzünk! Két évtizede annak, hogy a magyar élet kezdett kibontakozni abból a sötétségből és posványból, amelyekbe a világháborút követő forradalmak taszították. Két évtizede annak, hogy a sötétségben valami derengés támadt B a magyar életnek szárnyai kezdtek nőni. Két évtizede annak, hogy a magyarság kezdett ráeszmélni, rátalálni önmagára s tudatossá vált benne éíniakarása. S addig is süllyedésünknek mennyi szomorú jelenségével kellett találkozni; mélven leverő és szomorú látvány volt a magyar életnek a sötétségben való botorkálása s a posványban való vergődése. A magyar léleknek mekkorát kellett alázuhanni s a nemzeti erkölcsnek mekkora fertőzést kellett szenvedni, hogy valósággal már csak a sirbajtétel s a nagy eltemetés hiányzott. Nem akarom ennek a szomorú múltnak sebeit mutogatni, nem, mert ezek inkább szégyelni valók, de azt akarom, hogy sajogjon, fájjon a szivünk s legyen komorrá, haragossá a lelkünk, amikor azokra a sötét foltokra gondolunk. S amikor az erkölcsi és nemzeti halál szele érintett bennünket s amikor nemzetünk már alig-alig tudta magát vonszolni a tehetetlenség űrében, — akkor egy csodálatos álmot álmodott s az álom valósággá lett. Azt. al/nodta, jiogy a legendás fehér lovon megjelent a magyarság új vezére ,s vele és nvomában ott száguldanak a magyar múlt sastollas vitézei, szép magyar leventéi. Ezt az álmot váltotta valóra vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó urunk

v aki két évtizeddel előbb indította meg a magyar újjászervezés munkáját; ezt az álmot váltották valóra azok, akik a vezéri zászló alá gyülekezve odaszánták magukat a magyar faj megmentésére s egy új Magyarország felépítésére. Ez a munka, amely a kezdet nehézségeivel s a romok eltakarításával is küzködött, — nem volt könnyű s csak komoly elhatározás, szent odaadás indíthatta el és vihette előre. Ennek a munkának egyik .fontos állomása a maradék ország fővárosába történt bevonulás, amelynek most mult két évtizede. A nemzeti újjáépítés munkájának értékét csak az tudja helyesen megmérni, aki borzadva látta azt a mélységet, amelybe mindenestül belezuhantunk s amelynek fenekén sírv£ könyörögtünk szabadítás után. Ezt a szabadítást hozta el két évtizeddel előbb vitéz nagybányai Horthy Miklós. Elhozta azzaL hogy visszaadta a magyart önmagának, az életnek, mert meggyújtotta lelkében a nemzeti öncélúság tüzét s ebben a tűzben kovácsolódott ki az új magyar lelkiség. Ennek az új magyar lelkiségnek a megteremtése lehetett az alapja a nemzet talpraállásának. E nélkül hiábavaló lett volna az építő munka megindítása; e nélkül minden erőfeszítés csak pillanatnyi jobbulást hozhatott. Ez az új magyar lelkiség a turul madár szárnyaival szállt s rátalált a magyarság történelmi hivatásának útjára. Ennek az új magyar lelkiségnek alapelemei a faji öntudat, a nemzeti szolidaritás érzése s a történelmi küldetés tudata. Ez a magyar lelkiség a magyar jövő legerősebb biztosítéka. Elhozta az új magyar lelkiséggel a nagy magyar akaratot, amely megkezdte az új magyar honfoglalás munkáját. Ez a nagy magyar akarat a nemzeti erőfeszítések bölcsője. Ez zengett Lehel kürtjében, ez kesergett a kuruc tárogatókban, ez harsogott a honvédek trombitáiban, ez kiáltott magyar vitézek kiomló vérében, porladó csontjaiban. E nélkül a nemzeti akarat nélkül csendes megalkuvás, lassú haldoklás sorsa várt volna reánk. Ezt a nagy nemzeti akaratot kellett beleiktatni a magyarFelelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda). ság minden tagjának lelkébe. De ez még nem volt elég! Ezt a nagy magyar akaratot helyesen vezetni is kellett. S ő vállalta a vezetés és irányítás felelősségteljes munkáájt; vállalta azt, hogy féket vessen a magyar akarat olyan kiteliesülésének_ amelv veszedelmes kockázattal járhatott s vállalta azt, hogy meglendítse a magyar akarat kerekét akkor, amikor a magyar élet szekerét, ha nehéz kátyúkon is, de előbbre lehetett húzni. Megszervezte nemzetét a közös nemzeti munkára. Nemzete megértette, hogy nehéz sorsában is kitartó munkával, áldozattal lehet egy szebb jövő útját egyengetni. A szolgálatra és áldozatkészségre való nevelés egy ajándék, amit nemzetének hozott. A nemzeti közösség életképességének fokmérője lett a minél több és minél jobb szolgálat. Ez a kitartó nemzeti munka, ez a hősi tehervállalás nemcsak megnövelte a nemzet belső erőit,, de megszerezte a külső hatalmak baráti támogatását is. Belső erőink felfokozása, a külső hatalmak baráti támogatása tette lehetővé, hogy az ősi magyar föld egy visszatért darabján újra kitűzhették a magyar lobogókat s menetelhetnek Horthy Miklós katonái. Ez a legszebb záróköve a két évtizedes munkának! És most, amikor nemzete emlékezik a két évtizedes múltra, nemcsak őszinte hódolattal köszönti a két évtizedes fordulónál, nemcsak mélységes hálával adózik nehéz időkben is mindigr éber Útmutatónknak,. — de a harmadik ^évtized mesgyéjén közös pemzeti imádság száll fel a magyarok Istenéhez, hogy tartsa és áldja meg továbbra is nemzete javára. Nemzete pedig a régi hűséggel sorakozik fel egy táborba s várja a parancsot azf újabb indulásra a diadalmas magyar jövő felé! Szűcs Dezső. ÍROK A HOLNAPOKNAK!* írok, írok a holnapoknak, Az eljövendő, jobb napoknak, Nélkülem létező időknek, Melyeknek árjából kinőnek Próféta szájú, szent látnokok, Kikben új életre támadok! írok, írok a legfőbb Úrnak! Jelt jelölök a legjobb útnak, Hogy a világ, e csepp fiúcska, Rátaláljon a helyes útra, Hogy egyszer érett fejjel lássa, Mi volt a költők igazsága! írok, írok borús magamnak! Vigaszt dúdolok bús agyamnak: Költőnek lenni furcsa vétek! Előtted milliónyi lélek, S mert nyelvedet ki nem tépheted, Érte lobog el az életed! írok, írok a sejtelmeknek, írok a lázas rejtelmeknek: Kollektív minden jajom, könnyem És kell, hogy magam összetörjem, Hogy kovász legyek a kenyérben, Hogy az örök Eszme megérjen! írok, írok örök hitemnek! írok lázadozó szívemnek: Tudod: több vagy, mint lent a többi! Szárnyadat nem lehet letörni, A tengert átrepülöd zúgva, Mert Isten bocsátott az útra! Szarka Lajos * Szerzőnek most megjelent „Nagytételekben számolok" című kötetéből. írok, írok a holnapoknak, Az eljövendő, jobb napoknak, Nélkülem létező időknek, Melyeknek árjából kinőnek Próféta szájú, szent látnokok, Kikben új életre támadok! Korompay Viola. ÚJDONSÁGOK. — Vármegyei hivatalvizsgálat. Dr. Kenessey Zoltán vm. főjegyző Óriás Oszkár, vm. számvevőségi főnök társaságában csütörtök— pénteken a pápai főszolgabírói hivatalban tartott alispáni hivatalvizsgálatot. Szombaton dr. Berky Miklós alispán viszont a polgármesteri hivatalban személyesen fog hasonló vizsgálatot tartani. Alig pár hete távozott el körünkből és örökre távozott el. Volt tanítványai, tanártársai, barátai, mindazok, akik e városban ismerték és szerették őt, igaz szívbéli részvéttel értesültek Szarka Lajos nyug. áll. kép. igazgatónak Budapesten e hó 11-én 65-ik életévében bekövetkezett haláláról. A megboldogult, aki mármarosszigeti születésű volt, tanulmányai elvégzése után itt Pápán az áll. képzőnél kezdte meg tanári működését, majd a Felvidéken működött és a modori állami képző igazgatója lett. A háború után a menekültek keserű sorsában osztozott, mig aztán 1923-ban a pápai állami képzőintézet élére került, amelynek vezetésében 10 éven át a lelkes tanár és jeles pedagógus rátermettségével szerzett érdemeket, melyek közül nem utolsó volt az a szeretet és megbecsülés, amellyel őt tanárai körülvették. A társadalom körében is megbecsültté tette őt vonzó szelíd egyénisége és puritán jelleme. Nem a nagyhangú szólamok, a csendes hazafias munka embere volt. Hat évvel ezelőtt vonult nyugalomba. Szenvedésekkel és reménységekkel teli évek után mostantól végkép Budapestre költözött, hogy közelebb legyen fiaihoz. Közelebb lett, örökre köztük maradt. Elhunytát felesége: sz. Dworák Anna és fiai: Szarka Lajos tüzérfőhadnagy, a híres lovas és dr. Szarka Géza biztosítási tisztviselők megtörten siratják. E hó 16-án a farkasréti temetőben helyezték örök pihenőre. Temetésén a pápai képző Marczélly Kornél és Gergely Ferenc tanárokkal és két növendékkel képviseltette magát, akik a tanárikar és a tanuló-ifjúság részéről koszorút helyeztek a koporsóra; Marczélly Kornél pedig megható búcsúztatót mondott fölötte. Áldás emlékére! — Kislakásépítési kölcsön. A belügyminisztérium értesítette a polgármesteri hivatalt, hogy az OTI-nál felveendő kislakásépítő kölcsönnek a város részére leendő kiutalását engedélyezte. A 80.000 P kölcsönt 57

2%-os kamat mellett 25 év alatt kell törleszteni. Az építés ügyében a képviselőtestületet a közel jövőben rendkívüli közgyűlésre fogják összehívni. A rendkívül előnyös kölcsön kieszközlésének érdeme dr. Antal István államtitkár, orsz. képviselőnket illeti meg. — Menetrend-változás. Tél vasúti menetrendünkön e hó 15-től kezdve némi változás történt. A Pápáról hajnali 4 óra 19 perckor induló és Győrbe 5 óra 26 p.-kor érkező személyvonatot, valamint a Győrből délután 13 óra 46 perckor induló és Pápára 14 ó„ 56 p.-kor érkező személyvonatot visszaállították. Ezzel kapcsolatban a Mávaut Pápa—Győr járatát beszüntették^ nagy sajnálatára az érdekelt községeknek, amelyeknek legtöbbje a vasútállomástól 3—4 kilométernyire van. Mi magunk is úgy véljük, hogy a beállított vo-