Pápai Hírlap – XXXVI. évfolyam – 1939.

1939-11-04 / 44. szám

HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Levente-utca22. szám. Előfizetés V

4 évre 2 P. Egyes szám ára 20 f. A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda). 1 Darányi Kálmán Hármas zászlóavatási ünnepéig. (e) Hazánk politikai életének egyik legkiválóbb, legtiszteletreméltóbb és legkomolyabb egyénisége távozott el dr. Darányi Kálmán személyében —időnek előtte! — az élők sorából. Egyrészt ámult tisztes hagyományaiban gyökerezve, másrészt a jelen követelményeit megértve és átérezve, munkában telt és a köz önzetlen szolgálatának szentelt élete folyamán megadatott neki, hogy sok maradandót alkothatott és — főkép a győri programjában foglalt kezdeményezéseivel — megteremthette az ország számára azokat a lehetőségeket,, (amelyek a szentistváni gondolat diadalmas beteljesedéséhez vezethetnek. Fájdalom tölti el lelkünket, hogy ezt a beteljesedést ő, a magyar nagyság rajongója, már nem érheti meg és akkor kellett közülünk örökre eltávoznia, amikor még csak a "Felvidék egy része visszatérésének első évfordulója következett be s a többinek visszaszerzése még szellemi örököseire és a magyar nemzet meg nem fogyatkozott őserejére vár. Ez a szíent örökség enyhítse azt a bánatot, mely elhunytával szivünket eltölti. És enyhítse gyászunkat annak a nemes egyéniségnek, annak a jó embernek emléke, akit mindenki, aki ismerte, csak mélységesen tisztelni és szívből szeretni tudott. Mi pápaiak különösebb megilletődéssel gondolunk reá. Mint a dunántúli református egyházkerület alkotó tagja, mint központi iskoláinak világi gondnoka sokszor megfordult körünkben s a rábizott intézmények történetébe örökre hálás kegyelettel jegyzik fel ,gondoskodó jóságának annyi jelét. S amit itt és /ezekért tett*, azt is a magyar közművelődésért hevülő lelke sugallatából az egyetemes magyar haza szolgálatában cselekedte. Az országháza kupolacsarnokából a jövő hét keddién történő temetése alkalmából az egész magyarság igaz kegyelete kíséri utolsó útjára őt, akiben e nemzet egyik legjobb fiát vesztette el. Elhunytáról a dunántúli ref. egyházkerület és főiskola a következő gyászjelentést adta ki: „A B. F. R. A. A Dunántúli Református Egyházkerület és Pápai Főiskolája mély megrendüléssel, de Istenbe vetett erős hittel jelenti, hogy nagyméltóságú pusztaszentgyörgyi és tetétleni Dr. Darányi Kálmán m. kir. titkos tanácsos, a magyar országgyűlés képviselőházának elnöke, nyug. m. kir. miniszterelnök, a pápai főiskola világi gondnoka, a dunántúli egyházkerület tanácsbírája Budapesten november 1-én elhúnyt. Halálát az egész ország gyászolja, mert nemzetünk legjobbjai közé tartozott. A mi veszteségünk még fájdalmasabb, mert közelről ismerhettük őt. Válságokkal teljes évtizedeken át fáradhatatlanul dolgozott intézményeink érdekében. Országos gondjai között mindig volt ideje és kedve a szakadatlan szolgálatra, a nehézségek elhárítására, a jobb jövő építésére. Kiváló volt a tanácsadásban, erős a teherhordozásban, első az áldozatkészségben és mindenek felett példaadó református hitünk megvallásában. Világító életéért Istent magasztaljuk, emlékét büszke kegyelettel őrizzük. Pápa, 1939 november 2. ,Aki megtalálja az ő életét, elveszti azt; és aki elveszti az ő életét én érettem, megtalálja azt.' Máté ev. 10:39." — 1939 október 29. — A pápai járás vitézei, hadirokkant csór portja és frontharcos főcsoportja egyházilag már megáldott zászlóinak avatása mult vasárnap folyt le felemelően szép ünnepély keretében. A házakon sürün kitűzött nemzeti lobogók, s az utcákon tolongó érdeklődő közönség külsőleg is dokumentálta, hogy olyan ünnepe van a városnak, amelynek gyökere nagy tömegek lelkéből táplálkozik. A falvak világháborút megjárt katonái is — mellükön kitüntetéseikkel — résztvettek sokan az ünnepélyen, hogy együttérzésüknek a béke zászlaja alatt is kifejezést adjanak. Hirlapírói kötelességünkön túl örvendve vettünk részt eme hármas zászlóavatási ünnepélyen, mert az gyönyörű példája volt a magyar társadalom egyérzésben való összeforradásának. Itt adjuk az ünnepély lefolyását: A Hadröá díszgyűlése. A Hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák Orsz. Nemzeti Szövetségének helyi csoportja zászlaja avatásának és húszéves fennállása alkalmából reggel 9 órakor díszközgyűlést tartott a Levente-Otthonban. A termet zsúfolásig megtöltő közönséget, iköztük első sorban a központ kiküldötteit vitéz Karcsay Béla nyug. ezredes, elnök üdvözölte, majd Rosinger Lajos ügyvezető terjesztette elő nagy gonddal megfogalmazott szép jelentését, kiemelvén azt az önzetlen munkát, amelyet a csoport a hadirokkanták, -özvegyek és -árvák érdekében kifejtett és (kifejt. Az ügyvezető jelentését helyesléssel vették tudomásul, s kimondották, hogy azt egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktatják, Lóskay István orsz. társelnök, városunk szülötte, helyi reminiszcenciákkal átszőtt beszédében magával ragadó hévvel és lelkesedéssel üdvözölte a jubiláló helyi csoportot. 600.000 hősi halott figyelmeztet bennünket — úgymond a többek közt — arra, hogy nem felejthetünk és mi .nem felejtjük, hogy csonka a hazánk, amelynek épségét vissza kell állítanunk. Zúgó tapsviharral fogadott beszéde után Sárkány Ferenc ugyancsak központi társelnök mondott nagy érdeklődéssel hallgatott hoszszabb beszédet, amelynek végén bejelentette, hogy az országos igazgatóság kitüntetésben részesítette azokat

v akik a helyi csoport életében kiválóbb érdemeket szereztek. így emlékérmet. díszjelvényt és díszoklevelet kaptak dr. Domonkos Qéza városi tiszti főorvos, vitéz Hevessy József ny. őrnagy és Bodolay Jenő iparostanonc-iskoiai igazgató. Megható volt Kisházy Vince ké^zőint. növendék, hadiárva üdvözlő beszéde.. aki két társa élén a hadiárvák nevében mondott köszönetet a jubiláló csoportnak az árvák ügyének meleg felkarolásáért. Szívbéli érzéssel előadott beszédét, valamint az orsz. alelnökök megörökítésre méltó beszédeit ugyancsak jegyzőkönyvbe iktatják. Ezek után Karcsay elnök indítványt terjesztett elő a tiszteletbeli tisztségek betöltésére, mit éljenzéssel emeltek határozati erőre. A jubiláris közgyűlést a Himnusz zárta be. Istentiszteletek. Délelőtt 10 órakor a plébániai főtemplomban ünnepi szentmise volt, amelyet Németh József apátplébános mondott. A misén nagy közönség volt jelen. Ara ZO fillér Ugyanebben az időben a Sportpavillonban protestáns istentiszteletet tartottak, amelyen Bácsi Sándor evangélikus lelkész mondott alkalmi textus alapján hazafias érzéstől áthatott prédikációt, Balogh Gábor ref. s. lelkész pedig imádkozott. Kár, hogy a terem aránylag kicsi volta miatt, sokan kiszorultak onnan. Zászlóavatás. Maga a zászlóavatási ünnepély a Sporttelepen folyt le, hova zárt rendekben felvonultak a vitézek, a hadviseltek, a frontharcosok, tanáraik vezetése mellett az irgalmas nővérek, a ref. nőne velő-intézet, a kollégium, a bencés girnin., a tanítóképző, az áll. polgári leány-, a r. k. polgári fiú- és mezőgazdasági iskola növendékei. A földszinti ülő- és állóhelyeket, valamint a tribünt óriási közönség; szállotta meg, amely a hideg idő ellenére a műsor végéig kitartott. Nem túlozunk, ha 3000 főre becsüljük a megjelenteket. A tribün előtt felállított pódiumon az avatandó zászlók alatt foglaltak helyet a zászlóanyák: középen dr. Antal Istvánné (HONSZ), balról özv. Körmendy Béláiné (Frontharcosok), jobbról vitéz Karcsay Béláné (Vitézek), mögöttük a zászlókat készítő tanintézeteket képviselő koszorús leányok. Az első páholyban foglaltak helyet Árvátfalvi Nagy István, dr. Antal István államtitkár, orszgy. képviselő, az ünnepély szónokai, valamint a központ kiküldöttei, a többi páholyokban pedig városunk notabilitásai. Fél tizenkét óra tájban Kovács Kálmán ny. ezredes, díszelnök a mikrofon elé állott, s üdvözölte elsőben József királyi herceg legfőbb védnök helyettesét, vitéz Karcsay Béla ny. ezredest, azután a többi előkelőséget és a nagy közönséget. Utána Árvátfalvy Nagy István, a HONSZ elnöke mondta el ünnepi beszédét. Szólott a bajtársi hűség kapcsolatairól; kegyelettel áldozott a 600.0000 magyar hősi halott emlékének, akiknek legnagyobb része idegen földben alussza örök álmát, de magyar eszméért haltak meg. A hősi katonai erények vannak ráhímezve a szent zászlókra, ezek az útmutatók, az irányjelzők a jövő céljai megvalósítására. A Kárpát Dalkör énekkara Rózsa János karnagy vezényletével áhítattal elénekelte a Fohász című éneket, mi után az Orsz. Frontharcos Szövetség kiküldötte: dr. Csukássy Lóránt testületi ügyész mondotta el gondolatokban gazdag üdvözlő beszédét. A Kárpát Dalkör ezt követőleg a Nemzeti zászló című dalt énekelte el

v a szerzemény komplikáltsága ellenére igen szép sikerrel. Antal István beszéde. Most városunk közszeretetben álló képviselője, aki —• mint pápai — készséggel veszi részt társadalmi életünk minden főbb mozzanatában, dr. Antal István mondotta el mélységes figyelemmel hallgatott ünnepi beszédét. Minden eddigi beszéde, amit közöttünk elmondott, szónoki mestermű, s gondolatainak, eszméinek gazdagságával elkápráztatott, így volt ez most is. Odaadó érdeklődéssel hallgattuk minden szavát, megnyugodva fogadtuk politikai kijelentéseit, amelyek a magyar jelen és jövő útjára világítottak rá. Beszédét annak a kérdésnek a feltevésével kezdte, hogy mi a zászló? Súlyos hibát követne el mindenki — folytatta —, ha ai zászlóban csupán egy díszes nemzetiszínű,