Pápai Hírlap – XXXVI. évfolyam – 1939.

1939-10-14 / 40-41. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Levente-utca22. szám. Előfizetés V

4 évre 2 P. Egyes szám ára 20 f. A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda). Beköszöntő. Lapunk kedves olvasóinak és őszinte barátainak mély tiszteletem nyilvánításával jelentem be, hogy a lap szerkesztését október 14-én átvettem s így a Pápai Hírlapnak a mai számtól kezdve felelős szerkesztője és kiadója vagyok. Amikor a lap szerkesztését vállaltam, egy cél lebegett szemem előtt: szolgálni az igazságban a nemzeti egységet! Igazság és egység nem korrelativ fogalmak, mégis: elképzelhetetlen egy nemzet, egy állam, egy társadalom, egy közület életében a gyakorlati egység igazság nélkül. Az igazság mindig tárgyilagos. Akik tehát igazságra törekesznek, azoknak tárgyilagosaknak kell lenniok. Ez a tárgyilagosság kizár minden egyéni érdeket. Mert az igazság elv, az elvnek pedig — tetszik, vagy nem tetszik — érvényesülni kell! Ennek az elvnek voltam híve a közélet más terrénumán s ezt akarom szolgálni erőtelen, de rozsdamentes tollammal a városi, megyei és állami élet egységének ápolása, támogatása céljából. Ezt tette lapunk 36 év óta s én ezt az örökséget vettem át a lap alapítójától és 36 éven át volt szerkesztőjétől, dr. Kőrös Endrétől. Az ő ragyogó tollal megírt vezető cikkei, biztos ítéletei és nemes tárgyilagossága nemcsak gyönyörűséget, hanem okulást is nyújtottak lelkemnek. Az olvasó közönség általános tisztelettel adózik szerkesztői működésének. Ennek az olvasó tábornak megértését és igaz támogatását kérem én is, nem a magam számára, hanem az igazságban diadalmaskodni tudó magyar egység számára! Szerkesztői tisztem betöltésében erős támaszom lesz Szűcs Dezső, akinek a közügyek szolgálatában kifejtett közismert agilitása, kitartó munkaereje és lelkes buzdítása e lap főszerkesztői' minőségében is meg fogja teremni áldásos gyümölcseit Mikor ezzel a beköszöntővel a szerkesztés munkáját megindítom, egyúttal azt is bejelentem, hogy a kiadóhivatal adminisztrációs ügyei továbbra is Nánik Pál avatott kezében és pontos kezelésében maradnak. Sándor Ptíl. Egyházkerületi közgyűlés. A dunántúli református egyházkerület október 11—12. napjain tartotta rendes közgyűlését Pápán, a főiskola dísztermében. Az elnöklő Medgyasszay Vince püspökön s dr. Balogh Jenő egyhker. főgondnokon kivül jelen voltak dr. Hegedűs Lóránt és dr. Lázár Andor ny. miniszterek, dr. Szász Károly a képviselőház volt elnöke, dr. Fay István államtitkár és igen sokan mások az egyházi és világi vezetőférfiak sorából. A közgyűlést Medgyasszay püspök imádsága után dr. Balogh Jenő főgondnok nyitotta meg nagyszabású beszéddel; bevezetőül mondván a következőket : „Utolsó közgyűlésünk óta kilobbantak az újabb világégésnek első lángjai. A jövendőt, amely erre és a következő nemzedékre vár, csak a* Mindenható és mindent tudó Isten látja előre. Külföldön több politikus ajkáról sok nagy kijelentés hangzik el eredményekről és kilátásba helyezett jövő magatartásról, de ma csak egy bizonyos van: a teljes bizonytalanság. Sokan fogják hangoztatni, hogy van valami igazság abban, amit Victor Hugó annakidején I. Napóleonnak egyik kijelentéséhez fűzött: „senkié sem a jövő". Vérzivataros évszázadok során a mi eleink közül a legjobbak és az igazi nagyok mindenkor bíztak az Ur Isten kegyelmében. Erős a mi reménységünk is, hogy a Mindenható hiveit a jövőben sem fogja elhagyni. A ránk váró tennivalók garmadája mellett nincs ma idő külpolitikai találgatásokba bocsátkozni. Kettőt azonban hangsúlyoznom kell. Az egyik: a háború nem valamelyik országért, hanem az európai hegemóniáért indult meg. A másik: hogy a távolabbi jövőben Európára esetleg meglepetések, sőt megrázkódtatások is várhatnak. A mult év végén az anglikán egyház vezetői nemzetükhöz intézett szózatban azt kívánták, hogy a nemzetközi viták elintézésénél az erőszakos módszereket a tanácskozás és a békességes megegyezés váltsa fel. Minthogy ez volt az angol kormányfőnek akkori álláspontja is, a müncheni megegyezés után az én lelkemben is felcsillámlott ilyen reménysugár. Ez a reménység megsemmisült. Azt azonban nyugodtan elmondhatjuk, hogy Magyarország a világháború előtt sem kívánt más államot meghódítani vagy leigázni és évtizedek óta azon az úton járt, amelyet az anglikán érsekek és a két püspök szózata követendő gyanánt jelölt meg. Közel két hosszú évtizeden keresztül a világtörténelemnek legnagyobb igazságtalansága: a trianoni békeparancs gyötörte a világban szétszórt magyarságot és kínzott bennünket magyar reformátusokat is, akik a francia politikus tanácsa szerint mindig arra gondoltunk, de nem sokat beszéltünk róla. Amint lord Rothermere a Daily Mail hasábjain 1927 júniusban világosan megírta, ez a trianoni parancs és a többi páriskörnyéki ú. n. bébeszerződés egész Európában a korábbi háborús fészkeknél még sokkal veszedelmesebb háborús helyzetet teremtett. Szinte az volt a meglepő, hogy újabb háború korábban ki nem robbant. A magyar nemzet, amely a világháború előtt is Európának legbékeszeretőbb népe volt, megint bebizonyította ezt a tulajdonságát, amikor — bármennyire átérezte az ú. n. utódállamokban élő magyar testvéreinknek súlyos szenvedéseit, nem pacifizmusból, hanem politikai bölcseségből békében várta és az Urnák hatalmas kezétől remélte ezeknek az igazságtalanságoknak mielőbbi helyrehozását. Ara 20 fillér E teremben sohasem foglalkoztunk pártpolitikával, de most helyeselnünk kell az egymást felváltó magyar kormányoknak azt az elhatározását, amellyel békés úton küzdöttek Trianonnak hatályon kívül helyezéséért és ezzel eldöntötték hazánknak eddigi külpolitikai magatartását. Ugyanezt kell tennünk mindaddig, amíg a békét megóvhatjuk és „amíg a magyar nemzetnek életérdekei mást nem parancsolnak". Ezután a közgyűlés tagjai a ref. templomba vonultak, ahol Medgyasszay püspök istentisztelet keretében tizenkét új lelkipásztort szentelt fel. A gyűlés további folyamán a püspöki jelentés tárgyalása következett, mit Győry Elemér egyházkerületi főjegyző referált. A fő- és középiskolai ügyeket szintén Győry Elemér referálta. Ennek során dr. Benedek Sándort theol. akad. r. tanárrá választották. Melegen ünnepelték Fejes Zsigmond gimn. igazgató, tanügyi főtanácsost V. fizetési osztályba történt előlépése alkalmából. Kegyelettel emlékeztek meg Varga Gyula nőnevelő-intézeti tanár elhunytáról. A nyugalomba vonult Kutassy Mária nőnevelőintézeti igazgató és Geöbel Ilona nőnevelőintézeti tanár érdemeit megörökítették. Dr. Horváth Endre nőnevelő-intézeti tanárt hat évre a nőnevelő-intézet igazgatójává, Ligárt Idát a polg. leányiskola igazgatójává, Pentz Ilonát internátusi felügyelőnővé választották. A közigazgatási ügyeket dr. Tornyos György országgyűlési képviselő és Németh Károly keszthelyi lelkipásztor aljegyzők referálták. Elrendelték a Segesdy Miklós kúriai biró halálával megüresedett egyházkerületi főjegyzői tisztség betöltését, valamint a Fülöp József körmendi esperes és Miklós Géza székesfehérvári lelkipásztor nyugalomba vonulásával s Jakab Áron több tisztségről való lemondása következtében megürült helyek betöltését; Szabó Sándor főiskolai ének- és zenetanár lelkész-jellegét megállapították. A missziói ügyeket dr. Tóth Endre theol. tanár, a népiskolai ügyeket Szabó Bálint hedrehelyi lelkipásztor referálta. Az elnökileg elintézett ügyeket Németh Károly, a vagyoni ügyeket dr. Matolcsy Sándor kormányfőtanácsos, egyházkerületi aljegyző referálták. A gyűlés előtti napon a különböző bizottságok üléseztek. A földbirtokpolitikai törvényjavaslat. A képviselőházban tárgyalás előtt álló földbirtokpolitikai törvényjavaslat, mely a földterületnek a lakosság közti helyesebb elrendezését tartalmazza, arra törekszik, hogy a mezőgazdasági lakosság arra érdemes és a törvényes feltételeknek megfelelő minél több tagja fejthessen ki a mezőgazdaság magasabb érdekeinek megfelelő önálló termelői tevékenységet. Fontosnak tartja a javaslat a falusi lakosság házhely-igényének kielégítését és a törpebirtokoknak kisbirtokokká való kiegészítését. Előbbivel a mezőmunkás társadalomi helyzetének megjavítását, az utóbbival pedig a földbirtok megoszlás terén helyesebb arányok elérését kívánja előmozdítani. Az új

1 földbirtokpolitikai törvényjavaslat a telepítési törvény célkitűzéseinek szellemében és a magántulajdon elvének megf elelően szélesebb alapokra helyezi a földbirtokpolitikai tevékenységet. A javaslat a birtokpolitikai célokat biztosító átengedésre kötelezés jogát a kereskedelmi társaságokkal, a megfelelő indok nélkül külföldön lakókkal, viszonosságot feltételezve a külföldiekkel, az egyházi testületekkel, a hitbizományi birtokosokkal, közületekkel és általában jogi személyekkel szemben