Pápai Hírlap – XXXVI. évfolyam – 1939.

1939-07-22 / 29. szám

Pápa, Horthy Miklós Fö=utca 14. Nagy választék! Olcsó árak! [kezdetének és végének azt tartaná, hogy hogyan tartsa fenn a magyarság önmagát, területi sérthetetlenségét és politikai önállóságát, hogy: tekintettel legyen a hazai nem magyar kisebbségekre; az elszakított magyarokra és figyelje a szomszéd államokat, melyektől az elszaktíott magyarság sorsa függ és végül óvatos és előrelátó, ábrándmentes külpolitikával biztosítsa túlhatalmas szomszédainkkal szemben a magyarság jelenét és jövőjét. Ez az ő életének és munkáinak útmutatása a magyar lét e nagy kérdéseiről. Müveinek felületes átnézéséből is kiderül, hogy minő tulajdonságokat látott szükségesnek a magyar nemzet számára, hogy megállhassuk helyünket kicsinységünkben és kedvezőtlen elhelyezkedésünk ellenébe is. Az öncélú élet szerinte lehetetlen nemzetünk számára, de íegyúttal az öncélúságot nem is tartá a legfőbb jónak, mert a nemzetek nincsenek egyedül, hanem az emberiség tagjaiként az általános humanumnak részei. Széchenyi a keresztény nemzet-állam és az emberi egyéniség tiszteletben tartásának talaján állott. A nemzet vezetését pedig és a hozzá szükséges kiválasztást csak a »kimüvelt emberfő« alapján tudta elképzelni. Mi mai magyarok a. megújhodás minden lehetőségét magában rejtő, végtelenül értékes, nagy történelmi ajándékot kaptunk Széchenyivel és Széchenyi műveivel, melyek újból és újból arra figyelmeztetnek bennünket, hogy nincs más kötelességnük, minthogy magyarok maradjunk mindenkor és minden időkben s fenntartsuk a nemzet géniuszát s arra törekedjünk, hogy az új világ ne legyen roszszabb a korábbiaknál. S Széchenyi e szavait, hogy »Magyarország nem volt, hanem lesz«, úgy módosítsuk, hogy: Magyarország olyan lesz, mint volt! Nagy, hatalmas, független és szabad Magyarország! A pápai IgaLÖreghegyben 2068 D-öl szőllő rajta épült, télen-nyáron lakható házzal, mintegy háromszáz darab gyümölcsfával szabadkézből eladó. A szőllő nyaralásra kiválóan alkalmas. Bővebbet Sorompó-utca 3. szám alatt, vagy kint a hegyben. A történelmi idő parancsa. Szédületes gyorsasággal rohan Európa történelme. Még fel sem ocsúdott a szemlélő az egyik történelmi esemény hatása alól, következik a másik, még nagyobb. Recseg-ropog Európa szerkezete és ki tudja, hogy hány viharos napra kell még virradnunk addig, amig megint megpihen a történelem száguldó szekere. A nem történelmi országokra menthetetlen pusztulás vár, a történelmi országok pedig csak úgy tudják kiállani az idők kérlelhetetlen viharát, ha ősiségükben rejlő testi és szellemi értékeiket életre tudják hivni és azokat a kor követelményeinek megfelelő módon alkalmazzák társadalmi és állam'i berendezkedésükben. Nemzetünknek, mint Európa legkritikusabb pontján élő népnek, különösen fel kell figyelnie a körülöttünk lejátszódó 'eseményekre. Nem teszek merész kijelentést akkor, amikor azt mondom, hogy Európában nem történhetik semmi, ami bennünket ne érdekelne. Közvetlen vagy közvetett úton mindenben érdekeltek vagyunk. Sokszor a ránk nézve teljesen közönyösnek látszó esemíény rövid pár nap alatt fontos magyar kérdéssé inövi ki magát. Ez főleg földrajzi helyzetünkből, de abból is adódik, a politikai érettséget, nagy harcászati és gazdasági értéket képviselő magyar néppel minden országnak számolnia kell. Ezzel számolták is mindig és számolnak ma is. Ezt a nemzetet lehet próbára tenni, megnyomorítani, de elpusztítani nem. Bekövetkezhetett a mindent letaroló tatárjárás és a 150 éves török uralom, a kuruc-labiancvilág, 1849 és 1918, de az ország megsemmisülése nem. Fiai mindig megértették az idő szavát. Nemzetünk különleges helyzetéből adódik, hogy minden más népnél nehezebb és több a kötelessége a magyar embernek. És ezt a fokozott kötelességet nemzetünk és magunk boldogulása érdekében maradéktalanul teljesítenünk kell. A földművelést, az ipart, a kereskedelmet, a közigazgatást és minden mást a nemzeti megújhodás és ezzel a szociális igazság és gondoskodás iszolgálatába kell állítanunk. Hazát szeretni, azért mindenünket feláldozni és vitézül harcolni olyan ősi erények, melyek örökké szükségesek és revízióra sohasem szorulnak. Egyéb téren azonban revízióra van szükség. Mindenkit munkája szerint megérdemelt gyümölccsel jutalmazzon a magyar föld. Mindenkinek csak annyi legyen az értéke, mint amennyit a haza szempontjából ér. A neki járót kapja meg mindenki. Aki a haza sorsában osztozni nem tud, pusztuljon közülünk. Világnézeti harc korát éljük. A nemzeti gondolat küzd a nemzetköziséggel. A most rohanó történelmi eseményeknek ez a rugója. Amelyik népben erős a nemzeti gondolat, az győizni fog, a nemzetköziség pedig előbbutóbb teljesen a porba fog heverni. A tömegek nevelése és gondozása sohasem volt komolyabb feliadat, mint napjainkban. Társadalmunk irányítására és berendezésére tehát fokozott gondot kell fordítanunk. Az áldott magyar föld megtermi minden magyarnak a mindennapi kenyeret, hát adtuk is meg. Ne érezze senki e hazában, hogy kevesebbet kapott, mint amennyi c<t joggal megilleti és iamennyit a haza adni tud. Ha kell, úgy a legkeményebb állami beavatkozással » is érvényt kell szerezni ennék az igazságnak. A magyar élet vámszedői a nemzetnek ellenségei, kíméletet nem érdemelnek. Korszerűen berendezett közigazgatás nélkül szociális jólét nem születhetik meg. De nem születhetik meg a még mindig nagyon tág agrárolló és a mai adórendszer mellet! sem. Iparcikkek és mezőgazdasági termények árának összhangba hozása, igazságos adórendszer, pénzügyileg megalapozott, egészséges földreform, munkaalkalmak teremtése és korszerűen berendezett közigazgatás a belső revízió útjai. Belső revizió másként nem képzelhető el. A kérdések bátor és gyors megoldása további késedelmet nem tűr. Elsősorban azonban a közigazgatás területén kell rendet teremtenünk, mert hiába jó az orvosság, h:a rosszul adják be a betegnek. Igaz, hogy a szociális gondoskodáshoz elsősorban anyagiak kellenek, de csupán ez nem elegendő, hanem: kell, hogy a bajoknak közvetlen simerő'je' és a javaknak igazságos elosztója is legyen. Ez pedig nem lehet más, mint a korszerűen megreformált közigazgatás. Nem választások előtti és utáni Ígérgetést, nem évtizedek óta ismert és elértéktelenedett szólamokat, hanem a történelmi idők parancsának lüktetését érezzük azokban a nyilatkozatokban, amelyeket a miniszterelnök és a belügyminiszter a közigazgatás racionalizálásáról, közvetlenebbé, egyszerűbbé, gyorsabbá tételéről s az elavult törvények, ezek élén kétségkívül az 1886. évi XXII. tc. átdolgozásáról, a mai időknek megfelelővé alakításáról tettek. A belső reviziónak jönnie kell. A füleket betömni és a fejet homokba dugni tovább nem lehet. A halogatás veszélyt jelent. Európa gyújtópontján vagyunk. Meg kell értenünk az idők parancsoló szavát. Ősi erényeinket a kultúra, a haladás és az áldozatosság nemes fegyvereivel kell erősítenünk. Mindenkit igaz magyarrá kell nevelnünk, úgyhogy mindenki beigazolva lássa, hogy e szent földön tényleg »élnünk es halnunk keik. Aki pedig ennek az áldozatos munkának nem akar vagy nem tud segítőtársa lenni, pusztuljon, mert ezen a földön élni csak annak van joga, aki a hazáért dolgozik, áldoz és mindenre kész. Lernyei Ákos. Pápa város nagy sport= és társadalmi ünnepe. Országos MOVE atlétikai bajnokságok a Sporttelepen. Pompás rendezés jegyében zajlott le Pápán a ligeti Sporttelepen az Országos MOVE atlétikai bajnokság, amelyre kilenc város küldte el tehetséges atlétáit. Szombaton folytak le az előcsatározások és egyes számoknak a döntője meg vasárnap délután ünnepi aktussal kezdődött és azzal végződött a lezajlott verseny, amelynek eredményei mind azt mutatják, hogy a 300 egyesületet magába foglaló MOVE hasznos munkát végez nemcsak társadalmi téren, hanem az egyetemes magyar sport érdekében is. A 110 versenyzőből álló MOVE-gárda jó, igazi férfias küzdelmet folytatott, teljesi tudással a sikeres eredmény elérésére. Három óra tájban felvonultak az összes versenyzők vezetőjükkel együtt a tribün elé, ahol ékalakban elhelyezkedve, a Himnuszt énekelték el és kezdetét vette a verseny, amelynek eredményeit majd alább közöljük. Amikor a verseny végetért, Szeder János, a MOVE orsz. elnöke a tribün elé lépett és előbb üdvözölte a páholyban jelenlevő dr. Antal István államtitkár, orszgy. képviselőt és nejét, dr. Mesterházy Ferenc főispánt, Tatár Istvánt, a MASz ügyvezető alelnökét, Barsi Lászlót, a Magyar Atlétika dicső nagymultú kiválóságát, Nyilas Zoltánt, majd közel félórás beszédben vázolta azt a,hatalmas munkát, amelyet a MOVE az ország minden részében kifejt. Beszéde végén átnyújtotta a MOVE országos elnökségének megbízásából Tatár Istvannak, Barsi Lászlónak, Nyilas Zoltánnak, vitéz Karcsay Bélának, a pápai MOVE elnökének, dr. Rédei Tibor főtitkárnak, Tóth Ferenc szakosztályvezetőnek, Balla Kálmán titkárnak, Fülöp Lajos és Koncz Sándor atlétáknak a MOVE díszes emlékplakettjét. Ennek végeztével dr. Antal Istvánné, országgyűlési képviselőnk hitvese kiosztotta aZ értékes díjakat. A szűkebbkörű bizottság határozata értelmében külön díjazásban részesült a verseny legjobb szénior- és junior atlétája, Balla Kálmán Pápa és Káldosi Veszprém. i ! A pápai MOVE elnöksége igen hasznos munkát végzett, mert a verseny pompás lebonyolítása, annak egyes számai ütemszerűen, minden zökkenő nélkül folytak le. Az országos bajnokság rendezésének a jogát Pápa városa kapta meg, amely ezúttal kitett magáért, mert az elnökség nemes munkájánaki eredményeképen ritkán tapasztalt, remekbeszabott díjak sokaságát terítette a ligeti pálya szélén felállított asztalra. A verseny kiemelkedő eseményei közéj