Pápai Hírlap – XXXVI. évfolyam – 1939.

1939-07-22 / 29. szám

Pápa, Horthy Miklós Fö=utca 14. Nagy választék! Olcsó árak! [kezdetének és végének azt tartaná, hogy ho­gyan tartsa fenn a magyarság önmagát, te­rületi sérthetetlenségét és politikai önálló­ságát, hogy: tekintettel legyen a hazai nem magyar kisebbségekre; az elszakított magya­rokra és figyelje a szomszéd államokat, me­lyektől az elszaktíott magyarság sorsa függ és végül óvatos és előrelátó, ábrándmentes külpolitikával biztosítsa túlhatalmas szomszé­dainkkal szemben a magyarság jelenét és jö­vőjét. Ez az ő életének és munkáinak útmutatása a magyar lét e nagy kérdéseiről. Müveinek felületes átnézéséből is kiderül, hogy minő tulajdonságokat látott szükségesnek a ma­gyar nemzet számára, hogy megállhassuk he­lyünket kicsinységünkben és kedvezőtlen el­helyezkedésünk ellenébe is. Az öncélú élet szerinte lehetetlen nemzetünk számára, de íegyúttal az öncélúságot nem is tartá a leg­főbb jónak, mert a nemzetek nincsenek egye­dül, hanem az emberiség tagjaiként az álta­lános humanumnak részei. Széchenyi a keresz­tény nemzet-állam és az emberi egyéniség tiszteletben tartásának talaján állott. A nem­zet vezetését pedig és a hozzá szükséges ki­választást csak a »kimüvelt emberfő« alapján tudta elképzelni. Mi mai magyarok a. megújhodás minden lehetőségét magában rejtő, végtelenül érté­kes, nagy történelmi ajándékot kaptunk Szé­chenyivel és Széchenyi műveivel, melyek új­ból és újból arra figyelmeztetnek bennünket, hogy nincs más kötelességnük, minthogy ma­gyarok maradjunk mindenkor és minden idők­ben s fenntartsuk a nemzet géniuszát s arra törekedjünk, hogy az új világ ne legyen rosz­szabb a korábbiaknál. S Széchenyi e szavait, hogy »Magyarország nem volt, hanem lesz«, úgy módosítsuk, hogy: Magyarország olyan lesz, mint volt! Nagy, hatalmas, független és szabad Magyarország! A pápai IgaLÖreghegyben 2068 D-öl szőllő rajta épült, télen-nyáron lakható házzal, mintegy háromszáz darab gyümölcsfával szabadkézből eladó. A szőllő nyaralásra kiválóan alkalmas. Bővebbet Sorompó-utca 3. szám alatt, vagy kint a hegyben. A történelmi idő parancsa. Szédületes gyorsasággal rohan Európa történelme. Még fel sem ocsúdott a szemlélő az egyik történelmi esemény hatása alól, kö­vetkezik a másik, még nagyobb. Recseg-ropog Európa szerkezete és ki tudja, hogy hány vi­haros napra kell még virradnunk addig, amig megint megpihen a történelem száguldó sze­kere. A nem történelmi országokra menthe­tetlen pusztulás vár, a történelmi országok pedig csak úgy tudják kiállani az idők kér­lelhetetlen viharát, ha ősiségükben rejlő testi és szellemi értékeiket életre tudják hivni és azokat a kor követelményeinek megfelelő mó­don alkalmazzák társadalmi és állam'i be­rendezkedésükben. Nemzetünknek, mint Európa legkritiku­sabb pontján élő népnek, különösen fel kell figyelnie a körülöttünk lejátszódó 'esemé­nyekre. Nem teszek merész kijelentést ak­kor, amikor azt mondom, hogy Európában nem történhetik semmi, ami bennünket ne ér­dekelne. Közvetlen vagy közvetett úton min­denben érdekeltek vagyunk. Sokszor a ránk nézve teljesen közönyösnek látszó esemíény rövid pár nap alatt fontos magyar kérdéssé inövi ki magát. Ez főleg földrajzi helyzetünk­ből, de abból is adódik, a politikai érettsé­get, nagy harcászati és gazdasági értéket képviselő magyar néppel minden országnak számolnia kell. Ezzel számolták is mindig és számolnak ma is. Ezt a nemzetet lehet próbára tenni, meg­nyomorítani, de elpusztítani nem. Bekövet­kezhetett a mindent letaroló tatárjárás és a 150 éves török uralom, a kuruc-labiancvilág, 1849 és 1918, de az ország megsemmisülése nem. Fiai mindig megértették az idő szavát. Nemzetünk különleges helyzetéből adó­dik, hogy minden más népnél nehezebb és több a kötelessége a magyar embernek. És ezt a fokozott kötelességet nemzetünk és ma­gunk boldogulása érdekében maradéktalanul teljesítenünk kell. A földművelést, az ipart, a kereskedelmet, a közigazgatást és minden mást a nemzeti megújhodás és ezzel a szo­ciális igazság és gondoskodás iszolgálatába kell állítanunk. Hazát szeretni, azért minde­nünket feláldozni és vitézül harcolni olyan ősi erények, melyek örökké szükségesek és revízióra sohasem szorulnak. Egyéb téren azonban revízióra van szükség. Mindenkit munkája szerint megérdemelt gyümölccsel ju­talmazzon a magyar föld. Mindenkinek csak annyi legyen az értéke, mint amennyit a haza szempontjából ér. A neki járót kapja meg mindenki. Aki a haza sorsában osztozni nem tud, pusztuljon közülünk. Világnézeti harc korát éljük. A nemzeti gondolat küzd a nemzetköziséggel. A most rohanó történelmi eseményeknek ez a rugója. Amelyik népben erős a nemzeti gondolat, az győizni fog, a nemzetköziség pedig előbb­utóbb teljesen a porba fog heverni. A töme­gek nevelése és gondozása sohasem volt ko­molyabb feliadat, mint napjainkban. Társa­dalmunk irányítására és berendezésére tehát fokozott gondot kell fordítanunk. Az áldott magyar föld megtermi minden magyarnak a mindennapi kenyeret, hát adtuk is meg. Ne érezze senki e hazában, hogy kevesebbet ka­pott, mint amennyi c<t joggal megilleti és iamennyit a haza adni tud. Ha kell, úgy a legkeményebb állami beavatkozással » is ér­vényt kell szerezni ennék az igazságnak. A magyar élet vámszedői a nemzetnek ellen­ségei, kíméletet nem érdemelnek. Korszerűen berendezett közigazgatás nél­kül szociális jólét nem születhetik meg. De nem születhetik meg a még mindig nagyon tág agrárolló és a mai adórendszer mellet! sem. Iparcikkek és mezőgazdasági termények árának összhangba hozása, igazságos adó­rendszer, pénzügyileg megalapozott, egészsé­ges földreform, munkaalkalmak teremtése és korszerűen berendezett közigazgatás a belső revízió útjai. Belső revizió másként nem kép­zelhető el. A kérdések bátor és gyors megoldása to­vábbi késedelmet nem tűr. Elsősorban azon­ban a közigazgatás területén kell rendet te­remtenünk, mert hiába jó az orvosság, h:a rosszul adják be a betegnek. Igaz, hogy a szociális gondoskodáshoz elsősorban anyagiak kellenek, de csupán ez nem elegendő, hanem: kell, hogy a bajoknak közvetlen simerő'je' és a javaknak igazságos elosztója is legyen. Ez pedig nem lehet más, mint a korszerűen megreformált közigazgatás. Nem választások előtti és utáni Ígérge­tést, nem évtizedek óta ismert és elértéktele­nedett szólamokat, hanem a történelmi idők parancsának lüktetését érezzük azokban a nyi­latkozatokban, amelyeket a miniszterelnök és a belügyminiszter a közigazgatás racionalizá­lásáról, közvetlenebbé, egyszerűbbé, gyor­sabbá tételéről s az elavult törvények, ezek élén kétségkívül az 1886. évi XXII. tc. átdol­gozásáról, a mai időknek megfelelővé alakí­tásáról tettek. A belső reviziónak jönnie kell. A füle­ket betömni és a fejet homokba dugni tovább nem lehet. A halogatás veszélyt jelent. Európa gyújtópontján vagyunk. Meg kell értenünk az idők parancsoló szavát. Ősi erényeinket a kultúra, a haladás és az áldozatosság nemes fegyvereivel kell erősítenünk. Mindenkit igaz magyarrá kell nevelnünk, úgyhogy mindenki beigazolva lássa, hogy e szent földön tény­leg »élnünk es halnunk keik. Aki pedig en­nek az áldozatos munkának nem akar vagy nem tud segítőtársa lenni, pusztuljon, mert ezen a földön élni csak annak van joga, aki a hazáért dolgozik, áldoz és mindenre kész. Lernyei Ákos. Pápa város nagy sport= és társadalmi ünnepe. Országos MOVE atlétikai bajnokságok a Sporttelepen. Pompás rendezés jegyében zajlott le Pá­pán a ligeti Sporttelepen az Országos MOVE atlétikai bajnokság, amelyre kilenc város küldte el tehetséges atlétáit. Szombaton foly­tak le az előcsatározások és egyes számoknak a döntője meg vasárnap délután ünnepi ak­tussal kezdődött és azzal végződött a lezaj­lott verseny, amelynek eredményei mind azt mutatják, hogy a 300 egyesületet magába foglaló MOVE hasznos munkát végez nem­csak társadalmi téren, hanem az egyetemes magyar sport érdekében is. A 110 versenyzőből álló MOVE-gárda jó, igazi férfias küzdelmet folytatott, teljesi tudással a sikeres eredmény elérésére. Három óra tájban felvonultak az összes versenyzők vezetőjükkel együtt a tribün elé, ahol ék­alakban elhelyezkedve, a Himnuszt énekel­ték el és kezdetét vette a verseny, amelynek eredményeit majd alább közöljük. Amikor a verseny végetért, Szeder János, a MOVE orsz. elnöke a tribün elé lépett és előbb üdvözölte a páholyban jelenlevő dr. Antal István államtit­kár, orszgy. képviselőt és nejét, dr. Mester­házy Ferenc főispánt, Tatár Istvánt, a MASz ügyvezető alelnökét, Barsi Lászlót, a Magyar Atlétika dicső nagymultú kiválóságát, Nyilas Zoltánt, majd közel félórás beszédben vá­zolta azt a,hatalmas munkát, amelyet a MOVE az ország minden részében kifejt. Beszéde végén átnyújtotta a MOVE or­szágos elnökségének megbízásából Tatár Ist­vannak, Barsi Lászlónak, Nyilas Zoltánnak, vitéz Karcsay Bélának, a pápai MOVE elnö­kének, dr. Rédei Tibor főtitkárnak, Tóth Fe­renc szakosztályvezetőnek, Balla Kálmán tit­kárnak, Fülöp Lajos és Koncz Sándor atlé­táknak a MOVE díszes emlékplakettjét. Ennek végeztével dr. Antal Istvánné, or­szággyűlési képviselőnk hitvese kiosztotta aZ értékes díjakat. A szűkebbkörű bizottság ha­tározata értelmében külön díjazásban része­sült a verseny legjobb szénior- és junior at­létája, Balla Kálmán Pápa és Káldosi Veszp­rém. i ! A pápai MOVE elnöksége igen hasznos munkát végzett, mert a verseny pompás le­bonyolítása, annak egyes számai ütemszerűen, minden zökkenő nélkül folytak le. Az orszá­gos bajnokság rendezésének a jogát Pápa vá­rosa kapta meg, amely ezúttal kitett ma­gáért, mert az elnökség nemes munkájánaki eredményeképen ritkán tapasztalt, remekbe­szabott díjak sokaságát terítette a ligeti pálya szélén felállított asztalra. A verseny kiemelkedő eseményei közéj

Next

/
Oldalképek
Tartalom