Pápai Hírlap – XXXVI. évfolyam – 1939.

1939-07-15 / 28. szám

Pápa, Horthy Miklós Fő=utca 14. Nagy választék! Olcsó árak! szabad elfelejteni, hogy nem magányosan él ezen a világon«. A tanulság Széchenyi műveiből az, hogyha inemzeti és szabad államban akarunk élni, ma-, is vissza kell térnünk őseink tradícióihoz, melyeknek legnemesebb képviselője »a legnagyobb magyar« volt. És vissza kell utasítanunk a magyar nemzet fennmaradása érdekében minden olyan törekvést, amely a nemzet tradícióival és alkotmányos szabadságával szemben idegen forrásokból táplálkozó, idegen ideológiát akar nekünk csodás orvosságkép beadni. Ma, midőn a magyarság ismét reformok előtt áll és nemzeti életét a keresztény erkölcs és szociális igazság jegyében akarja átformálni, Széchenyi példáját szabad csak szem előtt tartani: önmagunk lelkéből és a magyar géniuszból kell a nemzeti reformot iéíetre hívni s azt saját erőnkre támaszkodva megvalósítani! Mindnyájan Széchenyi naplójegyzeteit kövessük: »Lenyesik szárnyaimat, lábaimon járok, levágják lábaimat, kezeimen fogok járni, s ha ezeket is kiszakítják, hason fogok mászni, csak használhassak!« Folyt köv. Szemében c§<alőcitíL«aí, de: Foto=optika szemüvegében soha. Foto-cikket, hőmérőt, fajsúlymérőt slb. Kovács Sstire látszerészmester és foto-keresHat vagy hét kockát kedö szaküzletében vásároljon. Iát ön ezen az ábrán? Pápa, Kossuth Lajos utca 21. sz. Dr. Antal István a népi erők érvényesüléséről és a magyar függetlenségről. Az ugodi beszéd. Dr. Antal István igazságügyi államtitkár, a pápai kerület országgyűlési képviselője a szombati és vasárnapi napot feleségével együtt körünkben töltötte. Megérkezésük után több helyütt látogatásokat tettek, utána pedig a Mép helyiségében panasznapot tartott és mintegy kétszáz választójának kérelmét hallgatta meg. Este részt vettek a Kaszinónak tiszteletükre adott vacsoráján. Vasárnap résztvettek a katolikus agrárifjúsági mozgalom (KALOT) ugodi seregszemléjén. Táborimise után felszentelték a KALOT zászlóját. A zászlóanyai tisztséget dr. Antal István államtitkár felesége töltötte be, aki az egybegyűltek lelkes ünneplése mellett a következő szavak kíséretében adta át a zászlót rendeltetésének: Magyar Testvéreim! A zászló az egy gondolkozású, az egyet akaró^ az egy célért küzideni kész harcos tábor jelképe. A 'zászló alatt azok gyülekeznek, akik az általa jelképezett gondolatért a legnagyobb önfeláldozásra is készek és képesek. Legyen ez a zászló az ősi magyar föld ifjú harcosainak és munkásainak harci lobogója és jelképezze az ő elszánt akaratukat a krisztusi hit mellett való áldozatos kitartásra, a magyar nép függetlenségének megvédíelmezésére, a magyar nép szabadságának fenntartására s a magyar í'dolgozók kenyérhez való jogának biztosítására. Ezen a nemzetiszínű szalagon, amelyet most a zászló lándzsájára tűzök, aranybetükkel ez a mondat áll: y>Hittel a hazáérh. kzi kívánom, hogy ez a mondás ne csak e zászló szalagján csillogjon, de bevésődjék minden magyar ember szívébe és lelkébe is. E gondolatok jegyében kérem az Isten áldását e zászlóra, és mindazokra, akik az alatt mélységes keresztény és mélységes magyar hittel munkálkodnak a magyar haza és a dolgozó magyar nép boldogulásán. Adjon Isten! Ezután a KALOT ünnepséget rendezett, lamelyen Bakonyalja hazafias lakossága hatalmas számban vett részt. Horváth Vince ifjúsági elnök megnyitó szavai után Dragovits István esperesplébános mondott beszédet, majd P. Kerkai Jenő jezsuita atya ismertette a KALOT célkitűzéseit. Ezután dr. Antal István, a kerület országgyűlési képviselője emelkedett szólásra és többek között ezeket mondotta: Az ország miniszterelnöke (nagy éljenzés) egy héttel ezelőtt Szegeden azt mondotta volt, hogy meg kell változtatni a mezőgazdasági termelés eddigi rendjét és az értékesítés! szempontjából a gabonánál piacképesebb termények előállítására kell nagyobb súlyt helyeznünk. Azt hiszem, ilyen változtatásra szükség van nem csupán a mezőgazdasági termelés, de .általában az egész közgazdasági, sőt ezen túlmenően az egész magyar társadalmi élet tekintetében. És e változásoknak nem íannyira a közgazdasági és a társadalmi élet szerkezeti felépítménye, mint az azt mozgató lelkiség tekintetében kell végbemennie. A fogegyenlőség gondolatát ki kell emelni a közjogok szűk birodalmából és uralkodóvá tenni a gazdasági és a szociális jogok széles területén. A mai magyar állam nem elégedhetik meg azzal, hogy az alkotmányos jogok egyenlőségét biztosítja a nemzetalkotó magyar faj számára, de a munkához, a kenyérhez, az otthonhoz, a megélhetéshez és a boldoguláshoz való egyenlő joggal is jel kell ruháznia e föld gyermekeit. Ősi alkotmányunk fundamentumát ki kell tehát szélesbitenünk azokkal a gazdasági és szociálpolitikai jellegű alaptörvényekkel és azokkal a jogintézményekkel, amelyek az állampolgárok közgazdasági és szociális értelemben vett jogegyenlőségét biztosítják mindenki számára, aki azt az egyetlen elfogadható jogcímen: a nemzeti közösségért kifejtett hasznos munka címén követelheti. Közelebb kell hozni az egyes társadalmi osztályokat egymáshoz, mert a haza érdekében kifejtett munka értékbeli megítélése szempontjából nem lehet különbség alacsonyabb vagy magasabb társadalmi rétegek között —• lévén minden egyes társadalmi osztály közreműködése nélkülözhetetlen a nemzet számára. Erőteljesen küzdeni kell az újabban ismét elhatalmasodó cím- és rangkórság ellen, mert ez csak arra alkalmas, hogy mesterséges elválasztó falakat emeljen magyar és magyar közé, holott nekünk ma az ország jelenlegi helyzetében nem válaszfalakra, de összefogó kapcsokra van szükségünk. Meg kell teremtenünk az érvényesülés (egyenlő feltételeit minden dolgozó magyar ember számára és kulturális, gazdasági és közéleti intézményeinket olyként átalakítanunk, hogy az előítélet, a születés, a társadalmi helyzet és az anyagi eszközök ne legyenek sem mesterséges előnyök az értéktelen, sem mesterséges hátrányok az értékes emberek érvényesülésének útjában. Ez elv gyakorlati keresztülvitele főként a magyar földmíves nép szempontjából bír jelentőséggel, mert elsősorban e népréteg arra hivatott gyermekei számára teszi majd lehetővé, hogy elfoglalják méltó helyüket a magyar kultúra, a magyar közgazdaság és a magyar politika irányításában. A liberális kor fennen hangoztatta ugyan a jogegyenlőség nagy eszméjét, de az életben — különösen a gazdasági és a szociális viíszonyok tekintetében ennek pontosan az ellenkezőjét valósította meg, mert a féknélküli szabad verseny kaszájával könyörtelenül leikaszabolta azokat a inépi erőket és faji értéikéket, amelyek a liberális gazdasági és társadalmi rencl erkölcseibe akár vérségüknél, akár lelkiségüknél, akár hagyományaiknál fogva nem tudtak beleilleszkedni. így állt elő Magyarországon a háború előtti évtizedekben az a szomorú helyzet, hogy a nemzetnek a liberális gazdasági és társadalmi politika lélekzetfojtó iramában legyengült vezető társadalmi rétegei, főként pedig középosztálya nem az egyetlen természetes ősi forrásból, a magyar parasztságnak kimeríthetetlen tiszta faji erőiből, de Galícia hazánkba előretört idegen tenyészetéből nyerte az utánpótlást. A zsidótörvény lezárta a sorompót e természetellenes és nemzetgyengítő folyamíat előtt, de ez a törvény rendeltetésénél fogva csupán a negatív rendszabály szerepét viheti, most azonban már pozitív természetű intézkedésekre van szükség, amelyek meggyorsítják a színtiszta faj-magyar népi erők feltörekvését a magyar államélet, szellemélet, gazdasági élet és a politika vezető rétegeibe. Ez nem egyszerű, főként pedig nem olyan folyamat, amely egy-két új jogszabállyal elintézhető. Szerves és átfogó, főként pedig állandó Héttőn utolsó búcsúelöaűás! •mnwi IRKUSZBAN Világvárosi műsor. A szénatéren minden este 8'15-kor. A délutáni 4 és 6 ófcii előadás Vasárnap három folytatólagos előadás: délután 4, 6 és este 8i5-kor. mérsékelt heiyárakkaL