Pápai Hírlap – XXXVI. évfolyam – 1939.

1939-06-24 / 25. szám

- Í ff ' '''•••'" v 'i •• / . • Pápa, Horthy Miklós Fő=utca 14. Nagy választék! Olcsó árak! A városi vámok kérdése. A kereskedelemügyi miniszter ime megküldötte a Városok Szövetségének véleménynyilvánítás céljából a minisztériumnak a belső vámok újabb szabályozása tárgyában készült rendelettervezetét. Figyelemmel azokra a rendkívüli nagy iérdekekre, amelyek városaink vámszedési jogához fűződnek, szükséges, hogy ezzel a kihatásaiban páratlan jelentőségű üggyel behatóan foglalkozzunk. Ezidőszerint vámszedési joga 27 városnak van. Ezek sorában 9 törvényhatósági és 18 megyei város szerepel, amelyeknek vasúti és sorompóvámbevétele az 1937. évben több mint hárommillió pengő volt. A részletes adatgyűjtés most folyik s annak megtörténte után állapítható meg pontosan e pénzügyi erőforrás teljes hozama. Már e pénzügyi adat, amely nem is foglalja magában a székesfőváros 1937. évi vámbevételét, — egymagában igazolja a rendelettervezetnek városi szempontból való nagy horderejét. A Magyar Városok Országos Szövetsége azzal a mélyreható figyelemmel és beható gondossággal foglalkozott a kormány szabályozási tervével, amelyet nagy jeleintősége megkövetel. Tudatában van a Városok Szövetsége annak, hogy a városok bevételi forrásainak szabályozása nem egy egyszerű, adminisztratív kérdés, de a városi társadalom nagy ügye, amely közvetlen és közvetett hatásaiban a városok egiész lakosságának gazdasági érdekeit mélyrehatói ag lérinti, éppen ezért a kormány vámszabályozási tervét széleskörű prespéktivába állítva, konstruktív szellemben az egyetemes memzíeti érdekek szemszögéből vizsgálva vitatta meg. Joggal reméli tehát, hogy véleménye illetékes helyen beható megfontolásra fog találni. A rendelettervezet, amelyet a iri. kir. minisztérium a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyálnak biztosításáról szóló 1931. évi XXVI. tc. 2. szakaszában foglalt és legutóbb az 1938. íévi XV. tc. 9. szakaszával meghosszabbított! felhatalmazás alapján szándékszik kiadni — a belső vámok szabályozása tárgyában — a következő főbb intézkedéseket tartalmazza: A városi közúti és kövezetvámok szedését további intézkedésig felfüggeszteni kívánja, kivéve a tehergépjárművek és azok

1 szállítmányait, az állati erővel vontatott járóművek és azok szállítmányait, valamint a lábon hajtott állatok után Budapest székesfőváros által gyakorolt vámszedést. A miniszteriulm a kompok, révek és hidak használata fejében járó vámok szedését érinteni nem szándékszik. A rendelet szerint a vámszedésre jogosultak kártalanításban részesülnek. A kártalanítás céljából az államkincstár a belföldi közlekedési vállalatok által szállított áruk után kezelési pótdíjat, a külföldi hajózási és légiforgalmi vállalatok által szállított áruk után vámmegváltást, a vámsorompóknál beszedett kövezetvám megváltása címén átalányt, az állati erővel vontatott járművek után haasználati díjat szed. A kezelési pótdíj, a vámmegváltás, a sorompómegváltás és az úthasználati díjak öszszegét a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter állapítja meg. Ugyancsak , a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztert illeti meg a jog, hogy mindezen díjak fizetése alól mentesítést adjon. Az árúk szállítása után szedett kezelési pótdíj és vámmegváltás összegét rendelet szerint a kereskedelmi miniszter a vámszedésre jogosultak kártalanítására fordítja. Az egyes közlekedési vállalatok által szállított árúkra gyakorolt vámszedési jog felfüggesztése folytán fizetendő kártalanításra nézve a kereskedelmi miniszter határoz. A sorompóvámok szedésének felfüggesztése folytán fizetendő kártalanítás tekintetében a kereskedelmi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértően intézkedik. A kártalanításra vonatkozó határozat meghozatala előtt az érdekelt törvényhatóságot a kereskedelmi miniszter meghallgatja. A kezelési pótdíj és vámmegváltásból befolyó összegekből az államkincstárt 600.000 P erejéig részesedés illeti meg. A sorompóvámszedési jog megszüntetése fejében szedett átalány és úthasználati díjbevételből pedig az államkincstár levonja a sorompóvámok beszedésére fordított költségeket, valamint a | városok teherbiróképességéhez mérten a ke| reskedelem- és közlekedésügyi miniszter áli tal a belügy- és pénzügyminiszterrel egyet| értően megállapított összegeket. A fennmaradó bevételi összegeket a kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg osztja fel minden évben a vámszedésre jogosultak között és pedig a vámszedési jogokból eredő 1935/37. évi átlagos vámbevételük arányában. Mig azonban az árúk után szedett kezelési pótdíj és vámmegváltásból befolyó öszszegekből a kártalanítás mérve a forgalom emelkedése esetében 'emelhető lesz, addig a sorompóvámszedési jog megszüntetése folytán szedett vámátalány és úthasználati díjból megállapított kártalanítás a forgalom emelkedése esetében sem emelhető. A tervezett rendelkezés folytán a vámengedély-okiratoknak és a vonatkozó miniszteri rendeleteknek a vámszedésre és a vámszabályzatra vonatkozó része, valamint a vámidíjszabályzat hatályát veszti. Az engedélyokiratok egyéb részei és az engedélyeknek a vámszedés ellenében fennálló kötelezettségei továbbra is hatályban maradnak. Menetdíjmérséklések a MÁV személydíjszabásában. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter a közelmúltban a MÁV személydíjszabásában több rendkívüli, eddig szokatlan arányú mérséklést rendelt el. A Felvidék egyes részeinek és Kárpátaljának visszacsatolásával az ország területén az utazási távolságok nagyon megnövekedtek. A kormány gondoskodni akart arról, hogy ezeknek az országrészeknek látogatottsága, üzleti- és turistaforgalma állandóan (emelkedjék, ezért a miniszter olyan rendelkezést adott ki, mely alkalmas iarra, hogy íezeket a területeket az ország távolabbeső részeiről is az eddiginél kedvezőbb vasúti menetdíjjal lehessen felkeresni. Az intézkedések azt a célt szolgálják, hogy a visszacsatolt részek lakói a fővároson kivül az ország egyéb területeivel is megismerkedhessenek. A miniszter rendelete ugyanis a 251 kilométeren felüli távolságokra való utazásnál a menetdíjat csökkentette. Elrendelte azt is, hogy a 451 kilométeren felüli távolságra Budapesten át történő utazások menetdíját a budapesti metszőpont elhagyásával, tehát a tényleges kilométertávolság alapján kell kiszámítani. Ezeknél a hosszabb, 451 kilométeren felüli utazásoknál tehát kettős díjtételmérséklés érvényesül, ami az egyes távolságoknál 38 százalékos csökkenést is jelent. A másik rendelkezés különösen szociális és családvédelmi szempontból nagyjelentőségű és azt a célt is szolgálja, hogy május 15-től szeptember 15-ig a vasúti utazás lehetősége minél szélesebb néprétegeknek, elsősorban a családoknak biztosíttassék. Az említett nyaralási időben a balatoni üdülőhelyekre, továbbá a MÁV által kijelölt fürdő-, gyógy- és nyaralóhelyekre a szülővel, nagyszülővel, vagy gyámjával utazó egy-egy család egy-egy gyermeke 18 éves koráig a visszautazáskor 66o/

0 menetdíjkedvezményt élvez, a többgyermekes családok valamennyi gyermeke pedig a visszautazáskor díjmentesen utazhatik. Az odautazásnál a 10 éven aluli gyermek részére az eddig is meglevő 50o/o-os kedvezmény érvényben marad. A harmadik menetdíjcsökkentő rendelkezés azt teszi lehetővé, hogy a fővárosiak a Balatont minél olcsóbbaan felkereshessék. A kedvezmények — így a családi utazásra vonatkozólag — részben már életbe is léptek, részben pedig legkésőbb július elsejével lépnek életbe. A jövő tanév. Most végződött az idei tanév s ezzel egyidejűleg a kultuszminiszter rendeletileg intézkedett a jövő tanév megnyitásáról. A rendelet szerint az eddigi rendszerrel szemben a tanév nem szeptember 10-én, hanem már szeptember 4-én nyilik meg, viszont június 7-én ér véget. Az utolsó tanítási nap után hat nap alatt kell megtartani a vizsgákat, amelyek eszerint június 13-ára fejezendők be. A tanév ünnepélyes bezárása június 20-án történik. A jövő tanévben életbelép a gimnáziumokban az új tanügyi rendtartás, amely szerint diákok nem járhatnak nyilvános tánciskolába és nyilvános táncmulatságokon nem vehetnek részt. Magán- és zártkörű tánciskolát vagy mulatságot csak az látogathat, akinek erre az igazgató a szülők kérésére és felelősségére engedélyt ad. Nemcsak a tanulók kapnak előmeneteli osztályzatot, hanem az osztály is. Az osztály előmenetelének általános jellemzésére az osztály középérdemjegye szolgál. Ha az egyes tanulók középérdemjegye az 1'5-et nem haladja meg, az osztály előmenetele jeles érdemjegyet kap, a 3: 1 átlagos eredménynél azonban már elégtelen osztályzatot kap az osztály. ÚJDONSÁGOK. — A kormányzó születése napja. 71-ik születése napját érte meg az elmúlt héten Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. Megérte Isten kegyelméből olyan szellemi és testi erőben, ami ritkán adatik meg

4 hasonló korban s amit éppen ezért Isten drága ajándékának tartható a sokat szenvedett ma!gyar nemzet számára. Imádkoztunk és imádkozunk Istenhez, tartsa meg őt így tovább is számunkra nagyon sok esztendőn át, hogy a megnagyobbodott országból Nagy-Magyarország kibontakozását is megérhessük az ő áldásos bölcs vezetése alatt! — A polgármester szabadságon. Hamuth János polgármester, aki a mult héten részt vett a Városok Szövetsége kassai gyűlésén^ négy heti szabadságát most veszi igénybe. Távolléte alatt dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester helyettesíti. — Ellenforradalmi hősök emlékezete. Az 1919. évi ellenforradalom pápai hőslelkű áldozatainak emlékezetére Pápa város vezetősége folyó hó 29-én délelőtt i/

212 órakor az Országzászlónál hazafias ünnepséget rendez. Az ünnepség műsora: 1. Himnusz. Előiadja a Frontharcosok zenekara. 2. Ünnepi beszéd. Tartja dr. Sulyok Dezső városi képviselő, a Felsővárosi Róm. Kath. Olvasókör lelinöke. 3. Énekszám. Előadja a Kárpát Dalés Zeneegyesület énekkara. 4. Vörösmarty: Szózat. Szavalja Rozsnyay Géza tanítóképzői növendék. 5. Magyar Hiszekegy. Előadja a Frontharcosok zenekara. Az ünnepség után a, vértanúk sírjainak megkoszorúzása. ,