Pápai Hírlap – XXXV. évfolyam – 1938.

1938-04-16 / 16. szám

RLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Vitéz Gömbös Gyula (Liget) utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. — Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, Főiskolai könyvnyomda. Hirdetések — tarifa szerint — felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Húsvét. A változó idő körforgása újból meghozta a tavaszt; az örökkévaló Isten kegyelme újból megadta nekünk a húsvét ünnepét, Mindakettő az élet diadala a halálom. De a tavasz csak változékony és múló természeti élet diadala, a húsvét pedig az örökkévaló^ ság győzelme természeti lét, halál és enyészet felett. A húsvét nem az élet, hanem az örökélet ünnepe; az ember örökéletének ünnepe, .'azáltal, hogy Isten feltámlasztotta azt, aki emberré lett értünk, a Jézus Krisztust. A húsvét a keresztyén világ legnagyobb örömünnepe. Igaz, hogy Karácsony nélkül nincs húsvét, s Áldozócsütörtök és pünkösd nélkül nem teljes a fenséges isteni cselekk rnény, a megváltás drámája. De ebben a drámában a cselekmény legrendkívülibb és legfényesebb mozzanata a Megváltó kilépése a sirból. Emberileg, lelkileg ez a mozzanat azért is rendkívüli és fényes, mert nagyon is emberi, nagyon is sötét esemény előzte meg, a Nagypéntek. Nagypénteken önmagunkat, az örök embert látjuk természeti ' jelleimünjc minden szörnyű gyarlóságával: mindnyájan ott állunk abban a lármás tömegben, amely azt kiabálja: »Feszítsd meg!« A legjobbat, a legnemesebbet, az Isten küldöttét a legkínosabb halálra küldi a tömeg, amely a mindenkori emberből, tebelőled és énbelőlem áll. Az örök-ember kézzelfoghatóan a mindenkori emberben, benned és bennem testesül meg, és nekünk a legjobb és a legnemesebb, a íszent es a tiszta — (nehéz ezt leírni, pedig így van — különös módon idegen. Mi szereltünk a magunk természeti módján élni, s iazt mondani, »ilyen vagyok, így van jók, MEINL GYULA R.-T. Pápa, Horthy Miklós Fő-utcaf}19. »mit törődöm a világgal, a világnak száz baja vak, »az erő több a jognak stb. És mi az: eredmény? Testvérietlen, szeretetlen emberi élet, amelyben éppen e'zért sohasem tudni mit hoz a holnap, de amjelyben a tömeg, a mindenkori ember mindig idegenül néz a legjobbra, a legnemesebbre, Isten szent küldöttére s kész beállni a tömegbe, rniely azt kiáltja: »Feszítsd meg!« A golgotai keresztrefeszítés az a csúcspont, amelyre a természeti) ember, a jóságnélküli ember a gonoszságban eljutott. De a világ és benne az ember nemi csupán »természet«, a világ több mint természet, mert az Isten világa, a kegyelem világa. Ezért jött a Nagypéntekre húsvét. A test' vérietlenségből, a gonoszságból halál követik zett mindig és halál következik mindig; de a kegyelem közbelép, s a halál helyébe élet, a golgotai kereszt helyébe a feltámadás és örökélet lép. A természet törvényét, az önzés, szivtelenség, álnokság törvényét legyőzi ia felsőbbrendű törvény, Isten törvénye, a szeretet. Ezért ünnepelünk örvendező lélekkel most is. Letesszük munkánk eszközeit, Jti a kalapácsot, ki a könyvet; ki a kapát, ki az irótollat;? ki a birói mérleget, ki a méter-rudat, s azünnep elmélyedő perceiben boldogan érezzük, hogy többek vagyunk elomló anyagnál, amelyet az enyészet eltiporhatna, többek vaigyunk a természet egyéb élőlényeinél, mert örökkévalóságra elhivott lélek van bennünk, többek vagyunk földi vándoroknál, mert a vándorút végén nem egy mindennek véget vető sír, hanem boldog otthon vár Isten hajlékában. De húsvét nem azért adatott nekünk,; hogy az ünnep csendjében csak elérzékenyedjünk, elmélyedjünk, hanem azért is, hogy megszentelt érzéseinket kivigyük az életbe, kivigyük a munkánk mezejére, embertársaink közé. Erre mindig szükség volt, és szükség van ma is. S ha valaki azt mondaná; hogy hiábavaló fáradság ez, hiszen a keresztyén emberiségnek már elegendő alkalma volt ezerkilencszáz év alatt arra, hogy egyéni és társadalmi életét átalakítsa, megjobbítsa, s a jelen helyzet bizonyság rá, bogy eerdménvt nem ért el; — akkor gondolja el, lenne-e, lehetne-e európai emberiség, európai társadalom, amelynek ugyan sok sebe, sok betegsége van, de amelynek ránknézve mégis van egy pótolhatatlan előnye, az, hogy egyáltalában van. A keresztyénség egy összeomlott világ, a zsidó és görög-római kultúra romjain a népvándorlás zűrzavarai közt rendet és életet teremtett, az európai életnek formát adott, s a formát tartalommal is kitöltötte. E tartalom, a keresztyén élet mértéke, Isten szeretet-törvénye alatt látjuk meg igazán önmagunkat törpeségünkben, gyarlóságunkban; de ez a törvény az élet törvénye, az: örök élet törvénye, amelynek a húsvéti feltámadás az isteni kezese. Dr. Trócsányi Dezső. Vármegyei közjóléti alap. (y) A közélet előmozdítására irányuló belügyminiszteri rendelet, amely az összes vármegyéknek előírja közjóléti alap létesítését, szervesen beleilleszkedik a szociális politikát folytató népi kormány munkatervébe. Az utóbbi időben több olyan kormányzati ténykedéssel találkoztunk, amelyek közvetve állanak a közjólét szolgálatában. Ezt a célt szolgálja az a három és félmilliós alap, melyet a miniszterelnök társadalmi áldozatkészséget kérő felhívására a Nemzeti Bank, a fővárosi pénzintézetek és a nagyvállalatok, gyárak adtak össze a falu szociális megsegítésére. Ennek a nyomán a közel jövőben egész sereg népjóléti intézmény létesül a falvakban. Egészségházak, csecsemőgondozók, napközi otthonok, iskolai vándorfogászat, gyors orvosi segítség és egyéb, eddig csak itt-ott fennállott egészségügyi intézmények impozáns sora vigyáz majd a magyar nép egészségére s az iskolás gyermekek és csecsemők egészséges fejlődésére. Ezt a célt szolgálja a mezőgazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról szóló törvényjavaslat, az önállósítási alap létesítése az állástalan diplomások részére, a munkások 48 és a magántisztviselők 44 órás munkahete, melyek mind nagy társadalmi osztályoknak jelentenek emberibb életet. A Győrben bejelentett egymilliárdos építőterv is szolgálatában áll ennek az eszmének, mert munkaalkalmat teremt s ez által emeli a jólétet. A vármegyei közjóléti alap létesítésével a belügyminiszter nem a sokszor lealacsonyító segélyezés mérvét akarja szélesbbíteni, hanem! munkalehetőségek nyújtásával szándékozik a közsegélyre szorulók számát csökkenteni. Ideális közjóléti politikát folytat, amidőn háziipari munkára, méhészetre és más, gazdasági jellegű tevékenységre szorítja a segélyezendőket. A közjóléti alap révén a városok és községek életlehetőséget adnak a szegény néprétegnek. Bár a szegénységben sinylődők felsegélyezésére eddig is üdvös munkát fejtettek ki az egyházi és társadalmi alakulatok, jótékony egyesületek, gyárak s számos népjóléti intézményt tartottak fenn, de hiányzott belőlük az egységes központi irányítás. Ennek a szükséges volta elvitathatatlan. »A közjóléti alapnak helyi jelentőségű tevékenységét — az önkormányzati elv teljes tiszteletben tartása mellett — készséggel hajlandó vagyok irányitank — mondja rendeletében a belügyminiszter. Ebben a mondatban kifejezésre jut az önkormányzat lényege is. A miniszter mintegy hangoztatja, hogy bizonyos közfeladatok I

IDEÁL CIPÖKÁZBAN MÁRTON kiszolgálása mellett a legszebb tavaszi cipőt a legolcsóbban PÁPA, KOSSUTH-UTCA 16