Pápai Hírlap – XXXV. évfolyam – 1938.

1938-12-10 / 50. szám

r MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Vitéz Gömbös Gyula (Liget) utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 1178. — Kiadóhivatal 1160. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, Főiskolai könyvnyomda. Hirdetések — tarifa szerint — felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A német-francia közös nyilatkozat aláirása mindenesetre jelentős lépés azon az' úton, amelynek végső céljául a nemzetek közötti minden ellentétnek közvetlen és békés tárgyalások útján való elsimítása van tervbe véve. Hogy a két állam határait kölcsönösein véglegeseknek ismerték el, az szinte természetesnek mondható. Németország évek óta ismételten és ismételten hangsúlyozta, hogy Elszász-Lotharingiáról örökre lemondott, Franciaországot pedig még a versaillesi szerződés is csak ideiglenesen, megszállóként engedte be a Saarvidékre. Nem is ez a kérdés az!, amely a horizont elhomályosítására alkalmas, de ha nem hunyjuk be a szemünket azok előtt a jelenségek előtt, amelyek a fenti régóta várt aktussal szinte egyidejűleg felmerülnek, akkor bizony még mindig aggódnunk kell a világbéke sorsát illetőleg. Amikor az angol külügyminiszter igen szigorú kijelentéseket tesz a gyarmati és más hasonló igények tekintetében, amikor az amerikai államfő szinte harciasan szónokol, amikor az ausztráliai kormányelinök küszöbön álló háború rémével ijesztget, amikor Tuniszban az olaszellenes zavargások egyre megismétlődnek, s akkor végül, mikor minden államnak továbbra is alfája és ómegája a minél gyorsabb iramú fegyverkezés, akkor a Quai d'Orsayen aláirt nyilatkozat is egyelőre csak problematikus értékűnek tekinthető. Gyakorlati hasznát a jövő fejleményei fogják megmutatni. Űj feladatok előtt. j (y) Magyarország kormányzójának bölcs elhatározása folytán immár megoldódott bel- | politikai életünk válsága és elcsendesedtek a feleslegesen felkavart hullámok. A kormány éj a törvényhozás, ez utóbbi a visszacsatolt Felvidék képviselőivel megerősödve, megkezdheti munkáját, azoknak a törvényjavaslatoknak a letárgyalását, amelyek vitéz Imrédy Béla kormányának legközelebbi programmjában szerepelnek. A magyar közvélemény már körülbelül tájékozva van arról, hogy a kormány az elkövetkezendő hetekben milyen törvényjavaslatokkal kívánja a parlamentet foglalkoztatni. E törvényjavaslatok között első helyen szerepel a családi munkabér kérdése, amely jelentős szociális javulást fog előidézni a magyar nemzet dolgozó tömegeinek széles rétegeiben. Ezt a törvényjavaslatot valóban a népi politika szociális szelleme hatja át, mert emelni fogja a többgyermekes családapák jövedelmét azokkal szemben, akiknek nincsen gyermekük. A kormány által előterjesztendő törvényjavaslatok között a legfőbb helyet foglalja el a honvédelmi javaslat. Ennek a törvénynek a célja és rendeltetése az lesz, hogy nemzeti hadseregünket, az immár szellemében teljesen magyar hadsereget korszerű színvonalra emelje és a Magyarország katonai egyenjogúságának elismerése után bekövetkezett helyzetet felhasználva. megadja a törvényes lehetőségeket arra, hogy a kormány az ország védelme és véderejének kiépítése érdekében minden szükségesnek mutatkozó intézkedést megtehessen. Ha meggondoljuk azt, hogy a hadsereg milyen fontos szerepet tölt be egy nemzet életében és tekintettel vagyunk arra is, hogy a honvédség az egyetemes magyar nemzet egyik legfontosabb és legértékesebb alkotó résziének tekinthető, akkor kétségtelen az is, hogy ennek a törvényjavaslatnak előterjesztésénél a kormányt szintén az igazi nemzeti és jobboldali, népi politika szempontjai vehették. Egy másik előterjesztésre váró törvényjavaslata a társulati adó reformját fogja életbeléptetni. Ennek a törvénynek is szociális vonatkozásai vannak, amennyiben a gazdasági élet területén működő vállalatok adóztatási rendszerének megjavításával egy fontos lépést jelent az igazságosabb és arányosabb magyar adózási rendszer felé. Hiszen ismeretes, hogy az Imrédy kormány egyik legfontosabb törekvése az, hogy az eddiginél helyesebb vágányokba terelje a magyar adóztatási rendszert s a közterhek nagyobb részét azokra hárítsa át, akik ezeket a terheket könynyebben tudják elviselni. A vitéz Imrédy Béla által kitűzött kormányprogramm egyik leglényegesebb részlete lesz a magyar földbirtokpolitika ütemének meggyorsítása. Tudjuk, hogy ezen a téren az előző kormányok idején már igen fontos intézkedések történtek a telepítési és hitbizományi törvény megalkotásával és végrehajtásával. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a jelenlegi pénzügyi viszonyok között, amikor az állam mindenesetre számottevő, de mégis korlátozott összegeket fordíthat csak a telepítés céljaira, a tulajdoni juttatáson kívül feltétlenül szükség van a kisbérleti rendszler szélesebb kiterjesztésére is. A kisbérletek megvalósításánál ugyanis távolról sincs olyan nagy pénzügyi áldozatra szükség, viszont a kisbérletek szaporítása lehetővé teszi azt, hogy az eddiginél sokkal nagyobb számú mezőgazdasági munkás és törpebirtokos lehessen önálló gazda a maga által művelt földön. Ezzel a földbirtokpolitikai célkitűzéssel az Imrédy kormány, számolva a magyar állam teherbiróképességével, kétségtelenül gyorsítani fogja a magyar földbirtok helyesebb megoszlásának folyamatát és így közelebb lioZza a megoldáshoz a magyar élet egyik évtizedek óta vajúdó kérdését: a magyar föld problémáját. Amint a fentiekből látható, az elkövetkezendő hónapokban igen komoly és felelősségteljes munka vár a kormányra és a törvényhozásra egyaránt. A megnagyobbodott Magyarország népi és szociális szellemben való átalakítása és újjáépítése az a feladat, amelynek egyes részletei már kidolgozott törvényjavaslatok formájában várnak letárgyalásra. A nemzet közvéleménye bizalomteljes várakozással tekint a parlament munkája elé, amely remélhetőleg nyugodt politikai légkörben és a mostani időktől megkövetelt gyorsasággal fogja a nemzet iránt tartozó kötelességét teljesíteni. ###• Sí<em Cipót cégnél 'lile, kézimunkák, divatáruk és egyéb ajándéktárgyak sszabott tíron, tehát legolcsóbb ctron vásárolhatók! Képviselőtestületi tagválasztás. — 1938 december 4. — Mult vasárnap történt meg a városi képviselőtestületből a folyó év végével kilépő tagok helyett a következő hat éves ciklusra új tagoknak választása. A választás, amely iránt főkép egyes kerületekben igen élénk érrdeklődés mutatkozott, azzal az eredménynyel végződött, hogy a régi városatyák majdnem mind újból bekerültek a képviselőtestületbe. Maga a választás aktusa a legteljesebb rendben, minden legkisebb zavaró mozzanat nülkül ment végbe. Minden szavaz\ókörzetben 9 órakor kezdődött meg a szavazás és pontosan délután 4 órakor befejezték. A szavazások összeszámlálása egyes körzetekben, így főkép a VII. körzetben, ahol az egész (nagyon népes) IV. választókerület szavaz s ahol három lista is forgalomban volt (sok javítással a listákon) elég nagy munkába került s csak 1/28—1/29 között nyert befejezést. Az eredményt, melyet lentebb közlünk, Karlovitz Adolf kormányfőtanácsos, a választás elnöke, aki mellett jegyzőként dr. Tomor Dezső v. aljegyző működött, 9 órakor hirdette ki. A választás részleteit a következőkben ismertetjük. I. választókerület. I. körzet. Elnök dr. Domonkos Qézá, jegyző dr. Herzog Jenő. Szavazók száma 352, leadott érvényes szavazat 228. III. körzet. Elnök Wittmann jgnác^ jegyző Bódi József. Szavazók száma 389, leadatott 301 szavazat. VI. körzet. Elnök Szeleczky Gyula, jegyző Gondol Dániel. Szavazók száma 447, leadott szavazatok száma 275. Összes szavazók száma 1188, a leadott szavazatoké 804 = 76 o/

0. Megválasztott rendes tagok: Németh József 677, dr. Sulyok Dezső 630, dr. Kőrös Endre 490, Böhm Samu 482 szavazattal. Az utánok következő legtöbb szavazatot kapott jelölt dr. Vathy Gábor, szavazatszáma 143. Póttagok: Zakots István 568, Hoffer Károly 540, Kummer János 538, Blau Henrik 518 szavazattal. II. választókerület. II. körzet. Elnök dr. Földy József, jegyző Mikóczy Alajos. Szavazók száma 367, leadott szavazatok száma 227. IV. körzet. Elnök Darány Ágost, jegyző dr. Popovics Mihály. Szavazók száma 527, leadott szavazatok száma 247. Az összes szavazók száma 894, leadott szavazatok száma 474=50o/o. Megválasztott rendes tagok: Hajnóczky Ferenc 415, Kapa István 354, Szabó István I. 349, Mészáros József 228 szavazattal. Utánok legtöbb szavazatot kapott Polgár Gyula 223-at. Póttagok: Meizer János 458, Fekete István 365, Unger József 359, Meggyes Antal 252 szavazattal. Ili. választókerület. V. körzet. Elnök dr. Vathy Gábor, jegyző Csajthay Ferenc. Szavazók száma 771, leadott szavazatok száma 442= 57o/

0. Megválasztott rendes tagok: Kunt János (új) 269, dr. Jílek József 259 szavazattaiL Utánok legtöbb szavazatot kapott dr. Kalapos György 172-t. Póttagok: Németh Károly 262, Edelényi Szabó László 261 szavazattal.