Pápai Hírlap – XXXV. évfolyam – 1938.
1938-08-20 / 34. szám
51 6V Otd s zázezrek dicsérik Kopstein bútorok S tiagij üzlet az ország különböző városaiban. óriási választékban jóságát, szép kivitelét, olcsóságát. Hálók, ebédlők, kombinált berendezések, konyhabútorok és mindennemű kárpitos áruk Kedvező fizetési feltételek! Kopstein butorház, Pápa országhoz kapcsol, nemcsak ezer év eseményei I fűzték szorosabbra, hanem a világháború éve- j kig tartó vérzivatara is. Ez a barátság valóban kiállta a tűzpró- j bát s letette a hűségnek, a »Niebelungstreue«- ; inak hétpróbás s minden viharral dacoló fogadalmát. Két ország szíve fog összedobbanni a most lezajló berlini találkozáson. Olyan összedobbamásban, amelyből mind f,a két népre, mind a két országra csak áldás fakadhat. ISHOLA-táskák vászonból 1-20P-IŐI SSKOLA-börönd erőlemezből 1*30 P-tö3 ISKOLA-aktatáska bőrből 5*90 P-töl kapható a Győri bőrdíszművesnél, Pápán, Kossuth Lajos utca 22. A szociális falu. A magyar falu ezernyi bajával, sok hátrányával és a falu népének minden panaszával kedves nekünk, mert a mienk, szülőföldünk és gyermekkori emlékeink \ felújítója. (Kicsiny apró házak, sok virág, kedves falusi hangok, fehér kenyér és ropogós szalonna. Nyáron porfelleg, télen sártenger, tavasszal virágzó akácosok, ősszel sárgult levelek és megkoppasztott fatörzsek. Szorgalmas munka és vígság, tikkasztó meleg és zord hideg. Gyermeksírás és állatbőgés, pásztorkurjantás és kutyaugatás mindmegannyi jellemzője a falunak. Szükség van bizonyos átalakulásra, nem forradalmi megmozdulásokat értünk ezalatt, nem a falu külsejének átfestéséről van szó, hanem a korral való haladásról. A nép igényének fokozása megkívánja a változtatásokat. Nem átalakítani kell a falut, hanem új, egészséges reformokkal felfrissíteni. Mert hi- j szén hozhatunk akármilyen intézkedéséklet, a ! falu a maga hagyományos arcat nem fogja | megváltoztatni. Konzervatív felfogása pedig nehezen enged magához olyan elgondolásokat, melyek ha felemelni is kívánják, de eltérítik! mindennapiságából. Éppen ezért minden újítást, minden reformot úgy kell a falunak beadni, hogy az észrevétlenül emelje fel a falu népét és csupán azt vegyék tudomásul, hogy segítés történt sorsukon. A falu megsegítésének szociális alapokon kell történnie, mert mi is az, amire szüksége van a magyar falunak és a falu népének? A technika haladásának éreztetni kell a hatását a faluban is, a villanyvilágítás, az úthálózat kiépítése, az ivóvíz, a csatornakérdés, a házak építkezésének megreformálása, megfelelő középületek, iskolák, kórházak, kultúrházak létesítése és még sok minden más azok a teendők, melyek külsőleg megváltoztatják a falu képét. A falusi lakosnak is növekedik az igénye, szeretne kényelmesebben berendezkedni, jobban és változatosabban táplálkozni, szórakőzni. Ezekről a dolgokról elsősorban fel kell világosítani a falusit, másodsorban lehetőséget kell nyújtani, hogy mindezeket megszerezhesse, harmadsorban pedig, hogy az új kor vívmányait megkedvelje é;s használja is. Kü. Ionosképpen vigyázni kell a falusi ember egészségére, mert bizony ők maguk igen sokszor nem törődnek ezzel. Mi szükséges ehhez elsősorban? Propaganda. De a propagandának észszerűnek kell lenni és becsületesnek. Nem az a cél, hogy a vidéki embert beugrassuk olyasmibe, amiket nem használ, amihez nincs kedve, amit nem tud értékelni. De igenis ne maradjon el a városi embertől, ne érezze magát kevesebbnek, mint városi társa, kinek megadatott, hogy bizonyos dolgokat hamarabb szerezzen be, mint ő. Fokozni kell az érdeklődést, fel kell kelteni a lappangó tehetségeket, meg kell nekik mutatni azt az utat, mely a boldoguláshoz vezet. Mindehhez kitartás szükséges, de olymódon, hogy a falu időközben megkedvelje az újításokat és ne találjon bennük érdekei ellen való törést. A szociális falu felépítéséhez nagyon sok kívánni való van, amit egy szegény ország nehezen, vagy egyáltalában nem tud megadni. A köznek a gondoskodása, a kereseti lehetőségek fokozása és az egyén ambíciója fogja megadni azt a biztos keretet, mely halkdóvá teszi a magyar falut. De nemcsak a helyiekkel telített szempontokat kell figyelembe venni, nemcsak a község, a megye érdekeit kell biztosítani, hanem mindenekelőtt az ország érdekét. Egészséges, kicsiny, apró egyedekből van összetéve az állam. Ha ezek a kis szervek betegek, inséglesek, úgy az állam biztonsága is veszélyben van, de ha arra törekszünk, hogy a falu is felemelkedhes;sen és azt célszerű és korszerű újításokkal elősegítjük, úgy a nemzet egyeteme fogja ennek hasznát látni. j Foglalkozzunk tehát külön azokkal a kérdésekkel, melyek a szociális falu kiépítéséhez szükségesek. Itt nemcsak a fafajt kell vizsgálni, hanem kutatni kell az emberek helyzetét, lelki szempontjait és a lehetőségeket, melyek biztosítani fogják a magyar feltámadást. Először is, talán mint legégetőbb kérdést vesszük bonckés alá az egészségügyi kérdéseket, melyek kétfélék, egyéniek és közérdekűek. A közérdekű egészségügyi problémák között első helyen az orvosi hálózat kiépítéséről kell beszélnünk. A közelmúltban KeresztesFischer Ferenc belügyminiszter részletesen beszámolt azokról a teendőkről, amelyek az állam részéről a közeljövőben megvalósításra várnak. Minden törekvés arra irányul, hogy a falun elegendő számú orvos álljon rendelkezésre. Legalább is arra kell törekedni, hogy az orvos gyakran látogassa a körzetébe -esői falvakat és az orvosi köröknek szaporítása ezt a célt szolgálja. De a falusi népesség egészségügyi talpraállítása érdekében még számos legyéb teendő is szükséges. Először is a falu népének felvilágosítása, másodsorban a táplálkozás fokozása cukor, tej és étkezési akciók! által. A belügyminiszter költségvetési beszédében a Zöldkeresztakciók működésére is rámutatott és a tervezet felépítéséből sok reményt meríthetünk a jövőre nézve. De a szociális teendők további vonatkozásaiban is sojf érdekes elgondolást találhatunk. így a gyermekvédelem terén az óvodáknak napközi otthonokká való átalakítása. A különböző társai dalornbiztosító intézmények további .fejlesztésével az egészségügy javításán fáradoznak. Az egyéni egészségügyi kérdések pedig főként az egyéntől függnek, vagyis az egyéneknek kell törekedni arra, hogy egészségükre vigyázzanak, vagy amennyiben betegek, úgy magukat gyógyíttassák. Az orvost fel kell használniok és az előirt követelményeknek meg kell felelniök. Sokkal célszerűbb, hogyha ez az egyéntől fog kiindulni, mint hogyha a tekintetben a hatóságnak különböző intézkedésekkeh vagy néhol még eréllyel kell érvényt szerezni. A szociális feladatok megoldásával öszr szefüggésben van az általános fejlődés is. Igv a munkalehetőségek létesítése, utak építése különös figyelemmel a bekötő úthálózat fejlesztésére, ezáltal a főközlekedési útvonalaktól távoleső községek is bekapcsolódhatnak a közlekedésbe. Fejleszteni kell és megmenteni a népi munka, a háziipar néhol veszendőbe menő értékeit. így elsősorban .gondolunk a mindinkább tesjDedésbe menő magyar selyemtenyésztésre. Néhány 'esztendővel ezelőtt még számos munkásnak juttatott kenyeret, de ezenfelül a magyar mezőgazdaság iinak és iparnak is büszkeségei közé tartozott. Gondoljunk csak arra a hatalmas szociális erőre, amely ezekből az iparágakból ezrekre menő vidéki népességnek adott megélhetéjst. Másik örvendetes terv, hogy még ebben az esztendőben Bornemisza Géza iparügyi miniszter költségvetési beszéde szerint újabb száz község kap villanyvilágítást. Ez a szociális érdekeken túlmenőleg, kulturális szempont is. És végül emlékezzünk meg Imrédy Béla miniszterelnöknek leugtóbb Debrecenben tartott nagyhatású beszédéről, amely ugyancsak megemlékezett a faluról. Egészséges jó ivóvizet, a mezőgazdasági termékek értékesítését, hűtőházak építését helyezte kilátásba, miáltal a magyar föld terményei megindulhatnak nyugat felé, hirdetni a magyar föld erejének eredményeit, de egyúttal a magyar földet megmunkáló parasztnak jobb megélhetést, biztosabb jövőt adhatnak. Fűzzük még ide — hiszen még ide tartozik — a belügyi kormánynak lazt a rendelkezését, amellyel a községi jeg'yzők szociális jellegű tevékenységiének elősegítésére több mint ezer főnyi kisegítő munkaerősereg'et juttatott. Nagyszerű tervek, óriási lehetőségek ezek, de erre szüksége is van a magyar falunak és népének. A sok viszontagság és nélkülözés közepette élő magyar parasztságínak biztosítani kell a jobb jövőt. De ezeket a szociális reformokat csakis az arra hivatottaknak szab!ad kézbe venni és megalkotni. Ez nem politika, ez nem falukutatás, ez a magyar irányítóknak határozott célkitűzése és ezen az úton való haladás fogja majd meghozni a magyar nemzet legnagyobb rétegének, a falusi tömegeknek a szociális megújhodását. Dr. Kertész János. | SZEMERÉDI JÁNOS A pápai tanügynek gyásza van. Kedden távirat érkezett az áüami tanítóképző-intézetbe, amely tudatta, hogy az intézet igazgatója, Szemerédi János, aki feleségével együtt Sárospatakon töltötte szünidejét, meghalt. Hogy mi okozta váratlan halálát, ezt a távirat nem tudatta, s mindeddig, amikor e sorokat írjuk, az árvánmaradt intézet irodájából megtudnunk nem sikerült. Szemerédi igazgató, aki pár hét előtt teljes egészségben utazott el Pápáról, csak nemrég jókedvű levelet írt egy itteni barátjához és abban kedvező egészségi állapotát is megemlítette. Egy újabb sürgöny aztán tudatta, hogy az elhúnyt a sátoraljaújhelyi állami kórházban rövid betegség után halt meg és végtisztességtétele Sárospatakon szerda délután történt meg. Az intézet tanári kara, a vakációban szétszóródva, nem állott módjában a temetésen magát képviseltetni, koszorúját küldhette el csupán arra a sirra, mely oly tragikus hirtelenséggel elhunyt vezetőjét takarja. Gyászát ma még csak az intézet ormán sötétlő zászló hirdeti . . . Szemerédi János, aki ezelőtt négy évvel Félegyházáról, ahol tanárként működött, került a pápai tanítóképző-intézet élére, nagyképzettségű, jeles pedagógus volt, aki intézetét kiváló szakértelemmel, nagy lelkesedéssel és páratlan ügybuzgalommal vezette. A munka volt életeleme, folyton dolgozott, hasonló tevékenységre sarkalta mindazokat, akik a vezetése alatt álló intézethez tartoztak. A tanügyi kormányzat mél-