Pápai Hírlap – XXXV. évfolyam – 1938.

1938-05-28 / 22. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Vitéz Gömbös Gyula (Liget) utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. — Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, Főiskolai könyvnyomda. Hirdetések — tarifa szerint — felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Családvédelem, (B. É.) A páratlan gyorsasággal lezajlott kormány változás után az egész magyar életet átölelő hatalmas programmot adott a képviselőházban Imrédy Béla, az új miniszterelnök. Ez a programm egy útmutató összefoglalás a magyar élet mai és holnapi feladatairól s e feladatok élén a hadseregszervezés mellett a szociális problémák megoldása áll. Imrédy Béla miniszterelnök külön ki<emelte azokat a teendőket, amelyek a kormányzatra várnak a család helyzetének megjavításában. Palástolatlan őszinteséggel mutatott rá arra, hogy nem szabad és nem lehet szemet hunyni a család mai betegsége felett. Az egykére és az egysére utalt a miniszterelnök, arra a szomorú és veszedelmes jelenségre, hogy a gyermekáldás már nemcsak az intelligencia, de a nagy néptömegek körében is aggasztóan csökken. Az egész nemzeti közvélemény helyesléssel fogadta a miniszter<elnöknek azt a kijelentését, hogy e végtelen veszélyeket rejtő jelenséggel szemben esetleg drasztikus eszközökkel kell harcolni. A kormány éppen ezért intézményesen akar ezzel a kérdéssel foglalkozni s a megoldásban első helyen áll az örökösödésnek bizonyos vonatkozásokban való új rendezése. Köztudomású ugyanis a magyar nép földszeretete, amire az egyke is visszavezethető. A magyar gazda irtózik attól a gondolattól, hogy földje sz étapró zódjék és kicsússzék lába alól a nagy család révén. Az örökösödés új alapokra való fektetése alkalmas lesz arra, hogy egalizálja azokat a vélt előnyöket, amelyeket a Jcis családdal, az egykével akar némely vidék gazdanépe elérni. Ezzel egyidejűleg azonban szükség van arra is, hogy az állam gondoskodó szeretete segítse a nagy családú magyarokat. Intézményesen biztosítani kell a gyermeknevelés lehetőségét, csökkenteni kell a családapák gondjait, éppen ezért a mai magyar család betegségének gyógyításánál nélkülözhetetlen feltétel a családvédelmi gondolat erőteljes kidomborítása az adózás terén. Az adókulcsokat a gyermekek száma szerint kell szabályozni, illetve az eddiginél jelentősebb kedvezményeket kell adni a sokgyermekes családoknak. Ebbe a gondolatkörbe tartozik a magyar népegészségügy fokozottabb szolgálata is. Kétségtelen, hogy a nemzet életére nézve szinte megmérhetetlen fontosság az, hogy milyen egészségesek vagyunk. Az Imrédy Bélakormány programmja távolról sem akarja az élettárs kiválasztásának szabadságát korlátozni, de a problémát, a tapasztalati tények határozott útmutatása szerint mégis kedvező és megnyugtató megoldás felé kell vinni s a miniszterelnök bejelentette, hogy rendszeresíteni fogja a házasság előtti orvosi tanácsadás intézményét és azt fokozatosan kötelezővé fogják tenni. A családvédelem, amely természetszerűleg egyben a leghatékonyabb nemzetvédelem is, csak akkor lehet valóban hatásos és eredményes, ha a termelés minden vonalán igazságos és méltányos szociálpolitikát folytatunk. Elkerülhetetlen szükség tehát, a miniszterelnök és minden józan magyar ember szerint is, termelésünk fokozása nemcsak mennyiségi, de minőségi szempontból is és ezen túlmenőleg a termelt javaknak megfelelő szétosztása. Tudomásul kell vennünk, hogy nemzeti jövedelmünk a trianoni országban csekély. Szegény ország vagyunk, azoknak tehát, akiknek jó sorsuk gondtalan életet biztosított, elsőrendű kötelességük, hogy képességeiket a termelés fokozására fodítsák, másfelől pe- j dig, hogy áldozatkészséggel, ^életmódjuk egy- j szerűségével vagy egyszerűsítésével anyagilag és erkölcsileg egyaránt elősegítsék a szociális feszültség enyhülését. Egyszerűséget hirdetett a kormányéinök, de egyben hangsúlyozta is, nem akarja, »hogy mindenki hamut szórjon a fejére és szőrcsuhában járjon«. A gazdasági élet a hirtelen változásokét nem bírja ki, ezért azt a felszólítást intézem mindenkihez — mondotta Imrédy Béla kormányelnök —, hogy életmódjának az ország viszonyaihoz való alkalmazásában csak fokozatosan járjon el és amit megtakarít,, azt elsősorban arra fordítsa, hogy a nemzeti szociális célok előmozdítását szolgálja. A kormány e tekintetben is jó példával akar előljárni és bejelentette, hogy a most küszöbön álló rendkívüli alkalmaktól eltekintve, minden cicomától, sallangtól és ünnepségtől tartózkodni akar. Igen nagy érdeklődésre tarthat számot a miniszterelnöki programnak az a része is, amely a földbérlőszövetkezetek alakításával foglalkozott. Általában -ez a program szerves kiegészítője, folytatása azoknak a nagy nemzeti irányú elképzeléseknek, amelyeknek tekintélyes részét Darányi Kálmán kormányzata valósította meg. A népgondozó nemzeti politika alapja a mezőgazdaság terén a földkérdés. Éppen ezért gyorsítja meg Imrédy Béla földbirtokpolitikánk ütemét. E célra a legalkalmasabbnak látszik a földbérlőszövetkezetek alakítása s a tények azt mutatják már eddig is, hogy ezen az úton lehet a legjobb és legtöbb eredményt elérni. Nagy és hatalmas program. Bizakodó, lelkes örömmel várja és segíti valóraváltását az egész nemzet. Városi közgyűlés. — 1938 május 24. — Pápa város képviselőtestülete e hó 24-én, kedden délután 3 órakor rendes-, ezt követőleg pedig rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen Hamuth János polgármester elnökölt. A napirend tárgya a város' háztartásának, üzemeinek és különféle alapjainak 1937. évi zárószámadásainak tárgyalása volt. Schlosser Ernő számvevőségi főtanácsos felolvasta a pénzügyi bizottságnak e tárgyban beterjesztett, Karlovitz Adolf elnök és dr. Hoffner Sándor előadó által aláirt érdekes jelentését. A jelentést, illetve a zárószámadást nem követte vita; a képviselőtestület a beterjesztett zárószámadást úgy általánosságban, mint részleteiben módosítás nélkül egyhangúlag elfogadta, s a felelős számadóknak —• a szokásos óvások fenntartása mellett — a felmentvényt megadta. Áttérve a rendkívüli közgyűlésre, dr. Hermann László városi főjegyző felolvasta a polgármester elnöki bejelentéseit, mely több képviselőtestületi határozatnak felsőbb hatóságok által történt jóváhagyását tartalmazta. A tárgysorozat első pontjaként a képviselőtestület egyhangúlag megszavazta a pápai lovassági gyakorlótér bérleti szerződésének meghosszabbítását, illetőleg a városnak a bérösszeghez való 405 pengős hozzájárulását folyó évi október hó 1-től 1939. évi október hó 31-ig terjedő egy esztendőre. Ugyancsak egyhangúlag fogadta el a közgyűlés a lovassági laktanya parancsnokságának kérelmét támogató polgármesteri javaslatot, amellyel a laktanya 1937. évi viztúlfogyasztása után kirótt 289 pengő 20 fillér viz- j díjat törölték. Ezután dr. Tomor Dezső v. aljegyző fel- j olvasta a piaci árusítás újonnan készített mo- j dern szabályrendeletéről szóló polgármesteri javaslatot. Szalay Lajos annak az aggályának adott kifejezést, hogy a szabályrendelet több magánpontja a vásári forgalom bénítója lehet. A képviselőtestület a polgármesteri javaslatot egyhangúlag elfogadta. A polgármester javaslatot • nyújtott be városi mérnöki állás szervezésére. A képviselőtestület egyhangú határozata alapján 1939 jan. elsejével egy X fizetési osztályba sorozott városi mérnöki állást szerveznek, s az állással járó külön munkaátalányt évi 210 pengőben állapítják meg. Egyben felveszik az állás illetményeit az 1939. évi pótköltségvetésbe. A képviselőtestület tudomásul veszi a polgármester jelentését, mely szerint hat heti szabadságát tetszés szerinti időben, egyszerre vagy részletekben vehesse igénybe. A képviselőtestület dr. Ley János városi közig, gyakornoknak orvosi bizonyítványa alapján három havi betegszabadságot szavaz meg szanatóriumi kezelés céljaira. A gróf Esterházy Tamás-féle pápai strandfürdőüzem rt. kérelmére 100 pengő évi vizdíjátalányt állapít meg a közgyűlés. Beöthy Ákos és társát a néhai dr. Jerfy József pápai főszolgabíró által a várostól bérelt lakás bérletéből a polgármester javaslatára kiengedi a képviselőtestület. Nagyobb vita volt a Gráf Samu nyugalmazott javadalmi hivatali pénztári tiszt ügyében a közigazgatási bizottsághoz benyújtott panasz körül. A polgármester a képviselőtestület utólagos jóváhagyását kérte a vármegyei törvényhatósági bizottság közgyűlésének véghatározata ellen benyújtott panaszához. (A kisgyűlés ugyanis feloldotta a képviselőtestület határozatát, amely szerint Gráf Samu csak 1928—38. évi szolgálata után kapjon nyugdíjat, míg az 1914-től 1928-ig terjedő városi szolgálata után csak kegydíjat kapjon, s a kisgyűlés utasította a várost, hogy újabb határozatot hozzon.) Vitéz Karcsay Béla, dr. Csarmasz Ferenc és Hajnóczky Ferenc a felhatalmazás megadása ellen szólaltak föl, azt a véleményt hangoztatva, hogy a városnak nemcsak jogilag, de erkölcsileg és méltányossági szempontból is kötelességei vannak a nyugalmazott pénztári tiszttel szemben. Dr. Csoknyay János főügyész jogi véleményadása után a képviselőtestület 21 szavazattal 3 ellenében nem adta meg a polgármesternek az utólagos felhatalmazást a panasznak a Közig. Bírósághoz való beadásához. A képviselőtestület Gráf Samu visszatartott jutalékösszegének kiutalását a polgármesteri javaslatára elhatározta. Nemes Lajos városi kezelő kért betegszabadságát nem hosszabbítja meg a képviselőtestület. Ellenben a városi tiszti orvos véleménye alapján — mely munkaképtelenségét igapünkösdre „Ideál" cipőházból Kossuth L. utca 16. Országos hirü bonyhádi, Schiffer és Pátria cipőújdonságok megérkeztek.