Pápai Hírlap – XXXV. évfolyam – 1938.

1938-05-21 / 21. szám

mm M LOWY BÚTORÜZLETE GYOR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. SZÁM. 1RW 1ÖW& ÓTA MINDIG CSAK JÓT AD. — Baleset. A Marcal tő községhez tartozó Zsigmondháza pusztán Hóri Ferenc kocsist az egyik ló a fején megrúgta, miáltal súlyos sérülést szenvedett. — Találtatott egy férfi-esernyő; igazolt tulajdonosa a rendőrkapitányságon átveheti. — A földmivelésügyi kormány intézke­déseiről gyümölcstermesztésünk érdekében, a gazdaságos gyümölcsfavédelemről, a kajszibarack­fák pusztulásáról, a szőlő, zöldség, virágoskert, a baromfi- és méhtenyésztés aktuális kérdéseiről ír „A Magyar Gyümölcs 1 1 legújabb száma, melyből — lapunkra hivatkozva — ingyen mutatványszá­mot küld a kiadóhivatal: Budapest, IV., Gerlóczy­utca 11. — Tévedés azt hinni, hogy a márkázott áru drágább. Ellenkezőleg olcsóbb, mert biztosan hat. Az Aspirin-tablettán a „Bayer"-kereszt szavatol ezért. Enélkül pótszer, utánzat vagy hamisítvány. A 40 év óta bevált Aspirin csak a „Bayer"-kereszttel valódi. — Áldás és átok fakadt egy 2000 eszten­dős fantazmagória, a magától szövő gép nyomán. Az egykori rokka utódjai bámulatos tökéletesség­gel végzik az emberek tucatjainak munkáját. Erről közöl érdekes cikket és képet Tolnai Világlapja új száma, amely most megjelent. A legkiválóbb magyar írók novelláin, a kitűnő cikkek dús során és a nagyszerű folytatásos regényen kivül közel száz pompás képet talál az olvasó a népszerű képeslapban. Tolnai Világlapja egy száma 20 fillér. Színház. Az elmúlt hét műsorán általában a fővá­rosi színpadok újdonságait láttuk. A pápai színház tehát sem többet, sem kevesebbet nem adott. A darabok, amiket láttunk, pesti közön­ségsikerekkel dicsekedhetnek. A közönségsi­ker azonban, sajnos, nem értékmérő. S hogy milyen csiszolatlan az átlagközönség izlése Pápán is, tökéletesen leleplezi az a tény, hogy a l egsilányabb szellemi termékek, a legosto­bább kiszólások és szellem-gőzök találkoznak a legnagyobb tetszéssel. A közönség irodalmi s kulturális müvelése céljából tehát követeljük a magyarabb, s mélyebb irók megszólaltatását! Lakatos László színműve, a Láz, kitűnő szín­padi ismerettel rendelkező író-mesterember ügyesen pergetett darabja, amely azt a hiva­tásának élő embertípust rajzolja meg, akinek mindene a pályája, tudománya s hogy boldo­gulhasson, csupán — a boldogságról kell le­mondania. Az expozíció komoly, de megoldá­sában az író nem hatol a mélyre. K. Halász és Kristóf operettje, a Macskazene, addig megy a bonyolítás érdekessége érdekében, hogy a végén a néző kifárad. A darabban sok ötletesség van, de humora néha vastag. Ze­néje Eisemann könnyű, kitűnő táncmuzsikája. László Miklós nagysikerű Illatszertár^ pesti terézvárosi üzletromantika, mely a közönséget nagyon szivén találta. Kettős cselekménybo­nyolítása bizonytalanná teszi a darab szerke­zetét, nélkülözi a darab művészi felépítését és kibontakozását. Nemesebb irodalmi igé­nyei, szándékai nincsenek. Hogy mégis ha­tást ér el, azt kitűnően megrajzolt típusainak köszönheti. A hét műsorán szerepelt még Bé­keffv—Szilágyi Kadeitszerelem régebbi ope­rettje, György Pál behízelgő muzsikájával, mulatságos história. Vaszary Gábor — Sándor Szerelemről szó sincs és Nádasdy—Beck: Huszár parádé című operettje volt szerda, csü­törtök műsorszáma. — A darabok bemutatá­sát, rendezését feltétlen dicsérettel kell re­gisztrálnunk. Kiemeljük a »Macskazene« ki­állítását, mely festői díszleteivel igen meg­nyerővé tette a színpadot. Az »Illatszertár« egy valóság-hűen berendezett drogéria képét mu­tatta. Szóval az igazgatóság áldozatkészségét, Zóni László festői tudását el kell ismernünk. A rendezés általában jó volt. A tánckar bá­jos és ügyes volt az operettekben. A zene­kar lelkiismeretesen és kitűnően működött, különösen meleg sikert aratott a »Macska­zenévek. Ami a színészek egyéni teljesítmé­nyét illeti, Majthényi Gabi bemutatkozása a »Lázc>han, átütő sikerű volt. Disztingvált já­téka, szép színpadi nyelve főérdeme. Vértes Nelly játékstílusának finomságával, Károlyi Judit temperamentumos játékával, pompás tán­caival emelkedett ki. Arany Kató sokoldalú játéka, Vértesné alakításai és Pintér Rózsi karikatúrái sok derűt fakasztottak. Károlyi Já­nos az »Illatszertár« főszerepében komoly el­mélyedéssel rajzolt eleven emberi figurát. Sass hnre széles művészi skálája a »Láz«-ban nyúj­tott színes, komoly művészi telj esi trriényt., Sötét Balázs a legegyszerűbb színészi eszkö­zökkel ér el mindig művészi hatást. Vértes Károly kitűnő jellemjátéka, Szabó Sándor ra­gyogó humora és nagyszerű táncai, A. Ko­vács György — a nők kedvence — nemes alakjait, Solymossy Zoltán nevét emeljük ki. H. E. Jaj a patkányoknak! Megírtuk, hogy a város hadat üzent a patkányoknak. Rájött végre, hogy a patkányo­kat nem dédelgetni és tenyészteni, hanem ül­dözni és irtani kell. Persze Magyarországon még nem sok alkalmunk volt gyakorlatot és tapasztalatot szerezni az általános irtóhadjá­ratok szervezése tekintetében. Pedig sok mű­velt országban törvény szabályozza ezt a kér­dést. Lengyelországban például a városok, köz­ségek és egész járások sorának patkányirtását szervezik meg évről-évre és a hatóság álla­pítja meg, hogy milyen szert használhatnak az irtások egyöntetű és biztos keresztülvitele érdekében. Németország négyéves terv ke­retében törvényesen rendelkezik a rendszeres patkányirtások tekintetében és ennek folytán német városok végeláthatatlan sora rendezi meg tavasszal és ősszel az általános kötelező irtóhadjáratokat. Németországban az ilyen patkányirtási napokat egyenesen katonás és stratégiailag kifogástalan pontossággal és tervszerűséggel bonyolítják le. De olvasha­tunk általános irtóhadjáratok keresztülviteléről az összes külföldi lapokban, azt mondhatjuk tehát, hogy világszerte rendszeresen folyik a patkányirtás tervszerű végrehajtása. Magyar­országon a közelmúltig alig történt hasonló intézkedés. 1931-ben Budapest székesfőváros területén volt kötelező általános patkányirtás, Sopron városa néhány év óta évenként ismét­lődő patkányirtást hajt végre és voltak kísér­letek néhány tiszántúli és dunántúli város­ban is. A patkányirtások hazai mintaképe volt a székesfehérvári és nagykanizsai irtóhadjárat, a többi magyar város pedig még a nyárig vagy legkésőbb az ősszel fogja az általános patkányirtást elrendelni. Amikor tehát a város az általános pat­kányirtást rendelte el, aligha van a városnak olyan polgára, aki ezt ne helyeselné és ne ZZ BDin-q|nsso|| 'Bde^ H3903SIM lÜtflV laiznivAi srcvd ápa szemet vásárolni bizalom dolga. — Bármely orvosi recept után is készít szemüveget Haidinger László szaklátszerész. Pápa, Kossuth Lajos utca 21. száai. (Foío-Oplika) Javításokat pontosan és olcsón vállal. Saját műhely. Zeiss és Rodensíock üvegek kizárólagos árusítója Pápán. I venné ki szívesen részét a saját, valamint a köz érdekében az egész város területén egy időben végrehajtandó irtásról. Nem elég azon­ban megérteni a hatósági intézkedés helyes­ségét, hanem mindenkinek hathatósan kell közreműködni, s pontosan kell eleget tenni az utasításnak. Az irtás előkészületei, a takarítás és az irtószer megvásárlása. A takarítás célja, hogy az elszaporodott rágcsálók búvóhelyeinek szá­mát csökkentsük, élelemhez való jutásukat megnehezítsük és ezzel a ravasz és 'éles ösz­tönnel biró állatok irtását előkészítsük és eredményessé tegyük. A takarítás után ke­rül sor a tulajdonképeni patkányirtó hadjá­ratra. Tehát a városunkban küszöbön álló irtó­hadjárat, mint jól előkészített, szakszerűen megszervezett akció úgy gazdaságilag, mint sközegészségileg minden bizonnyal kielégítő eredményt fog hozni. Jaj a patkányoknak! Hcszonk és a nagyvilág. Szombattól — szombatig. Darányi Kálmán miniszterelnök és ka­binetje a mult pénteken délután lemondott. Távozása nem hirtelen felmerült politikai okok miatt történt. Távozásának oka abban kere­sendő, hogy az egymilliós beruházási program, a sajtó-javaslat és a zsidókérdés rendezéséről szóló javaslat törvényhozási letárgyalásával egy politikai korszak lezárult. Most pedig a nagy ötéves gazdasági tervnek gyakorlati megvalósí­tása következik. Ennek legfőbb irányítása pe­dig gazdasági és pénzügyi szakférfiakat kiván. Ilyen körülmények közepette jutott Darányi miniszterelnök és kormánya a lemondás elha­tározására, mely hosszabb tanácskozások után a péntek délutáni minisztertanácson nyert döntő befejezést. Ennek eredményeképen Darányi Kál­mán megjelent Horthy Miklós kormányzónál és a kormány lemondását benyújtotta, amit a az államfő tudomásul vett. A távozó miniszter­elnöknek a kormányzó érdemei elismeréseképen a legnagyobb magyar kitüntetést, a magyar ér­demrend nagykeresztjét adományozta. Az új kormány megalakítására Imrédy Béla közgazdasági miniszter, a Nemzeti Bank elnöke kapott azonnal megbízást. A kabinet alakítására tett előterjesztését a kormányzó el­fogadta, s ennek alapján az új kormány a kö­vetkezőképen alakult meg. Miniszterelnök: Im­rédy Béla, megbízva a kereskedelemügyi minisz­térium vezetésével is; külügyminiszter: Kánya Kálmán; belügyminiszter: Keresztes-Fischer Ferenc; pénzügyminiszter: Reményi-Schneller Lajos ; földmivelésügyi miniszter : Sztranyavszky Sándor; iparügyi miniszter: Bornemisza Géza ; vallás- és közoktatásügyi miniszter.; gróf Teleki Pál; igazságügyminiszter: Mikecz Ödön; hon­védelmi miniszter: vitéz Rátz Jenő; tárcanélküli miniszter: Hóman Bálint. A kormány tagjai szombaton délelőtt letették az esküt. Az eskü­tétel után a kormányzó kihallgatáson fogadta Imrédy Béla miniszterelnököt és a kormány tagjait. A kormány délben mutatkozott be a képviselőházban. Putnoky Móric háznagy veze­tésével vonultak be az ülésterembe. A Ház jegyzője felolvasta a kormányzó kinevezési kéz­iratait, majd Kornis alelnök bejelentette, hogy a a miniszterelnök szólni kiván. Ezután Imrédy Béla elmondotta bemutatkozó beszédét — mely­lyel lapunk vezetőhelyén foglalkozunk — s amelyben ismertette társadalompolitikai, kül- és belpolitikai, gazdasági és szociális reform­programmját. A miniszterelnök este a rádióban szólt az ország népéhez. A balatonfüredi orvoshetet Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát hétfőn nyitotta meg. Az orvoshét — melynek ünnepélyes meg­nyitásán Hóman Bálint propagandaminiszter is megjelent — előadásait 18 egyetemi tanár tartja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom