Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.
1937-04-10 / 15. szám
p f ^^ FŐÍSÍ í° ia i könyvtár Re f• főiskola. Szerkesztőség : Liget-utca 6. szám. Helybe n. Előfizetési ár negyedévre 2 pengó. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. ajdonos főszerkesztő: KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Harmadrendű néppé fokoz le bennünket az u. n. utódállamok bitor önkényuralma. Harmadrendű néppé, melynek nemhogy az uralkodó néppel egyenlő jogokat nem élvez, nemcsak hogy minden közhivatali pozícióból kikergették, nemcsak hogy megélhetését elviselhetetlen nehézzé tették, de még saját nyelvének használatától is megfosztják. Harmadrendű nép lettünk, utolsóvá, legeslegutolsóvá a sorban. Mert vannak más népek is, amelyek idegen uralom alá kerültek, vannak a Felvidéken németek, rutének és vannak Erdélyben szászok is, némi degradálásban nekik is volt részük, de olyan megaláztatást, mint a magyarnak, egynek sem kell eltűrnie. Két jellemző eset egy héten. A derék és lelkes Vo-. záry Aladár, akit nem tört meg annyi börtön és szenvedés, törvényhozói minőségben magyarul akar beszélni. Nem engedik meg, lehurrogják s végül rendőrrel vezettetik ki a teremből. Ez — az »egyenlőség« hazájában, Csehországban hogy is volna képzelhető máskép! — persze törvényes alapon történik. Magyar nincs azon a tájon (Munkács vidékéről van szó) csak 18o/ 0, magyar felszólalási jogot csak 20o/o biztosít. Hogy ezt g 18o/o-ot (a tényleg meglevő 30o/ 0 helyett) minő mesterséges adatgyűjtéssel állapították meg, arról felesleges beszélnünk. Hogy menynyire lehet igaz ez a Munkács-vidéki percentszámítás, arra csupán a munkácsi könyvtár utolsó évi forgalmát említjük meg, amelyből a kivett és olvasott könyvek közül a magyar nem 18, nem 20, de 80 o/o-ot tett ki. Ennél hitelesebb cáfolat alig kell a cseh önkényeskedésre! Mert hogy Munkácson magyar könyveket olvastak volna nemcsak a magyar, de a rutén, német, tót lakosság, sőt tán a beköltözött cseh beamter-sereg is, azt bajosan képzeljük el. Azt a 80o/o-ot mind magyarok olvasták. Ám ha magasabb intelligenciájuk rovására 1? is irunk belőle vagy 50o/o-ot, 30 o/o még mindig bőven megmarad, aminthogy ennyi ma még tényleg meg is van magyar őslakosság gyanánt. De Vozárynak azért magyarul tilos beszélnie, még majd — a népszabadság nagyobb dicsőségére — be is fogják csukni érte. A harmadrendüség ékes bizonyságának hire érkezett a megszállt Erdélyből is. A szász lapoknak — némi akadályverseny után — megengedték, hogy újságjaikban Klausenburgot, Hermannstadtot, Kronstadtot írjanak és mást se, de a magyar újságoknak kegyetlenül tiloá* Kolozsvárt, Nagyszebent, Brassót leírni az újságban, még zárójelben se! Ha feltámadna igazságos és vitéz Mátyás királyunk, nem tudom mit szólna hozzá, olvasván, hogy ő nem Kolozsvárott, de Clujban született! így kezelnek bennünket, főkép bennünket és egyedül bennünket azok a románok, akiket mi állami ösztöndíjjal taníttattunk ki, államsegélyben részesítettünk, akik szabadon járhattak gyűlésezni Bukarestbe, deputációzni Bécsbe, akik mindig és mindenben egyenlőjogú polgárai voltak a magyar hazának. Még jó, hogy már volt ellenséges államokban Is kezd felnyílni az emberek szeme, hogy már a Népszövetség körül is hallatszanak hangok, amelyek igazságtalanságról, brutális elnyomásról beszélnek. Acélidegekkel kell bírnia annak, aki kitudja várni, mig a sok szóból és ígéretből tett is lesz, de akit annyi idő, s ennyi vihar megpróbált, az már talán egészen acélból van, hogy állhassa a vihart és kivárja az időt, az ö idejét! rr m m •• •• •• Gyors borondos Pápa, Kossuth Lajos utca 22. szám. Olcsó árai és jó árui Budapesttel is versenyképesek. Rejtett pápai kincsek. Messzeföldön hirdeti Salzburg zenekultúráját Festspielhausa, Mozarteuma, de mindezeknél beszédesebb az a tény, hogy lakói olyan emberek, mint egykori házigazdám ott a Mozart szülőházának tőszomszédságában, aki maga fodrászmester, s a felesége varrónő, de ha este leteszik az ollót, lányukkal együtt kamarazenét játszanak: Mozartot, Bachot, Beethovent... Egy város büszkélkedhetik kultúrintézmények nagy számával, iskoláival, igazi kultúráltságát mégis polgári kultúrája tükrözi. Ugyanígy a város egy-egy csendes családi otthonának szobái, zárt szekrényei, rejtett fiókjai sokszor többet vallanak a város lelkületéről, mint megannyi múzeuma, intézménye. Innen hozok elő rejtett kincseket. A numizmatika mindmáig legnagyobb tudósa, az osztrák Voetter egyik munkájában Constantius Florus császár egy szicíliai verdében készült érme létezését tételezte föl, de amelyet nem sikerült megtalálnia. Elképzelhető hát Voetter öröme és meglepetése, mikor egyik nap a keresett pénz kópiáját megkapta— Pápáról, dr. Répásy Gyulától. Kevés pápai ember ismeri őt, aki hosszú évek óta a tudós elvonultságában dolgozik és gyűjt, s munkájának eredménye az, hogy ma már a város egyik legnagyobb numizmatikai magángyűjteményével dicsekedhetik. De ha Pápán kevesen is ismerik, annál ismertebb a neve a szakkörökben, külföldön is. így Voetterrél is élete végéig levelezésben állt, aki mindig nagy elismeréssel szólt Répásy Gyula szaktudásáról. Római érmék gyűjtője Répásy és különösen speciálgyüjteménye páratlan. Tacitus és Florianus a Krisztus után 276-ban mindössze kilenc hónapig uralkodó két »katonacsászár« érmeiből 334 darabot számlál gyűjteménye, s ebben felülmulta az eddigi európai gyűjtőket. Ma Mattingly és Syndenham angol tudósok szerkesztésében nagyszabású numizmatika. 1 munkának, a »The Román Imperial Coinage«-nak egy-egy vaskos kötetét bocsátja évenként közre a londoni British Museum. E munka V. kötetét Percy H. Webb londoni numizmatikus írta. Ez a nagy munka foglalíkozik Tacitus és Florianus korával is. E kötetnek az említett császárokkal foglalkozó része piros lett Répásy dr. korrigáló jegyzeteitől. Mint a kornak legalaposabb ismerője, teljesen hibásnak találta Tacitus és Florianus feldolgozását. Elkészítette tehát Répásy dr. speciálgyüjteménye kópiáját, s latin jegyzeteket készítve hozzá, megküldötte Webbnek. Nem telt el sok idő és megjött az angol tudós válasza. Hálával és örömmel közli, hogy Répásy munkáját bemutatta a Királyi Numizmatikai Társaságban, ahol nagy tetszéssel fogadták. Később pedig tudatta Webb, hogy a munkát a British Museum érmetárában helyezte el, s erről az elismervényt is megküldte. Megírta egyúttal azt is, hogy megállapításai teljesen új megvilágításba helyezték Tacitus és Florianus korát, s a mű leendő új kiadásában már felhasználják munkáját. * A város egyik leggazdagabb magánkönyvtárát vallhatja magáénak dr. Tóth István. S a könyvespolc széles könyvsorában bújik meg egy vékony, barna vászonba kötött könyv. S ez a szerény könyv a magyar irodalmi mult egyik legérdekesebb dokumentuma. A könyv címlapján ez áll: Bánk bán. Dráma 5 szakaszban. Szerzette Katona József. Pesten. Trattner János Tamás betűivel s költségével. 1821. — Az irodalom históriájában otthonosak máris láthatják, hogy a mű első kiadásával van dolgunk. S hogy a könyv ezenkívül mit jelent, azt csak a címlap tintával történt bejegyzése árulja el. kinyomatható. Kelt Kecskeméten, 1856. Aláírás: Kegl.c Hogy ez a pár szó mit jelent, megállapítható, ha az ember nagyítóval nézi meg az aláírás mellé ütött pecsétet. Ez pedig nem más, mint a helytartóhivatal pecsétje, a kétfejű sassal. Széchenyi »Blick«-jériek szomorú világa, a Bach-korszak idéződik szemünk elé, mely még a legnagyobb magyar drámára is rátette fojtogató kezét. A Bánk bán-tragikus sorsa elevenedik meg előttünk. Nem volt elég, hogy az Erdélyi Múzeum országos pályázatára beérkezett szomorújátékot bírálói még említésre méltónak sem találták, nem volt elég, hogy a darab első két előadása nem járt sikerrel. És nem volt elég, hogy későbbi előadásait a cenzúra megtiltotta. Végre azonban kegyes volt a helytartóhivatal. Engedélyezte a mű újból kinyomatását. S ez a könyvpéldány az, amelyik a cenzúra jóváhagyását viseli, ez az, amely »vezérkönyv« lett a nyomda számára. Fakó piros tintával és ceruzával részben korrigálva is van. S a Bánk bán-kiadások ennek a korrigált példánynak alapján készültek. De ha a könyv fedőlapjának belsejét nézzük meg, találjuk a legérdekesebbet. Katona sajátkezűleg beírt, »Vágyam« című mértékes versét, — mint a család felvilágosításából megtudom, melyet aláírása is ékesít. A könyv harmadik oldalán »A Szabados Kecskemét Adező Várassa nemes Főbírája és Tanácsához« írt ajánló verse — benne a város ősi nevén »Kedsköméga«-ként szerepel —, mely a korrektúra szerint elhagyandó. Az ötödik oldalon a»Jegyzés« címet viselő előszó, mely a mű történeti alakjaival foglalkozik, s melyet szintén törölnek. Végül a hátsó fedőlapon számadás olvasható, mely úgylátszik a könyv nyomatási költségeire vonatkozik. — íme, mennyi izgató irodalomtörténeti adalék, s mindez a milléniumi idők banális Ízlésű aranyozott barna vászon kötésében, mely dr. Tóth István családjába kecskeméti gyökerei utján került. * Felsorolásomat alkalomadtán folytatom. Horváth Elek. A Tókert városrészben „árviz" oka. B. lapja mult heti számában megemlékezett a »Tókert« városrész felszíni és csapadékvizeinek tömeges megjelenéséről is. Informátora azonban nem adott teljes képet a »Kertváros« vízviszonyairól. Az, hogy az Aradi-utca lemélyített, most igen előnyösnek bizonyult, mert e városrésszel határos szántóföldekről, sőt még azon túliakról váratlanul beömlött nagymennyiségű csapadékvizet igen nagy részben, igaz ugyan a? 'úttesten is széjjel terülve, le tudja vezetni, de levezeti a házak és kertek belterületén összegyülemlett felszíni és csapadékvizeket is. A Tókertvárosban esetenként több izben megjelent nagyobb mennyiségű csapadékvíz forrásait, eredetét ez ideig nem kereste senki, gondolva azt, hogy a víztömeg a városrész területén esett le. De a húsvéti ünnepek előtt kikutatta egy ittlakó polgár, hogy hát honnan is származik a Tókertváros utcáinak árkait színültig megtöltő, az utcákat, udvarokat, kerteket elöntő viz. Meglepődve meg is találta a viz származását és pediglen a városrészt a szántóföldektől elválasztó, a lövőtér mellett a ftakonyérbe torkolló határárok partjának bejárása alkalmával. A határárok közelében épült házak tulajdonosai közül töbsfc PAP 4 ^ EEFÜ&MÁTUS FteOLA ']
