Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.
1937-04-03 / 14. szám
BÚTOR VÁSÁRLÓKNAK CSAK i ül • • • EGY CIM LÖWY GYOR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. SZÁM. (VÁROSHÁZZAL SZEMBEN.) városrészben. Itt okozott még csak sok kellemetlenséget a kriminális idő, amilyenre igazán azok a bizonyos legöregebb emberek sem emlékeznek. Eltorzított formában a Tőkért most valamikép a lagunákra emlékeztet, amelyekre merész emberek merész elhatározással házakat építettek. Az utcákat mindenfelé viz borítja, s a Tőkért fenékvizének levezetéséről kellő gondoskodás nem történvén, a fenékviz a kutakban annyira feldagadt, hogy néhol felér a föld színéig, aminek viszont az a sajnálatos következménye, hogy a kutak vize ihatatlanná vált, s a lakosság vízvezeték hiányában a fertőzött vizet kénytelen lévén mégis meginni, különböző betegségek csiráit szedheti magába. A kocsiutakon közlekedni semmiféle jármüvei nem lehet, ám ha valaki kézikocsiját végigtolja a gyalogjárdán, megbüntetik. Azt azonban nem mondják meg neki, hogy mikép és hol kellett volna portékáját haza szállítania. Szemléltetően láthatjuk, hogy az útépítésnek az a módja, hogy a kocsiutat a gyalogjárda szintjénél 50—60 cm.-rel lejebb helyezték, teljesen csődöt mondott, mert a pár éve így elkészített út ép olyan rossz, mintha meg sem csinálták volna. A csapadék vize ugyanis a kocsiutra fut össze, s a viz keresztülszivárogván az egyenetlen kövekből készült alapon, meglazítja az altalajt, amibe aztán a kőfödém egyszerűen "belesülyed. Most tűnik ki igazában, hogy milyen kevés előrelátással létesítették a Tőkért városrészt; hogy először az utcákba házakat építettek, azután építenek lucaszéke módjára utakat, közmüveket, vízelvezető árkokat stb. Az eső, a viz pedig mindezzel nem törődik 1, folytonos kellemetlenkedéseivel teszi próbára az ott lakók türelmét és keseríti meg azok életét. N. P. „Városiasodásunk 1787 óta/' Érdekes adatok találhatók városunk népességi fejlődésére nézve abban a három statisztikai táblázatban, amelyet a Városok Lapja 1937 március 1-én megjelent száma 'közöl Nagy Lajos tollából »Városiasodásunk 1787. óta« cím alatt. Az első táblázat a magyar városok népességének változását tünteti fel az utolsó 150 év alatt olyformán, hogy közli városaink lakosságának abszolút számait 1787-ben, 1869ben, 1900-ban és 1930-ban. Eszerint Pápának 1787-ben 5.000 1869-ben 14.000 1900-ban 18.000 1930-ban 21.000 lakosa volt. Érdekes ezekkel a számokkal Összehasonlítani a három szomszéd város: Győr, Szombathely és Veszprém ugyanezen évekből való adatait: 1787. 1869. 1900. 1930. Győr 13.000 26.000 38.000 51.000 Szombathely 6.000 9.000 24.000 35.000 Veszprém 5.000 12.000 14.000 18.000 A második táblázat városaink népességének fejlődését 1787-től 1930-ig százalékszámokban tünteti fel. E táblázat azt mutatja, hogy városunk népessége az 1787. évbeli állapothoz viszonyítva 1869-ig 163 százalékkal, 1900-ig 222 1930-ig 295 emelkedett. Ugyanezen időpontokban Győr lakossága 100, 188, illetve 290o/ o rkal, Szombathelyé 61, 212 és 495o/o,-kai, mig Veszprémé 140, 182 és 256o/o-kal gyarapodott. A legérdekesebb és legtanulságosabb 3 harmadik táblázat, amely a magyar városok népesség szerinti rangsorát mutatja, feltüntetve, hogy az 1787-től 1930-ig eltelt 150 év alatt melyik városunk mennyivel ugrott előre, illetve szorult hátra ebben a rangsorban. Pápa város 1787-ben Magyarországnak népesség tekintetében 35. városa volt, 1869-iga 31. helyre nyomult előre, 1900-ig a 33. helyre szorult, mig 1930-ig már a 36. helyre esett vissza. A három szomszéd város rangsorbeli változása a 150 év folyamán a következő képe^ mutatja ' 1787. 1869. 1900. 1930. Győr 8 9 9 12 Szombathely 33 42 24 21 Veszprém 37 36 41 42 Ha tehát meg- is kell állapítanunk, hogy városunk népesedési mozgalmja a 150 év alatt országos viszonylatban nem fejlődött, sőt stagnált, de viszont visszafejlődésről sem lehet beszélni, hiszen az 1787-beli 35. ranghelyéről 1930-ig csak egyetlen fokkal került hátrább: a 36. ranghelyre. Ezzel szemben a szomszéd városok közül csupán Szombathely népessége mutat erős fejlődést, mert a 33. helyről a 21.-re küzdötte előre magát, mig Győr a 8. helyről a 12.-re, Veszprém pedig a 37. helyről a 42: helyre esett vissza. Mig tehát városaink népességi rangsorában Pápa 1787ben a 35. helyet foglalta el és Veszprén? ugyanekkor a 37. helyen állott, 1930-ban Veszprém már a 42. helyre csúszott vissza, városunk pedig ugyanekkor a 36. helyet tudta megtartani magának. Dr. T. M. Győri böröndös Pápa, Kossuth Lajos utca 22. szám. Olcsó árai és jó árui Budapesttel is versenyképesek. KET SZONETT. Falusi napnyugta. Mint nagy vörös kotlós a nap, A földből már csak félig van ki teste. Jön már a csönd, az álmosító este, Mindegyik szín kopásba kap. De nézd, ő mit se bánja ezt. A fészkén még izeg-mozog, türelme — Afféle kotlós — nincs, mintha ügyelne Mégis fészkére, míg.ereszt Nagy furcsa szárnyakat, aztán lassacskán Besüppedt már a hegyperem Kékjébe, mely már végtelen. Most egyre jobban elterül a vackán. Kókadtan . . . cseppet sem derült. . . Most. . . nem látszik . .. csönd ! — már elült. Mint gyöngyhalász ... Mint gyöngyhalász a tengeréjszakán, Ha mélyre száll, hol száz sejt zsong, rohan, S egy pillanatra megremeg talán, De gyöngykagylóját hozza boldogan, — Úgy szállok én is néha mélyre le, Hogy apró gyöngyörömre leljek ott, — S hogy kincsem rablott, nem fáj cseppet se — Ha megszereztem, feljövök legott. S a gyöngykagylót ha halkan feltöröm, Szivemből dúsan tör föl, árad a Felcsillanó, kicsurranó öröm, Világos lesz a tengeréjszaka. — De titkon mégis átsír szivemen A gyöngykagylónak sajgó bánata. \ Somogyi Sándor. Kocsis Júlia nöi fo árassz ápajf&síés visztpullám Őafvágás Sszéc&enyi-tér S. sszám. (Hitelszövetkezeti épület.) Elsőrendű kiszolgálás! Szolid árak! Tavaszi vers. Csak jól szabott ruhában Elegáns a férfi, Szépen készíteni Tavassi Huüolf érti! Pápa, Eötvös-utca 6. ÚJDONSÁGOK. — A Petőfi-társaság városunkban. Városunk irodalmi életének ünnepi eseménye lesz április harmadik vasárnapján. E napon április 18-án este 6 órakor tartja ugyanis a helybeli Jókai-kör rendezésében a Petőfi-társaság vándorgyűlését városunkban. A vándorgyűlés részletes műsorát következő számunkban közöljük. — Pápai költő emlékezete a rádióban. Megható megemlékezést tartott e héten a rádió Antal Ivánról, a pápai születésű jeles dalköltőről. A megemlékezést Balázs Árpád tartotta, elmondván a többj között, hogy Antal Iván, néhai Antal Gábor ref. püspök fia volt, aki Pápán született, itt végezte középi iskolai tanulmányait s a Képzőtársulatban itt írta első költői kísérleteit. Majd méltatta költői és zeneszerzői munkásságát. Nagy Iza (bella ajkán Magyary Imre kíséretével csendültek fel közben a Szeretnék május éjszakád ján, a Rácsos kapú, rácsos ablak, a Marika és még nagyon sok más, ma már népi közkinccsé vált gyönyörű dalok és a korán elhunyt költőnek több szép elbeszélő és lírai versét is elszavalták. — Három vármegye születési viszonyai. A nagykanizsai szülészfőorvosi hivatal most terjesztette fel Fejér-, Veszprém- és Zala megyék szülészeti viszonyairól szóló évi jelentését a belügyminisztériumba, amely szomorú adatokat közöl a három vármegyéről. A szülő nő hozzátartozói a legsúlyosabb esetekben is megtagadják az orvos kihívását és ez sok esetben végzetes következményekkel jár. Bábák még ma sincsenek szükséges számban, a születések pedig évről-évre csökkennek. Döbbenetes sok az abortus-eset. A jelentés legfontosabb teendőknek a vidéki helyeknek bábákkal és szakképzett orvosokkal való ellátását, szülőotthonoknak felállítását és a terhes védelmet és ellenőrzésnek megszervezését tartja. Ez utóbbit megyénkben már próbaképen be is vezették. — Sátoraljaújhely és Pápa. Mult heti »Maradjunk meg a régi tervnél!« című cik^künk kapcsán került egymás mellé a két távoli magyar város: Sátoraljaújhely és Pápa neve. Szembe kellett egymással állítani e két várost, amelyek egyikében a közért áldozatot hozni tudó szellem, a másikában a helytele*nül felfogott takarékosság minden szép tervet lenyűgöző szelleme honol. Arról van ugyanis szó, hogy Sátoraljaújhely városa a város alkalmas helyén 6000 pengőért 300 •-öl telket vásárolt és azt oda ajándékozta a Társadalombiztosító Intézetnek, hogy mielőbb a megvalósuláshoz segítse a helyi pénztárnak azt a tervét, hogy 98.000 pengő költséggel új székházat építsen. Nem kell azonban az ország másik végére mennünk szép példáért, mert a szomszéd Győr városa két nagyértékű telket is felajánlott, hogy azok valamelyikén építse fel a pénztár székházát, és csak a célszerűségi szempontokon múlik, hogy a pénztár melyiket fogadja el. S nálunk? Évek óta nem tudják tető alá hozni a pénztár székháznagyobbítási tervét, mert a város szűkmarkúh sága megakadályozza a terv kivitelét, noha Pápán nemcsak székháznagyobbításról, hanem vele kapcsolatban utcanyitásról is van szó. Sátoraljaújhely példája szolgáljon ösztönzésül arra, hogy közérdekű tervek megvalósításáért tudjunk — ha kell — áldozatot hozni, mert az ilyen áldozatok bőséges kar matot hoznak nemcsak erkölcsiekben, de anyagiakban is. Bőr retikülök 1-80-tól, bőr pénztárcák —•-50-től, bőröndök 2-—tői, bőrövek —-90-től Győri böröndös Pápa, Kossuth Lajos utca 22. szám*
