Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.

1937-03-20 / 12. szám

XXXIV. évfolyam. 32. szám. Pápa, 1937 március 20. Tek. Főiskolai Könyvtál Ref. Főiskola. MINDEN SZOMBATON Helyben. tlo\izetei,i <u as^u. t v.i <- ^.. -tjv. . 0. - Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. aptulajdonos főszerkesztő: KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Próba-forradalom volt Párisban és a próba olyan jól sikerült, hogy még a miniszterelnök kabinetiroda főnökének is jutott egy golyó. Még szerencse, hogy a golyó nem ejtett halálos sebet s hogy véletlenül nem egy félméterrel odébb talált célba, amely esetben maga a miniszterelnök lett volna az áldozat, talán halálos áldozat. Mert az ilyen buta golyó útját és hatását senki sem tudja előre, valamint nem tudja az útját és eredményét előre senki sem annak a mozgalomnak, amit a francia szociáldemokratáknak és kommunistáknak szövetkezése : a népfront indított útnak. Sok minden egyeben kívül az állandó sztrájkok, a pénzügyi bajok, a köztekintély megszűnése mellett az a kis párisi elővárosi forradalom is — amely igen könnyen Rlum életébe is kerülhetett volna — lecke lehetne a francia szocialistáknak és radikálisoknak, hogy ezzel a szövetkezéssel előbb-utóbb mégis nagy baj lesz, talán még nagyobb, mint aminőt a Pyreneusok túlsó felén okozott a vörös terror rémuralma. Elképzelhető-e a kispolgárok, a kistőkések Franciaországa egy minden egyéni, szellemi és anyagi erőt megsemmisítő anarchista-bolsevista uralom alatt? Nyilvánvaló, hogy ez a rettenetes korszak olyan hatalmas, tán még óriásibb erejű ellenállást váltana ki, mint a szomszédságban s hogy belőle egy minden emberi kulturát, minden régi gloiret elpusztító, soha nem látott és hallott méretű polgárháború kerekednék ki. Nem kételkedünk benne — hisz francia földön még sem állnak tudatlan, jámbor muzsikok, hanem gondolkozni és gondolataikért harcolni is tudó polgárok! — hogy a jobb elem diadalmaskodnék, s hogy Nyugaton nem gyökeresednék meg a szovjet-uralom, ámde ahhoz, hogy ez megakadályoztassák, mennyi életnek, mennyi értéknek kellene elpusztulnia! Talán a kabinetfőnökét talált s kis hijján saját testébe fúródott golyó észretéríti a francia kormányelnököt és annak kormányát, hogy nem szabad az emberi társadalom legszentebb érdekeit fanatizált, féktelen tömegek politikai sztrájkjai és véres zendülései prédájául odavetni. Márciusi ünnepek. Pápa városa méltó fénnyel, hagyományos kegyelettel ünnepelte meg idén is a nagy márciusi nap dicsőséges emlékezetét. Zászlók a házakon, tolongó tömeg az utcán, kokárdák a 'gomblyukakban, öröm és reménység fénye a szemekben, a szívekben pedig a hazaszeretet tüzének szent lángolása. Minden felekezet templomában istenitiszteletet tartottak s ezer meg ezer ajakról szállt fel Égnek a könyörgő ének: »Isten áldd meg a magyart!« Az ünnepségek lefolyásáról a következőkben számolunk be. A Kaszinbóan az ünnep előestéjén nagy és díszes társaság jelenlétében Medgyasszay Vince püspök mondotta el az Esterházy serlegbeszédet. Gyönyörűen felépített, a 48-as öregek és a 48-as fiatalok áldozatkészségét és alalkotó erejét klasszikus stílusban méltató és előadásának szónoki lendületével is mélysé- | ges hatást keltő beszédének befejező része j így hangzott: Mlelőttünk nagy és szent kötelesség j áll, melyet a magyar közélet minden számottevő tényezője a háztetőről prédikál s minden magyarnak a szíve legmélyén kell éreznie, hogy újjá kell szerveznünk, fel kell halottaiból támasztannuk az egységes magyar nemzeti keresztyén társadalmat. Azt a társadalmat, mely azért keresztyén, mert tud hinni, tűrni, bízni, reményleni, meg tudja látni, becsülni és szeretni az Isten képét és hasonlatosságát minden emberben, épen azért megtelik szociális tartalommal, nem tudja eltűrni, hogy ez istenáldotta földön legyenek emberek, családok, magyar testvérek kenyér nélkül, födél nélkül, rongyokban, — tud ellenben szolgálni, lemondani, áldozni, — vagyont, ha kell vért és életet is. És egységes, mert nem építi, hanem tőből kiforgatja az elválasztó falakat, a munkakörök, társadalmi osztályok és felekezetek elválasztó falait. És mindenek felett magyar nemzeti, mert ha a magyar földet és magyar eget megtagadnánk, vagy csak egy percre is elfelednénk, nem lennénk egyébre méltók, hogy ez a föld még holttesteinket is kiszórja magából, az ég pedig örökre bezáródjék lelkeink előtt. — E társadalom tágas keretei meg vannak nagy ősöktől nyert örökségképpen. Nekünk öregeknek az a tisztünk, hogy ezt az aranyikeretet őrizzük meg érintetlenül. Meg ne engedjük, hogy idegen kezek ehhez hozzányúljanak, idegen világnézetek ennek fényét homályba vonják, idegen viharok, melyek másutt építhetnek is, de nálunk csak rombolni tudnának, összetörjék. A ma fiatalságának pedig az a hivatása, hogy töltse meg ezt a kíeiretet új tartalommal, építse fel benne egy új reformkorszak tornyos várát, de a régi fundamentumon és ne jelszavakból, vagy délibábkjergetéssel, hanem az akaró, küzdő, bízó és soha el nem csüggedő magyar lélek erejével. A magyar művelt társadalom egy részének ez ünnepi vacsoráján erre a magyar lélekre és ennek bizonnyal várt diadalára emelem és ürítem ezt a serleget. A főiskolai ifjúsági képzői ársulat dék előtt i/

g12-kor a honvédszobor előtt tartott? meg márciusi ünnepét. A Széchenyi-téren ezren és ezren nézték az ifjúság felvonulását, melyet az »öreg diákok« vezettek. Katonás rendben sorakoztak fel a szobor előtt, ahol a Himnusz elhangzása után Varga József theologus szavalta el Somogyi Sándornak pályadíjnyertes ünnepi ódáját, egyikét a legjobbaknak, amiket mostanában hallottunk. Üdén és erőteljesen csengett fel a kollégiumi vegyeskar éneke, melyet Gáti Samu tanár vezényelt fiatalos vervvel. Majd Süle Jenő ifjúsági elnök! tartotta meg tartalmas és hatásos ünnepi beszédét, a magyar múlt és jelen képiben szemléltetvén a márciusi eszmék útját a magyar diákság és a magyar nemzet szívéhez. Elhelyezte ezután az ifjúság koszorúját a szobor talapzatán, amelyet előzőleg már a városi hatóság, a helybeli m. kir. állomásparancsnokb ság és a pápai frontharcoscsoport koszorúz!tak meg, mig a Petőfi és Jókai szobrok ta^ lapzatára már a reggeli órák'ban a pápai Jókaikör helyezte le kegyelete babérkoszorúját. A Szózat eléneklése után az ifjúság élén az öreg diákokkal, kiknek soraiban Medgyasszay Vince püspököt, vitéz Karcsay ny. ezredest, városunk több más előkelőségét s az egész kollégiumi tanári kart ott láttuk, a halhatatlan márciusi ifjú, Petőfi Sándor lakóházához vonult, ahol Vizváry Miklós lelkes szavalata és Tótpál Márton szép beszéde után megkoszorúzták az emléktáblát. A Nemzeti Hiszekegy eléneklése után az ifjúság hazafias dalokat énekelve vonult vissza a kollégium épületiébe. Délben a konviktuson ugyancsak az öregdiákok részvételével ünnepi ebéd volt, melyen FábierKovács Gyula szénior-segédlelkész, dr. Trócsányi Dezső" főiskolai igazgató, Medgyasszay Vince püspök, Szokoly Viktor v. tanácsos és Tóth Sándor gimn. tanár mondottak lelkes tetszéssel fogadott felköszöntőket. Este a színházban rendezte meg a főiskolai ifjúság szokásos díszelőadását. A zenekarnak Kiss Árpád igazgató kitűnő vezetésével előadott igazán értékes, élvezetes és hatásos száma után Herczeg Ferenc Szendrey Júliája került színre. Az irodalom egyik leg!nehezebb lélektani problémáját kegyetlen igazsággal boncoló darab még hivatásos színészek tudását is próbára teszi s azért kétszeres dicsőség a diákműkedvelőknek, hogy most is, mint a múltban mindig, kitűnően megállták helyüket. Böröczky Gizi a költő elgondolása szerinti Júlia volt, megjelenésben igéző, játékban változatos és biztos. Csomasz Dezső Trubeckoj hercege, mintha Puskin képzeletéiből kelt volna életre. Kétszer is nyilt szini tapsot kapott. Mikolás Rózsi, Pécsvárady Béla, Vizváry Miklós, Nagy Lajos nemcsak jól játszottak, de a kor szellemét is hatásosan kifejezésre juttatták. A többiek: Somogyi Miklós, Sebestyén László, Kovács Gábor és Nagy Ferenc egy-egy epizódalakban nem kevés ötletességről tettek tanúbizonyságot. Dir csérőleg kell megemlékeznünk a Bodolay Jenő, Jakus János és Seiffert János festette díszletekről, főkép azonban arról a kiváló rendezői munkáról, melyet dr. Soós Adorján tanár végzett s amely a hibátlan összjátékot eredményezte. A nönev elö-intézet délután dísztermét zsúfolásig megtöltő közönség előtt tartotta márciusi ünnepét, melynek keretében Kőrös Ilona tanárnő nagyon szépen és érdekesen fejtegette a száz éves Szózat hatását 48 márciusára s a 4S-as eseményekre. A tanítónőképző énekkara Ritoók István tanár mesteri vezetésével ismét tökéleteset produkált, de teljes elismerésre méltót nyújtott a polgáristáknak Könczöl Irén tanárnő művészi és gondos betanításában előadott énekszáma is. A szavalók Szijj Margit, Eötvös Ella és Fésűs Rózsa a megszokott jót, vagy még annál is divatcsarnok Nyúlszőr kalapok egyes Matt selyemharisnya . 1-20 számokban 9-80 G. F. B. „ . I'

7*-tői Pichler-kalap 7 50 Nor-coc „ 1-76 • • » Divat gyapjukalap . . . 5 — Bőrkesztyűk .... 2-60 Nyakkendő, tiszta selyem . 3-80 Divaternyők .... 5-60 J » Sport ing 3-50 Bőr retikül .... 2'20 » Kossuthl.ü 6, Telefon: 174, Tekintse meg újonnan átalakított kirakatainkat! h r * i ( rüBMtt