Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.
1937-12-04 / 49. szám
Te k- iskolai Könyvtár Kef. főiskola. S> 2. fclJU - • » TJ . . Helyben Előfizetesi ár negyedevre 2 pengő. Egyes szám dia ^ Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. MINDEN SZOMBATON. Laptulajdonos főszerkesztő: .R. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal i Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Nagy kár mesterségen viharokat előidézni, nagy kár arra utazni, hogy a lapok szenzációs riportokat hozhassanak, nagy kár az embereket fölöslegesen izgatni. Mindezzel csak az ellenkezőjét érik el annak, mint amit talán akarnak. Piszkálgatással, homályos célzásokkal, suttogásokkal — ez a suttogás kifejezés éppen egy pápai tárgyú riportban fordult elő — az emberek nyugalmát fel lehet zavarni, de használni vele semmit sem tudunk. Arról nem is akarok szólani, mennyire kár a kormány egy tagjáról olyant dobni a közvéleménybe, hogy az más úton járna, mint a kormány egésze s az egész élén álló miniszterelnök. Nem arrogáljuk magunknak a jóstehetséget, de hogy ebből más mint újabb „azt mondják", újabb suttogás, vagy a legrosszabb esetben felelőtlen egyének ténykedéseinek felelős tényezőkre való áthárításának kísérlete fog kiderülni, azt lelki szemeinkkel már előre látjuk. Azután, azután pedig, mikor minden megcáfolódik majd, akkor a nagy kimagyarázkodás után a politikusnak megmarad a szereplő nagyotmondások dicsősége, de a közönség körében még mindig megmaradnak a talán rágalmaknak bizonyult állításaik hivői, vagy legalább hinni akarói. Ismétlem tehát, nagy kár megzavarni ennek az országnak békéjét és nyugalmát könnyelmű állítások világgá bocsátásával. Ha erre azt válaszolja valaki, hogy még nagyobb kár alkalmat adni arra, hogy ilyen állítások világba repíttessenek, mert hát pl. nyilasmozgalom tényleg van (így például csak Pápán is egy éretlen, iskolából kicsapott tacskó, nyilas papírdarabok tömegét szórta szét az utcán, ám természetesen van nagyobb, veszedelmesebb fajtája is), akkor viszont erre azt felelem, hogy a hétről-hétre visszatérő törvényszéki tárgyalások s a meghozott ítéletek egyaránt bizonyítják, hogy a kormány ép oly szigorral érvényesíti a maga igazságszolgáltató hatalmát ezen, mint minden más irányú szélsőség ellen. Nem, ennek az országnak sem veres, sem fehér, sem semmi színű istentelenekre, rendfelforgatókra nincs szüksége. Ennek az országnak béke, nyugalom, rend és egység kell, hogy a mai nagy válságok idején megállhassa a helyét és ezt a helyét kibővíthesse és megerősíthesse is. Kétségtelen, hogy a mostani francia külügyminiszternek, amikor felkeresi közép- és keleteurópai barátait, sokkal nehezebb dolga lesz, mint volt annak idején a később gyilkos merénylet áldozatáúl esett kollégájának, Barthou úrnak. Barthou idejében még nem volt meg az a szigorú katonai konvenció, amely ma Franciaországot a szovjettel összefűzi, s amely szükségszerű leg meglazította a közte és Lengyelország meg Jugoszlávia közötti kapcsolatokat. Lengyelország azóta még a nemzeti kisebbségek dolgában is megegyezett Németországgal, a danzigi kérdés meg mostanában már szóba sem kerül. Szerbia pedig tudvalevőleg az összes balkáni államok között az egyetlen, amely még ma sincs diplomáciai kapcsolatban a szovjettel, itt hát a nagy bolsevista barátkozás még súlyosabban esik latba Franciaország kárára, arról nem is szólva, hogy ugyanakkor, amikor Delbos Varsóban időzik, érkezett meg s részesül bizonyára nagyon meleg fogadtatásban Sztojadinovics szerb miniszterelnök abban az Olaszországban, amelyet a francia külpolitikának alaposan sikerült elvadítania magától. Bizonyára kedvezőbb légkörre talál majd a körutas Prágában és Bukarestben. Ezeknek legtöbb félteni valójuk van, a legnagyobb zsákmányt kapták meg francia pártfogóik kegyelméből és az ő rászedési politikájuk segítségével. Mégis, az az érzésünk legalább: még ezeknél sem lehet többé, nem főkép Prágában, a régi Barthouféle gyűlölet további szításával eredményt — azt a bizonyos, sokszor hangoztatott általános megbékélést szolgáló eredményt semmi szín alatt sem — elérni. Be kellene látnia már egyszer a francia diplomáciának is, hogy a gyűlölködés helyett a kiengesztelődés útját kellene keresnie. Ha ez a kiengesztelődés némi áldozatokat is kívánna tőle és pártfogoltjaitól, még mindig sokkal jobb volna az emberiség számára, mint azok a végéreláthatatlan bonyodalmak, amelyek — quod Deus avertat, mitől Isten óvjon — ismét füst, vér és könny áradatával önthetnék el az egész világot. Jogi feltalálók. Irta: Dr. Krüger Aladár m. kir. kormányfőtanácsos, orszgy. képviselő. A jogszabályalkotás terén, a külföldön meglehetősen elszaporodtak a jogi feltalálók, akik különböző újabb és újabb elméletekkel próbálják a világot boldogítani. így azután külföldön a jogérzéknek meg nem felelő elméletek támadnak, amely elméletekben a hatalmi szempontok túltengőnek és betörnek a jognak a területére, amiből, végeredményben, jogbizonytalanság származik. Nálunk, ezzel szemben, örömmel kell megállapítanunk azt, hogy a jogélet nyugodt folyamatban, biztos fejlődéssel halad a jog ősi alapelveinek irányában: honeste vivere, neminem laedere, suum cuique tribuere. Honeste vivere: az erkölcsi alap. Nem törvény az, ami nem az erkölcsön alapszik, az lehet parancs, amelynek kötelező ereje csak addig van, amig mögötte áll a hatalom, de semmiesetre sem törvény, mert a törvény möMindig a legjobban és legolcsóbban vásárol Fölér ceg Főtér gött mindig erkölcsnek kell lennie. Honeste vivere: erkölcsi szabály, amelyből folyik a neminem laedere, a büntetőjog és suum cuique tribuere: a magánjog. Ezen az erkölcsi alapon indult el és halad állandóan a magyar jogfejlődés. Magánjogunk alapja a római jog, amelyet az öszszes kultúrnemzetek magukévá tettek. Nem azért, mintha a római jogban valamilyen speciális nemzeti szellem kristályosodott volna ki, hanem azért, mert, amint a művészet >a maga tökéletességét Görögországban érte el, éppen úgy, a jogi emberi tökéletesség a római nemzetben, a római jogban kristályosodott ki. Amellett, hogy a római jog emberileg örökértékű alapelveken nyugszik, mindenütt módot ad arra, hogy a nemzeti szellem a jogfejlődésben megfelelően érvényesüljön, mint ahogyan a jogi fejlődésben a római jog alapján a magyar jogfejlődés, a magyar jogi meggyőződésnek és a magyar szellemnek mindig megfelelő teret is nyújtott. Nem divatokra van építve a mi jogrendszerünk, nem jogi feltalálóknak máról holnapra köddé oszló elméleteire, hanem az emberi lélekre és a nemzeti szellemre. Alkalmazkodni tud a gazdasági viszonyokhoz és amellett néha el is hanyagol egyes jogterületeket, amelyeket a külföld talán meghaladott, de amelyeknél nálunk nem volt szükség arra, hogy egyelőre, a külföldi fejlődéssel lépést tartsunk. Például néhány ilyen maradványra mutatok, amely ma is érvényes jogf, noha a külföldön ilyet már régen nem ismernek. Nagyon sokan nem tudják, hogy az úrbéri jogviszonyokból megmaradt még mindig a révjog, a vásárjog és a malomjog. Ezek ma is élő magyar jogviszonyok, amelyeket a külföld már nem ismer. A "külföldi jogirodalomban erős kritika tárgya az, vájjon helyes-e a romjai jog individuális szemlélete a magánjog terén? így például vitatják külföldön azt, hogy nem helyes a római jognak s vele, természetesen, a magyar jognak és a legtöbb modern jognak az az álláspontja, hogy a tulajdonjog hatalom a dolog felett. Egy újabban feltalált jogi szemlélet szerint a tulajdonjog tulajdonképpen a közösséget illeti és az egyén csak anynyit élvezhet a tulajdonból, amennyit a köz az egyénnek átenged. Az újabb német jogi elméiét ezt így foglalja össze: Gömeinnutz geht vor Eigennutz. Ha azonban ezt az elvet következetesen keresztülvisszük, akkor azt látjuk, hogy a legnagyobb jogtalanságok fakadnak belőle, mert a köz, ha az egyénnek anynyit enged át a jogból, amennyit jónak lát, akkor megteheti azt is, amit egyes szomszéd államokban meg is tesznek, hogy a tulajdonjog szempontjából más elbirálásban részesítik a többségi anyanyelvhez tartozó állampolgárokat és más elbirálásban részesítik a kiA legszebb öltöny, felöltő és télikabát=újdonságok Lőrincinél Dús választékú szövetraktár, pápa, Deák Ferenc utca 1. Arany éremmel kitüntetve. Nagy karacsonyi vásár! karácsonyi szükségletét Balog Jenő divatházában (Kossuth=utca 17.) szerzi be. Á raktáron levő női- és leányba kabátok, női- és férfi szövetek, bársonyok, flanellek, selymek, damasztárnk bámnlatos olcsó árban kerülnek eladásra.
