Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.
1937-11-13 / 46. szám
Villamos áramszolgáltatási zavarok miatt lapunk megjelenése késedelmet szenvedeti XXXIV. évfolyam. 46. szám. Pápa, 193 7 november 13. Mar MEAI HÍRLAP T p" Tek Főiskolai Könyvtár MINDEN S/OMHÁTON. Helvben. . Ref. Főiskola. & . iptulajdonos főszerkesztő: | Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. . ....ve .ugytaevre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. ŐR KÖRÖS ENDRE Í Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Véreinkre gondolva, akik idegen uralom al ákerültek, bizonyos irigység fogott el bennünket, olvasva arról az igazán lojális megállapodásról, amit a német birodalom és a lengyel köztársaság kötött a lengyel, illetve a német kisebbségek teljes politikai, kultúrális és gazdasági szabadsága kölcsönös biztosítása érdekében. Hát ha lehetséges volt ilyen szerződést létrehozni a németeknek és lengyeleknek, akik közül főleg az utóbbiaknak úgy a világháború előtt, mint az után is elég okuk volt panaszra nemzetiségi elnyomatás miatt, akkor nekünk miért nem sikerül végre valamit elérnünk véreink érdekében, enyhíteni, ha lehet megszüntetni azt a borzalmas bánásmódot, melyben nekik, főleg az oláh impériuma alatt, szomorú részük van? Azt válaszolja erre valaki, hogy a németeket és lengyeleket a bolsevizmus elleni együttérzés terelte a megértés útjára. Hát vájjon Romániának, mely ép úgy szomszédos a szovjettel, akár a lengyel s amelynek még területi féltenivalója is van vele szemben, nem volna ép oly nagy érdeke hazánkban e téren legalább eszmei fegyvertársra találni? Tudjuk, Romániának velünk szemben is van — nagyon is van — területi félteni valója. Viszont annyira ismerhetné ezt az országot, hogy az itt kimondott szó megtartása a magyar becsület) dolga. Mi nem akarunk új világháborút. Fegyverrel tehát nem akarjuk a tőlünk jogtalanul elvettet visszaszerezni. A békés revízióról, melyet persze szintén legcélszerűbben közvetlen tárgyalás útján lehetne elérni, erről azonban le nem mondhatunk, mert ha ezt megte.nnők, világ csúfjává válnánk, érdemetlenekké arra, hogy nemzetnek neveztessünk. Viszont a revízió békés megoldását nyugodtabban várnók meg, barátibb, vagy mondjuk, legalább emberibb légkör teremtődnék meg a két szomszéd állam között, ha emberibb sorsban tudnók azokat, kiknek annyi embertelenség jutott osztályrészül. Higyjük, hogy Románia most következő új kormánya nagyobb belátást fog tanúsítani e téren, mint az eddigiek. Ha azonban továbbra is a nemzeti gyűlölködés és szívtelen elnyomatás folytatódnék, akkor Európa és a kultúremberiség ítélőszéke elé kell idézni a bűnösöket. A szovjet jubiláris ünnepe sem zavarja a szovjet urait, illetve azokat, akik még e percben az uralom hatalmi eszközeivel rendelkeznek, hogy folytassák a kivégzések hóhéri munkáját. Igaz, hogy ebben sem .jubiláris ünnep, sem más semmi, akár égszakadás és földindulás sem akadályozta meg azokat, akiknek, mint látszik, életelemük az ölés. Mégis lényeges különbség mutatkozik a régebbi gyilkolások és azok között, imelyek mostanában, éppen e fennállási huszadik esztendőben következtek be. A múltban t. i. azokat öldösték, akikí nem voltak bolsevisták, akik nyíltan vagy titokban polgári rendet feltámasztani hivatott ellenforradalmat szítottak, vagy ezzel gyanusíttattak. M(a a jubiláris év áldozatai szinte kivétel nélkül kilencpróbás kommunisták, megalapítói, elméleti kigondolói, gyakorlati szervezői annak a rendszernek, amely íme őket magukat is kegyetlenül elemészti. Lehetséges, hogy népbiztos vezérek ily tömegben elfordultak attól, amit eddig jónak és szépnek gondoltak, vagyis, ha a szovjet szempontjából ezek mind valóban nem bolsevikok már, akkor valami nagy, határtalanul nagy hibának kell lenni abban a rendszerben, melytől íme legjobbjai ily tömegesen elfordultak. Feltehető azonban egy másik eset is és ez az, hogy azok, akik ma a rendelkező hatalmasak, élükön a rejtélyes bolsevista cárral, Sztálinnál, fordultak el immár a rendszertől és éppen a rendszer híveit akarják egyelőre ismeretlen célok érdekében minél gyorsabban és minél tömegesebben láb alól eltenni. Bárhogy is áll a dolog, annyi bizonyos, hogy ennél véresebben fényesebb jubiláris ünnepet még nem látott a világ. Méltó volt arra az üdvözlő sürgönyre, amelyet Benes Ede elnök úr menesztett ez alkalomból Prágából Moszkvába. Magyar politika. (—i—ő) Darányi Kálmán miniszterelnök kaposvári beszédében tömör, világos összefoglalását adta azoknak a céloknak, amelyekért a magyar politikának küzdenie kell. Határozott és félreérthetetlen fogalmazásban mutatta meg a magyar belpolitika és a magyar külpolitika útjait és amikor arra utalt, hogy az olyan kis országnak, mint a mai Magyarország, függetlensége, alkotó rendje érdekében, minden irányban óvatosságra van szüksége, kétségtelenül azt a hangot ütötte meg, amely a józan nemzeti közvéleménynek minden rétegében készséges megértésre talált. A miniszterelnök beszéde — valóban értékes, tartalmas beszéde — első részében külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy Magyarország miniszterelnökének a világpolitika mai bizonytalanságaiban jiem csak nagy erőre van szküségie, hanem előrelátó óvatosságra is, mert az ország érdekeit csak gondos megfontoltsággal párosult lelkes munkával lehet kellően szolgálni. »Az ország közvéleménye — mondotta Darányi miniszterelnök — talán nincs mindig megfelelően tájékozva a külpolitikai kérdésekben és ezért előlegezni kell a bizalmat a kormány számára abban a tekintetben, hogy a külpolitikát az ország jól felfogott érdekében igyekszik vezetni.« Igen nagy jelentősége van a miniszterelnök ama kijelentésének is, amely a nemzetközi baráti kapcsolatok fenntartására és ápolására vonatkozik. »01yan kis országnak — mondotta — mint mi vagyunk, függetlensége fenntartása mellett arra kell törekednie, hogy magának rokonszenvéket szerezzen, a meglevő barátságokat fenntartsa és ápolja.« Minden irányban megszívlelendők! ezek a. szavak, mert hiszen a magyar kérdéseket csak az általános világpolitkiához simulva lehet úgy megoldani, hogy a megoldás a nagy magyar felszabadulást hozza. Belpolitikai vonatkozásban Darányi Kálmán nyomatékosan hangoztatta, hogy jelentős A legszebb öltöny, felöltő és télikabát-újdonságok Dús választékú szövetraktár. Pápa, Deák Ferenc ulca 1. Arany éremmel kitüntetve. változások előestéjén állunk és előrelátó, gondos alkotó munka kell, hogy elsősorban is a szociális feszültséget enyhíthessük. Felsorolta a legsürgősebb tennivalókat, utalt a mezőgazdasági munkásság és cselédség aggkori biztosításának megvalósítására, a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem általános jólétének emelésére és hangsúlyozta, hogy a tisztviselő társadalom helyzetének javítása is elkerülhetetlen. Rámutatott a tennivalókra, tárgyilagos, hűvös megállapításokkal, nem ígért légvárakat, csupán olyan tényt említett, amelyek megvalósulása az országnak még jelenleg ihelyzetében is elérhető. Szinte külön figyelmet érdemel a mniiszterelmöjk kaposvári beszédének az a része, mely felhívta a figyelmet a népegészségügy és a gyermekvédelem további fejlesztésére, mert hiszen kétségtelen, hogy ezek égető és fontos problémái a magyar közéletnek. De nemcsak gazdasági, szociális vonatkozásban van szükség a magyar élet általános színvonalának emelésére, hanem kultúrális vonatkozásokban is, főképpen most, amikor a titkos választójog bevezetése előtt állunk. Bár el vagyok szánva arra, — mondotta kaposvári felszólalásában Darányi Kálmán miniszterelnök, —- hogy bárminő támadásokkal szemben is a választójogi törvényjíavaslatot csak a nemzet egyetemes érdekei által megszabott korlátok között fogjuk megvalósítani, mégis nagyon ügyelnünk kell arra, hogy népünk sem jóindulatú rajongók, sem hitvány kalandorok eszközévé ne lehessen. Hangoztatta ennek kapcsán a kormányelnök, hogy mint minden öntudatos nemzet, mi is a magunk útján járunk. Magyar politikát akarunk csinálni és éppen ezért »kivülről jövő eszméket csak olyan mértékben fogadunk el, amennyiben azok hasznosak és a nemzet egyéniségével összeegyeztethetők. Utalt itt röviden a kommunizmusra is, és minden magyar legszentebb meggyőződésének adott hangot ,abban a megjegyzésében, hogy a vörös áradat soha úrrá nem lehet ebben az országban. Magyar politikát akarunk csniálni — mondotta Darányi Kálmán — s mindjárt rá is mutatott az útra, amelyen ez a politika komoly, nagy eredményeket mutathat fel. Magyar politikát csak úgy lehet csinálni, ha el tudjuk érni a nemzeti erők teljes összefogását. Ha megszűnik a széthúzás, ha a nemzeti közvélemény egységes célok felé azonos úton halad, a megértés, a komoly munka jegyében. Nem elég, ha iparunkat, kereskedelmünket, mezőgazdaságunkat fejlesztjük, szükség van arra is, hogy ősi magyar kulturánkat is gyarapítsuk, szükség van arra is, hogy mindén tekintetben megértse egymást, egyetértsen magyar a magyarral. A miniszterelnök kaposvári szózata nagy, komoly figyelmeztetés a nemzeti közvélemény számára, komoly figyelmeztetés a politikai életnek, amely sorsdöntő napok előtt áll a közjogi reformok megalkotása során. Az a nyugodt és bölcs kormányvezetés, amellyel Darányi Kálmán irányítja az ország életét, minden reményt megad arra, hogy ez az egyetértés, ez a minden erőt összefogó egységes munka el is következik és a magyar élet zökkenők nélkül valósítja meg azokat a reformokat, amelyeknek sorában az egyik legfontosabb tényező, az új választójog bevezetése. ^ Tg d^jy^^dflHEk'ft^'lhto? Őszi-és téli árukészletemet: nőil/lCSUIl Ck ACfLJ J ^JP JJP JLPCBJIL I és leányka-kabátok, férfi- és női szövetek, bársonyok, flanellek, düvetineket rendkívül olcsó árban árusítom. Vásárlás előtt keresse fel bizalommal divatházat, Kossuth Lajos utca 17. szám.