Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.

1937-11-13 / 46. szám

Villamos áramszolgáltatási zavarok miatt lapunk megjelenése késedelmet szenvedeti XXXIV. évfolyam. 46. szám. Pápa, 193 7 november 13. Mar MEAI HÍRLAP T p" Tek Főiskolai Könyvtár MINDEN S/OMHÁTON. Helvben. . Ref. Főiskola. & . iptulajdonos főszerkesztő: | Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. . ....ve .ugytaevre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. ŐR KÖRÖS ENDRE Í Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Véreinkre gondolva, akik idegen uralom al ákerültek, bizonyos irigység fogott el ben­nünket, olvasva arról az igazán lojális meg­állapodásról, amit a német birodalom és a lengyel köztársaság kötött a lengyel, illetve a német kisebbségek teljes politikai, kultúrális és gazdasági szabadsága kölcsönös biztosítása érdekében. Hát ha lehetséges volt ilyen szer­ződést létrehozni a németeknek és lengye­leknek, akik közül főleg az utóbbiaknak úgy a világháború előtt, mint az után is elég okuk volt panaszra nemzetiségi elnyomatás miatt, akkor nekünk miért nem sikerül végre valamit elérnünk véreink érdekében, enyhí­teni, ha lehet megszüntetni azt a borzalmas bánásmódot, melyben nekik, főleg az oláh impériuma alatt, szomorú részük van? Azt vá­laszolja erre valaki, hogy a németeket és len­gyeleket a bolsevizmus elleni együttérzés te­relte a megértés útjára. Hát vájjon Romániá­nak, mely ép úgy szomszédos a szovjettel, akár a lengyel s amelynek még területi félteni­valója is van vele szemben, nem volna ép oly nagy érdeke hazánkban e téren legalább eszmei fegyvertársra találni? Tudjuk, Romá­niának velünk szemben is van — nagyon is van — területi félteni valója. Viszont annyira ismerhetné ezt az országot, hogy az itt ki­mondott szó megtartása a magyar becsület) dolga. Mi nem akarunk új világháborút. Fegy­verrel tehát nem akarjuk a tőlünk jogtalanul elvettet visszaszerezni. A békés revízióról, melyet persze szintén legcélszerűbben köz­vetlen tárgyalás útján lehetne elérni, erről azonban le nem mondhatunk, mert ha ezt megte.nnők, világ csúfjává válnánk, érdemet­lenekké arra, hogy nemzetnek neveztessünk. Viszont a revízió békés megoldását nyugod­tabban várnók meg, barátibb, vagy mondjuk, legalább emberibb légkör teremtődnék meg a két szomszéd állam között, ha emberibb sorsban tudnók azokat, kiknek annyi ember­telenség jutott osztályrészül. Higyjük, hogy Románia most következő új kormánya na­gyobb belátást fog tanúsítani e téren, mint az eddigiek. Ha azonban továbbra is a nem­zeti gyűlölködés és szívtelen elnyomatás folytatódnék, akkor Európa és a kultúrembe­riség ítélőszéke elé kell idézni a bűnösöket. A szovjet jubiláris ünnepe sem zavarja a szovjet urait, illetve azokat, akik még e percben az uralom hatalmi eszközeivel ren­delkeznek, hogy folytassák a kivégzések hó­héri munkáját. Igaz, hogy ebben sem .jubilá­ris ünnep, sem más semmi, akár égszakadás és földindulás sem akadályozta meg azokat, akiknek, mint látszik, életelemük az ölés. Mégis lényeges különbség mutatkozik a ré­gebbi gyilkolások és azok között, imelyek mostanában, éppen e fennállási huszadik esz­tendőben következtek be. A múltban t. i. azo­kat öldösték, akikí nem voltak bolsevisták, akik nyíltan vagy titokban polgári rendet fel­támasztani hivatott ellenforradalmat szítottak, vagy ezzel gyanusíttattak. M(a a jubiláris év áldozatai szinte kivétel nélkül kilencpróbás kommunisták, megalapítói, elméleti kigon­dolói, gyakorlati szervezői annak a rendszer­nek, amely íme őket magukat is kegyetlenül elemészti. Lehetséges, hogy népbiztos vezé­rek ily tömegben elfordultak attól, amit ed­dig jónak és szépnek gondoltak, vagyis, ha a szovjet szempontjából ezek mind valóban nem bolsevikok már, akkor valami nagy, ha­tártalanul nagy hibának kell lenni abban a rendszerben, melytől íme legjobbjai ily tö­megesen elfordultak. Feltehető azonban egy másik eset is és ez az, hogy azok, akik ma a rendelkező hatalmasak, élükön a rejtélyes bolsevista cárral, Sztálinnál, fordultak el im­már a rendszertől és éppen a rendszer híveit akarják egyelőre ismeretlen célok érdekében minél gyorsabban és minél tömegesebben láb alól eltenni. Bárhogy is áll a dolog, annyi bi­zonyos, hogy ennél véresebben fényesebb ju­biláris ünnepet még nem látott a világ. Méltó volt arra az üdvözlő sürgönyre, amelyet Be­nes Ede elnök úr menesztett ez alkalomból Prágából Moszkvába. Magyar politika. (—i—ő) Darányi Kálmán miniszterel­nök kaposvári beszédében tömör, világos összefoglalását adta azoknak a céloknak, ame­lyekért a magyar politikának küzdenie kell. Határozott és félreérthetetlen fogalmazásban mutatta meg a magyar belpolitika és a magyar külpolitika útjait és amikor arra utalt, hogy az olyan kis országnak, mint a mai Magyar­ország, függetlensége, alkotó rendje érdeké­ben, minden irányban óvatosságra van szük­sége, kétségtelenül azt a hangot ütötte meg, amely a józan nemzeti közvéleménynek min­den rétegében készséges megértésre talált. A miniszterelnök beszéde — valóban ér­tékes, tartalmas beszéde — első részében kül­politikai kérdésekkel foglalkozott. Hangsú­lyozta, hogy Magyarország miniszterelnöké­nek a világpolitika mai bizonytalanságaiban jiem csak nagy erőre van szküségie, hanem előrelátó óvatosságra is, mert az ország érde­keit csak gondos megfontoltsággal párosult lelkes munkával lehet kellően szolgálni. »Az ország közvéleménye — mondotta Darányi miniszterelnök — talán nincs mindig megfele­lően tájékozva a külpolitikai kérdésekben és ezért előlegezni kell a bizalmat a kormány számára abban a tekintetben, hogy a kül­politikát az ország jól felfogott érdekében igyekszik vezetni.« Igen nagy jelentősége van a miniszterelnök ama kijelentésének is, amely a nemzetközi baráti kapcsolatok fenntartá­sára és ápolására vonatkozik. »01yan kis or­szágnak — mondotta — mint mi vagyunk, füg­getlensége fenntartása mellett arra kell tö­rekednie, hogy magának rokonszenvéket sze­rezzen, a meglevő barátságokat fenntartsa és ápolja.« Minden irányban megszívlelendők! ezek a. szavak, mert hiszen a magyar kérdése­ket csak az általános világpolitkiához simulva lehet úgy megoldani, hogy a megoldás a nagy magyar felszabadulást hozza. Belpolitikai vonatkozásban Darányi Kál­mán nyomatékosan hangoztatta, hogy jelentős A legszebb öltöny, felöltő és télikabát-újdonságok Dús választékú szövetraktár. Pápa, Deák Ferenc ulca 1. Arany éremmel kitüntetve. változások előestéjén állunk és előrelátó, gon­dos alkotó munka kell, hogy elsősorban is a szociális feszültséget enyhíthessük. Felso­rolta a legsürgősebb tennivalókat, utalt a mezőgazdasági munkásság és cselédség agg­kori biztosításának megvalósítására, a mező­gazdaság, ipar és kereskedelem általános jó­létének emelésére és hangsúlyozta, hogy a tisztviselő társadalom helyzetének javítása is elkerülhetetlen. Rámutatott a tennivalókra, tárgyilagos, hűvös megállapításokkal, nem ígért légvárakat, csupán olyan tényt említett, amelyek megvalósulása az országnak még je­lenleg ihelyzetében is elérhető. Szinte külön figyelmet érdemel a mniiszterelmöjk kapos­vári beszédének az a része, mely felhívta a figyelmet a népegészségügy és a gyermek­védelem további fejlesztésére, mert hiszen két­ségtelen, hogy ezek égető és fontos problémái a magyar közéletnek. De nemcsak gazdasági, szociális vonatko­zásban van szükség a magyar élet általános színvonalának emelésére, hanem kultúrális vo­natkozásokban is, főképpen most, amikor a titkos választójog bevezetése előtt állunk. Bár el vagyok szánva arra, — mondotta kaposvári felszólalásában Darányi Kálmán mi­niszterelnök, —- hogy bárminő támadásokkal szemben is a választójogi törvényjíavaslatot csak a nemzet egyetemes érdekei által meg­szabott korlátok között fogjuk megvalósítani, mégis nagyon ügyelnünk kell arra, hogy né­pünk sem jóindulatú rajongók, sem hitvány kalandorok eszközévé ne lehessen. Hangoztatta ennek kapcsán a kormány­elnök, hogy mint minden öntudatos nemzet, mi is a magunk útján járunk. Magyar politikát akarunk csinálni és éppen ezért »kivülről jövő eszméket csak olyan mértékben fogadunk el, amennyiben azok hasznosak és a nemzet egyé­niségével összeegyeztethetők. Utalt itt rövi­den a kommunizmusra is, és minden magyar legszentebb meggyőződésének adott hangot ,abban a megjegyzésében, hogy a vörös áradat soha úrrá nem lehet ebben az országban. Magyar politikát akarunk csniálni — mondotta Darányi Kálmán — s mindjárt rá is mutatott az útra, amelyen ez a politika ko­moly, nagy eredményeket mutathat fel. Ma­gyar politikát csak úgy lehet csinálni, ha el tudjuk érni a nemzeti erők teljes összefogását. Ha megszűnik a széthúzás, ha a nemzeti köz­vélemény egységes célok felé azonos úton halad, a megértés, a komoly munka jegyében. Nem elég, ha iparunkat, kereskedelmünket, mezőgazdaságunkat fejlesztjük, szükség van arra is, hogy ősi magyar kulturánkat is gyara­pítsuk, szükség van arra is, hogy mindén te­kintetben megértse egymást, egyetértsen ma­gyar a magyarral. A miniszterelnök kaposvári szózata nagy, komoly figyelmeztetés a nemzeti közvélemény számára, komoly figyelmeztetés a politikai életnek, amely sorsdöntő napok előtt áll a közjogi reformok megalkotása során. Az a nyugodt és bölcs kormányvezetés, amellyel Darányi Kálmán irányítja az ország életét, minden reményt megad arra, hogy ez az egyet­értés, ez a minden erőt összefogó egységes munka el is következik és a magyar élet zök­kenők nélkül valósítja meg azokat a reformo­kat, amelyeknek sorában az egyik legfonto­sabb tényező, az új választójog bevezetése. ^ Tg d^jy^^dflHEk'ft^'lhto? Őszi-és téli árukészletemet: női­l/lCSUIl Ck ACfLJ J ^JP JJP JLPCBJIL I és leányka-kabátok, férfi- és női szövetek, bársonyok, flanellek, düvetineket rendkívül olcsó árban árusítom. Vásárlás előtt keresse fel bizalommal divatházat, Kossuth Lajos utca 17. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom