Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.

1937-10-09 / 41. szám

Butorvásárlók figyelmébe! Ötven év óta fogalommá vált bútoraink jósága, szép kivitele és olcsósága. Vásároljon tehát Ön is nálunk! Háiók

f ebédlők, kombinált berendezések és mindennemű kárpitos-áruk nagy választékban. Kedvező fizetési feltételek! KOPSTEIN BÚTORCSARNOK -tér 14. sz. Mi legyen a Főtérrel? Az a széleskörű érdeklődés és az a megértés, amely a Főtér rendezésével foglalkozó írásomat fogadta, kötelességemmé teszi, hogy e kérdéssel tovább foglalkozzam s a megoldás mikéntjéről szóljak. A megoldás főszempontja pedig az, hogy a Főteret parkosítani nem lehet. Nem lehet pedig azért, mert arra semmi szükség nincsen. A tér egyik oldalát úgyis olyan park képezi, amely a maga 200 holdjával bénítólag terpeszkedik a város szivében, sőt a fejlődésnek megakadályozója. Helytelen lenne tehát ezt a parkot még beljebb kényszeríteni a Főtérre, hogy ipari és kereskedelmi kerékkötővé váljék. A Főtér iparos és kereskedő városokban nem üdülési célokat szolgál. Aminthogy a dolgozószobáját senki sem szokta parkosítani. A Főteret, piacteret ipari és kereskedő élet teremtette meg, s külföldi városok példáján láthatjuk, hogy egyik város sem mond le ennek hasznáról és előnyeiről, helytelenül felfogott parkosítási szempontok kedvéért. A megoldás másik szempontja pedig — mint ezt cikkemben megírtam — az, hogy a Főtér fórummá legyen kiépítve. A Főtér rendezése és megépítése — nem kell talán külön mondanom, hogy ebbe a művészietlen szökőkút és az illetlen illemhely eltávolítása is beleértendő — iezeknek a szempontoknak a figyelembe vételével kell hogy történjék. Mindezek szem előtt tartása, valamint annak hangsúlyozása, hogy a 6213 Q-öl kiterjedésű Főtér a város fogadószobája, kétségtelenné teszi, hogy ezt a nagy horderejű kérdést csak építész vállalhatja. Bármilyen kifogástalan munkát végzett is a városi mérnöki hivatal az út- és térépítés terén, ez a munka építész szakembert kíván. Indítványozom tehát, hogy a város országos pályázatot írjon ki a Főtér rendezésére. S első díjként 500, második díjként 300, harmadik díjként pedig 200 pengős pályadíjat tűzzön ki. A pályázat publikálására — azt hiszeln — legalkalmasabb a »Tér és Forma« című építészeti folyóirat és a »Vállalkozók Lapja« lenne. Máris hallom a városháza véleményét: Ilyen fényűzésre nincsen pénzünk. De gondoltam erre is. Bár a rendezés az egész városnak egyetemes érdeke, s a város költségvetése el kellene hogy bírjon ilyen tehertételt. Mégis elsősorban a főtéri és a bele torkoló utcák kereskedőinek és iparosainak, bankoknak és biztosító intézeteknek, ügyvédeknek és orvosoknak az érdeke, mondhatnám elemi szükséglete a parkosítás elleni tiltakozás, s a fentiek szerinti megoldás. Mert nem közömbös számukra, hogy a fütyörésző verebek, nyaraló gerlék, kóbor macskák és gyermekkocsik gőgicsélő babái fognak-e ezután áruik iránt érdeklődni. S ha ennek tudatára döbbentek, talán nem haboznak, hogy a pályadíjhoz szükséges ezer pengőt minél előbb összeadják. S ha a szükséges pénzösszeg összegyűlt, adják át a polgármesteri hivatalnak, mely a vázolt szempontok figyelembevételével írja ki a pályázatot. így aztán meg lesz a lehetősége annak, hogy országos nevű építészek törjék a fejüket azon, .hogy milyen arcot nyerjen Pápa Főtere, s neyes építőművészek álmodhatják Pápa legszebb fekvésű és legfontosabb terét a város legszebb terévé. Abban a biztos tudatiban zárom soraimat, hogy lapunk következő számában már jelentős összegek beérkezéséről adhatunk hírt. Horváth Elek. A párisi kiállítás modelljei után készült retikülök a kirakatban láthatók Győri böröndösnél — Pápa, Kossuth Lajos utca 22. szám. ÚJDONSÁGOK.. 1— A vármegye felsőházi tagsága. Dr. Óvári Ferenc, vármegyénk felsőházi tagja, levelet intézett dr. Jékey Ferenc főispánhoz, amelyben tudatja, hogy magas korára és egészségi állapotára való tekintettel nem vállalja többé a felsőházi tagságot, kifejezi egyúttal azt az óhaját, hogy főkép a J3alaton érdekeire való tekintettel, helyébe dr. Iklódy Szabó János jelöltessék e tisztségre. A főispán mély sajnálattal vette tudomásul Óvári visszalépését. Személyében valóban egy nagyérdemű munkása közéletünknek lépett vissza az aktív működés szinteréről. A megüresedett felsőházi rendes, valamint a póttagsági helyet is decemberi rendkívüli közgyűlésén fogja betölteni a vármegye törvényhatósági bizottsága. — Értesülésünk szerint városunkból kiindulólag mozgalom indult meg dr. Simon György prelátus kanonok, felsőházi rendes, és dr. Jókay-íhász Miklós földbirtokos, felsőházi póttagsága érdekében. A város tisztviselői karának egy igen értékes, régi tagját ragadta el Wolmuth Lajos személyében váratlan gyorsasággal a halál. Még hétfőn egész nap pontosan végezte hivatali kötelességeit s másnap reggel már nem kelt fel ágyából, hol szívszélhűdés ölte meg élete 53-ik évében. Elhunyta nagy és általános részvétet keltett, mert Wolmuth Lajost úgy is mint mintaszerű tisztviselőt, úgy is mint a helybeli tűzoltó testület nagytevékenységü, lelkes főparancsnokát megillető megbecsülés környezte. 1905-ben lépett a város szolgálatába és 1912-ben Írnokká választották. 1914-ben hadbavonult, első vonalban harcolt, orosz hadifogságba került, onnan megszökve, még 1918-ig mint első vonalbeli őrmester harcolt hazájáért. 1922-ben alszámvevőnek választották meg, amely állására utóbb főispáni kinevezést nyert. Elhunytáról a város tisztikara, a helybeli tűzoltó testület és rokonsága adtak ki gyászjelentést. Temetése csütörtökön folyt le a Kálvária-kápolnából impozáns részvét mellett, nagy tűzoltói dísszel. Az egyházi szertartás után sírjánál a városi tisztikar nevében dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester, a Vármegyei Tűzoltó Szövetség nevében Mihály Sándor elnök, az OrszáWolmuth Lajos gos Szövetség nevében Erdély Ernő győri főparancsnok és a vármegyei tüzrendészeti felügyelők nevében Halász János mondottak az elhunyt érdemeit méltató kegyeletes és megható beszédeket. R. i. p. — Az aradi gyásznap emlékezete. Nemzeti gyászünnepünkön az összes felekezetek templomaiban gyászistentiszteleteket tartottak s minden iskola házi ünneppel áldozott a martírok emlékezetének. Nyilvános ünnepet rendezett a főiskolai dísztermet zsúfolásig megtöltő közönség előtt a főiskolai ifjúsági képzötársulat. Az ünnepi beszédet dr. Soós Adorján gimn. tanár mondotta mélyreható történelmi tudással s a mellett drámai elevenséggel rajzolván meg a gyásznapot megelőző eseményeket. Szabó Sándor, az új főiskolai zenetanár teljes sikerrel mutatkozott be úgy az énekkar, mint a zenekar élén. A műsoron még Süle Jenő, a képzőtársulat ifjúsági el-> nöke hangulatos, szép megnyitóval, Varga József pedig Fejes Sándor egy lendületes versének hatásos elszavalásá-val szerepeltek. — Az állami tanítóképző-intézet az eddigi szokástól eltérőleg, a hazafias eszme terjesztése céljából nagyobb nyilvánosság elé lépve, este 6 órakor a Levente-Otthonban rendezte igen nagy és hálás közönség előtt, szép sikert aratott ünnepélyét. Ennek keretében Németh Kál! mán mondott beszédet, szerepelt az intézet J énekkara Hatvani Lajos tanár ismert kitűnő vezetésével, szavalt Németh István, közreműködött az intézet szavalókórusa, melodrámát adtak elő Rozsonyi Géza és Vágó Zoltán, befejezésül pedig Koppányi Antal és Németh Kálmán Herczeg egy drámai jelenetét játszották el. — Jegyzői értekezlet. Folyó hó 27-én délelőtt 1/210 órakor a főszolgabírói hivatalban jegyzői értekezlet lesz. Ismét itt az alkalom! Ezer és ezer ember nyert már osztálysorsjátékon! Ma majdnem mindenki vesz osztálysorsjegyet, mert kis összeggel nagy vagyont nyerhet! Október 16-án kezdődik az új sorsjáték, nagyon ajánlatos, hogy rendeljen egy sorsjegyet bármelyik főárusítónál, mert akkor máról holnapra gazdag lehel! Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 7oo .000 Soo.ooo Jutalom : 4oo.ooo Főnyeremények: 3oo.ooo loo.ooo S6.000 sorsjegy 43.000 nyeremény A nyeremények összege 9,52o.ooo pengő Az I. oszt. sorsjegyek hivatalos ára: Az összes főárusítóknál, kik feltétlen titoktartást is biztosítanak.